Wikipédia:Javaslatok kiemelt szócikkekre

Erre a vitalapra írjátok a kezdőlapra szánt kiemelt szócikk összefoglalóját. Érdekes, említésre méltó szócikkeket a Wikipédia:Kiemelt szócikkek lapon találhatsz (vagy sorolhatsz fel).

Nem kritérium, de célszerű olyan szócikkeket választani, melyekhez kép is van. Lehetőség szerint olyan szócikket javasolj, melyet nagyrészt nem te írtál! (A javaslathoz elég akár a szócikk neve is, és utána mindegy, hogy a rövid összefoglalót ki írja, csak nem szerencsés, ha "saját alkotásodat" jelölöd...)

Az összefoglalóban a definícióba ne felejtsetek el hivatkozást tenni a szócikkre!

Vita

Rövid cikkek, hibátlan szöveg, képek

Szerintem olyan cikkeket, amik 1 lapnál rövidebbek nem érdemes javasolni; ezek nagy része „nem teljes” (valahol a „csonk” és a teljes cikk között helyezkedik el). Az alaszka és a borg jó példa egy teljes cikkre (a történelemtől a földrajzon át az általános tudnivalókig minden benne van), míg az országgyűlés (mérete, jogköre, mai jellemzői, külföldi példák, ...) szerintem meglehetősen rövidke.

Szintén figyeljetek oda, hogy a javasolt cikkeket javaslat előtt olvassátok át, hogy ne maradjon benne hiba (sem pontatlanság, sem stilisztikai hibák), és a benne levő képek mindegyikén szerepeljen a szabad licenc!

Kösz! --grin ✎ 2004. november 23., 12:14 (CET)

Javaslatok

Ide kerülnek azok a cikkek, melyeket megjelenésre javasoltok. Ha lehet, végleges formában írjátok meg a javaslatot, úgy ahogy az a lapra majd kikerüljön. Ha csak a cím szerepel, nyugodtan bővítheti bárki a leírással.

Minden javaslat előtt lehet szavazni arról, hogy az kikerüljön-e a lapra vagy sem. A szavazás előfeltétele az, hogy a cikket gondosan átolvasd!

Minden javaslatra egy -5 és +5 közötti pontszámot adj (a pontszámod add hozzá az összesítőhöz!), és esetleg – ha szeretnél – indoklást. A legtöbb pontot szerző lap fog először kikerülni a Kezdőlapra, ideális esetben minden hétfőn. A tartósan negatív pontszámú lapokat kb. 2 hét múlva töröljük a javaslatok közül.

(Szavazni minden legalább 1 hónapja aktív és mininum 5 nem apró szerkesztéssel rendelkező Wikipédista tud.)

Rákóczi-szabadságharc

Összesen: 43 pont

• 5 – Alensha 2005. június 25., 16:56 (CEST)
• 5 - Nagyon szép! --NZs 2005. június 26., 19:29 (CEST)
• -5 - tisztázatlan forrású és felhasználhatóságú képek. :( -- nyenyec ☎ 2005. június 26., 22:11 (CEST)
• 4 - jó.--Mathae 2005. június 27., 22:42 (CEST)
• 4 - Fontos téma (hisz történelem) viszonylag részletesen kifejtve. --Hunter01 2005. augusztus 6., 13:10 (CEST)
• 4 - jó --Gnomon 2005. augusztus 23., 09:21 (CEST)
• megjegyzés Ezzel a képpel, csak kissé más tartalommal ha jól látom ez már ott szerepel a kiemelt szócikkek között. Le kellene venni a szavazásról, jeletősen átlalkítani. Főként a képazonosság zavaró.--Szabadítsuk fel a Wikit! 2005. augusztus 24., 08:51 (CEST)
• szerintem megérdemelné, hogy kezdőlapon legyen. a másik még úgyis elég kezdetleges összefoglalójú kiemelt cikk volt, a WP korai időszakából. képnek amúgy eredetileg a zászlót tettem bele, de nem volt jogtiszta :( Alensha  * 2005. augusztus 24., 13:16 (CEST)
• 4p: az összefoglaló valahogy nem tetszik; egyszóval jó cikk, de nem a legjobb. Telitalálat Felügyelő 2005. augusztus 24., 17:51 (CEST)

az összefoglalót nyugodtan írd át, amilyenre akarod :) Alensha  * 2005. október 4., 16:13 (CEST)

• 4 komoly cikk --Rodrigó 2005. augusztus 28., 16:06 (CEST)
• 4 szép tényleg, de nekem hiányoznak a forrásmegjelölések, hivatkozások, a lásd még dolgok. No meg képek. NCurse 2005. október 12., 09:32 (CEST)
• 5 azért több képet én is szivesen látnék! --Mihalyia 2005. október 16., 17:44 (CEST)
  • Tudom, hogy jó lenne még több kép, de jelenleg témába vágó képet nem nagyon találtam, csak egy olyat, amin Rákóczi miskolci főhadiszállásának az épülete széléből látszik kb. 2 centi. Szerintem ez nem elég szignifikáns ahhoz, hogy feltöltsem. A Sárospatak szócikkben van kép a Rákóczi-várról, az talán ideillik valamennyire. (Mellesleg amikor jelöltem a cikket, sokkal több kép volt benne, csak törölték, pl. a zászlót is. :( Alensha  * 2005. október 16., 17:55 (CEST)

• 4 keves kep, forrasok hianya. visoznt szep cikk, es nagyon karakterisztikusan magyar. keruljon mar ki vegre, regota itt van!:) --Math 2005. október 17., 11:29 (CEST)
• 5 – ötös – Váradi Zsolt 2005. október 18., 15:34 (CEST)
• -5 - egyetlen forrás sincs megjelölve. A Kép:Rakoczi-rezpenz.jpg státuszát tisztázni kéne. -- nyenyec ☎ 2005. október 20., 22:09 (CEST)

A Rákóczi-szabadságharcot (1703–1711) népi elégedetlenség indította útnak, de hamarosan élére állt az ország egyik legnagyobb birtokosa, II. Rákóczi Ferenc és talán a legsikeresebb Habsburg-ellenes felkeléssé vált.

A szabadságharc akkor tört ki, amikor a spanyol örökösödési háború miatt az osztrák csapatok nagy része elhagyta Magyarország területét. A szabadságharc parasztfelkeléssel kezdődött, de csakhamar megszabadult népi jellegétől, és a nemesek is csatlakoztak. Kezdetben a francia király is támogatta a harcot, ő azonban 1704-ben csatát vesztett a németek ellen. A szabadságharc váltakozó sikerrel folyt. Rákóczit időközben erdélyi fejedelemmé választották, 1705-ben azonban csatát vesztett és el kellett hagynia Erdélyt. Miután sikertelen béketárgyalásokat folytatott a Habsburgokkal, Rákóczi 1707-ben kimondta a Habsburg-ház trónfosztását.

1710-re sorozatos csapások miatt (pénzhiány, pestis, több vezető átpártolása) a felkelők erőtartalékai kimerültek. Rákóczi elhagyta hazáját, az új főparancsnok pedig megkötötte a Habsburgokkal a szatmári békét.

---

Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége

Összesen: 10 pont

• -5 User:IGe saját cikket jelölt. A képeken nincs sablon, nem világos, hogy milyen feltételek mellett engedélyezték a felhasználásukat. Keverednek benne a vallás Magyarország-specifikus és nemzetközi jellemzői. A különválasztást már július 6-án javasoltam a vitalapján. -- nyenyec ☎ 2005. augusztus 19., 14:40 (CEST)
• 5 Eddig az adott cikket sokan dicsérték, kivéve persze egyes hitkomisszárokat:-) Szerintem jobban látszik a wikipédia szabadsága, ha kiemelt szócikkekben is megnyilvánul a sokféleség.Továbbá kiváncsi vagyok egyesek elfogultságának a mértékére is.--Szabadítsuk fel a Wikit! 2005. augusztus 19., 14:51 (CEST)
• 0 - eddig nulla. OsvátA. 2005. augusztus 19., 14:57 (CEST)
• -5 saját cikket ne jelöljünk már, ha annyira jó, úgyis jelöli majd más. Ha meg nem, akkor meg minek. Data Destroyer 2005. augusztus 19., 15:48 (CEST)

• 5 DD es Nyenyec trollkodasat ellensulyozando. Az o "kritikajuk" ugyanis ektelen vandalsag. Nyenyec: ha nem sikerult elkulonitened a nemzetkozi es hazai reszt, akkor az nem a cikk hibaja. :) Masok is jeloltek sajat lapot. A kepek jogi statuszanak kerdese az egyetlen valamirevalo kritika. --Math 2005. augusztus 19., 16:29 (CEST)

"Masok is jeloltek sajat lapot." Kik? Én nem találtamn ilyet, de ha van is, akkor sem illik ilyet csinálni. Data Destroyer 2005. augusztus 19., 16:44 (CEST)

Pl. én (Goldberg-variációk) --NZs 2005. augusztus 19., 18:06 (CEST)

• 3 A cikkel túl sok baj nincs, de szerintem nem egészen címlapra való téma. --NZs 2005. augusztus 19., 18:09 (CEST)
• 5 nekem speciel tetszik. 1 pont levonva a Miskolc-ellenes szavazatodért, IGe. Alensha  * 2005. augusztus 19., 18:16 (CEST)
• 3 Már régebben is mondtam, hogy nekem ez a cikk tetszik, de -1 pont, mert valóban, "Wikipédiás értelemben" (tehát kereskedelmi célokra is) szabadon felhasználható képek nincsenek benne, és -1 pont az önjelölés miatt. Ali 宮 合 2005. augusztus 19., 19:12 (CEST) Bocs, ez komolyabb probléma, mint gondoltam [1] -- Ali # 2005. szeptember 13., 23:50 (CEST)
• megjegyzés minden rendben volt eddig is és most is renden van a képek jogi státusával. Az csak kötekedés. Lásd a szócikk vitalapját.--Szabadítsuk fel a Wikit! 2005. augusztus 23., 15:44 (CEST)
  • mj: erre a vitalapon válaszoltam. Ali 宮 合 2005. augusztus 27., 16:41 (CEST)
• 3 pont: elmegy, de még rengeteg hiba volt benne, mikor legutóbb láttam, és sokat kell rajta dolgozni. Kiemelt cikknek még korai, nohas kétségtelenül ígéretes.- Telitalálat Felügyelő 2005. augusztus 24., 17:46 (CEST)
• 3 Érdekes cikk lenne, de találtam benne jócskán elütést és "kalapos" betűt is, amit természetesen javítottam. Amúgy a lenti képnek a neve Kirsna.jpg :-) Filoma 2005. augusztus 27., 19:42 (CEST)
  • megjegyzés: Azért érdemes lenne egyeztetni, mondjuk a helyes verzió felhasználásával a hely nevét. Krisna Völgy, Krisna völgy, esetleg Krisna-völgy? Az összefoglalóban mind a három szerepel, jó lenne, ha egységesülne.--Mathae 2005. augusztus 28., 15:19 (CEST)
    • mj: fura, hogy ez eddig senkinek fel sem tűnt?:) www.krisnavolgy.hu szerint Krisna-völgy [Indiai Kulturális Központ és Biofarm]; biztos ez az intézmény neve, átjavítom erre. Ali 宮 合 2005. augusztus 28., 15:35 (CEST)
• -3A képek nem használhatók szabadon; nem támogatom a vallásos tárgyű lapokat a címlapon. --Rodrigó 2005. augusztus 28., 16:06 (CEST)

Fájl:Kirsna.JPG

A Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége az i.e. 3-4000 körül keletkezett hinduizmus gyökereire támaszkodik. A hinduizmus gyűjtőfogalom, India azon több ezer éves vallásait foglalja magában, amelyek a védikus irodalmon, India ősi szanszkrit nyelvű szentírásain alapulnak. A védikus vallásbölcselet szerint a tisztaság, a lemondás, az igazmondás és a kegyesség a vallás négy egyetemes alapelve. Ezek következetes alkalmazása a vallási gyakorlatok végzésével együtt biztosítja az ember lelki felemelkedését, elutasításuk pedig erkölcsi és lelki hanyatláshoz vezet.

A Somogyvámos melletti, 260 hektár területű Krisna-völgy Indiai Kulturális Központ és Biofarm azzal a céllal létesült, hogy az embereket hozzásegítse egy ősi, lelki kultúra értékeinek, valamint ugyanezen a szellemiségen alapuló természetes életmódnak a megismeréséhez. Jelenleg a Krisna-völgyben kb. 150 szerzetes él. Vannak köztük cölibátusban élõk, de a nagy részük családos. A völgy egyben turistalátványosság is.

---

Jom kippur

Összesen: 33 pont

Bár saját cikk, de szerintem érdemes volna mostanában kitenni, mivel közeleg az ünnep is, és nem is lett olyan rossz a cikk... kgyt (vita) 2005. szeptember 18., 16:07 (CEST)

• 5 szép, informatív cikk. talán sikerül úgy időzíteni, hogy épp akkor kerüljön ki a főoldalra. Alensha  * 2005. szeptember 18., 17:44 (CEST)
• 5 tökéletes. Jó lenne eltalálni az időzítést is... Data Destroyer 2005. szeptember 18., 17:53 (CEST)
• 0 A véleményem csak indulatokat keltene, ezért ezt mellőzném. --NZs 2005. szeptember 18., 20:55 (CEST)
• 3 Saját cikk, ezért -1. Különben szépen megírt, jó cikk.--Mathae V 2005. szeptember 18., 22:28 (CEST)
• 4, Alensha meggyőzött. [2] De továbbra is csak azzal a feltétellel, ha nem aktualizáljuk, azaz nem az ünnep időpontjában kerül ki.--Mathae V 2005. szeptember 20., 19:14 (CEST)

  Akkor karácsonykor se legyen karácsonnyal kapcsolatos cikk! -- kgyt (vita) 2005. szeptember 20., 19:23 (CEST)

  • naptári ünnep, államilag elismert. Egyébként volt már erre példa?--Mathae V 2005. szeptember 20., 20:42 (CEST)

    A jom kippur mivel kisebb, mint a karácsony? -- kgyt (vita) 2005. szeptember 20., 20:56 (CEST)

    • Jaj... A karácsony nemzetközi ünnep, mely vallásos jelentőségét igencsak elvesztette. A jom kippur zsidó ünnep, és mint ilyen, vallási tárgyú. A számokkal meg ne dobálózzunk: a keresztények akkor is többen vannak...--Mathae V 2005. szeptember 20., 22:25 (CEST) Egyébként természetesen semmivel sem kisebb, ha a vallási aspektust nézzük. Mert ugye melyik vallás jobb a többinél? (Jó, a P-DOX überel mindent, de azt nem jelölték még...)--Mathae V 2005. szeptember 21., 17:38 (CEST)
• -5 "nem támogatom a vallásos tárgyű lapokat a címlapon. --Rodrigó" -meggyőzött. + saját cikket nem illik ajánlani állítóllag.-Jogegyenlőséget a Wikipédián! 2005. szeptember 18., 22:39 (CEST)
• 5 -- csak IGe ellensúlyozása miatt -- kgyt (vita) 2005. szeptember 18., 22:43 (CEST)
• 4 OsvátA. 2005. szeptember 18., 22:56 (CEST)
• - 2 nem támogatom a vallásos tárgyú lapokat a címlapon.--Rodrigó ⇔ 2005. szeptember 18., 22:57 (CEST)
• 3 Alapvetően tetszik a cikk, de hiányolom a források vagy irodalomjegyzék, azaz a könyvek bekezdést, ami szerintem egy kiemelt szócikknél elég fontos lenne... Filoma 2005. szeptember 19., 06:59 (CEST) 
• 4 Filoma 2005. szeptember 20., 18:38 (CEST)

  Pótoltam... -- kgyt (vita) 2005. szeptember 19., 10:26 (CEST)

• megj - hiányolok egy rövid bevezetőt az elejéről még az első alcím előtt. Ha nem saját cikk lenne, akkor így adnék rá 4 pontot. -- nyenyec ☎ 2005. szeptember 20., 00:15 (CEST)

  Pótoltam... -- kgyt (vita) 2005. szeptember 20., 19:05 (CEST)

• -2 nem tamogatok vallasos temaju szocikket a cimlapon. --Math 2005. szeptember 21., 15:26 (CEST)
• 5 több szerkesztő vallásellenességén megdöbbentem. Nem fogok támogatni én sem nekem nem tetsző cikkeket a címlapon (pl. semmiféle baloldali vonatkozású cikkre nem fogok -5-nél magasabb pontszámot adni, illetve le fogom pontozni az összes szánalmas pozitivista filozófust). Ismétlem: megdöbbentő. Jó lenne továbbá, ha aktualizálnánk a megjelenését. Gubb ✍ 2005. szeptember 21., 16:05 (CEST)
• 5 Jó cikk. Amúgy meglepő, mennyien nem értik, hogy a vallási témák fontos részei az emberi kultúrának akkor is, ha azokat csak legendáknak (meséknek) tekintjük. --grin ✎ 2005. október 3., 09:19 (CEST)

• 5 nekem tetszik, bár lehet, ide sincs még jogom szavazni.(?)--Shenki 2005. október 10., 01:28 (CEST)

  A szavazatnak örülök, köszönöm. A cikkeid száma elégnek tűnik, azt nem tudom most, hogy mennyi idő kell a szavazati joghoz... Lehet, hogy kell egy hónap, remélem nem. :-) -- kgyt (vita) 2005. október 11., 08:50 (CEST)

Kell az egy hónap, lásd a szöveget a javaslatok felett. Shenki október 18-án szavazhat itt először érvényesen. Akkor visszajöhet és megerősítheti a pontszámot, addig sajnos nem él. - Serinde 2005. október 11., 09:02 (CEST)

18 betöltve --Shenki 2005. október 18., 00:12 (CEST)

Maurycy Gottlieb: Zsidók imája a zsinagógában jom kippur idején

Jom kippur a zsidóság egyik legnagyobb ünnepe. Az ókori Izraelben a főpap egyedül ezen a napon léphetett be a jeruzsálemi szentély legszentebb helyére, a Szentek Szentélyébe (vagy Szentek Szentjébe), ahol megvallotta Izrael népének bűneit és Isten bocsánatáért esedezett, de mielőtt még bement volna meg kellett térnie. Ez volt az egyetlen nap, amelyen a főpap kimondhatta Isten nevét (héberül: יהוה – pontos kiejtése nem ismert, valószínűleg Jahve vagy Jehova) úgy, hogy ne kellett volna meghalnia. Isten nevét a zsidóság arcra borulva hallgatta, miközben így kiáltottak: Áldott legyen a Név, akinek dicső királysága örökkön örökké tart!. Amennyiben élve jött ki a főpap a bűnvallás után, a nép örvendezett a bűnök bocsánata miatt.

Az ünnep ma is a megbocsátásról és megtérésről szól...

---

Isztambul helyi közlekedése

Összesen: 40 pont

• 5 kint a helye a főlapon -- Serinde 2005. szeptember 19., 11:53 (CEST)
• 5 elég extrém téma, de pont ez adja meg a kiemelt jellegét. --NZs 2005. szeptember 19., 14:29 (CEST)
• 5 szép cikk, érdekes téma Alensha  * 2005. szeptember 19., 16:13 (CEST)
• 5 ok a cikk -- kgyt (vita) 2005. szeptember 19., 17:49 (CEST)
• 4 ugyanaz a véleményem, mint a Jom Kippur-nál volt Filoma 2005. szeptember 20., 21:43 (CEST) (Mathae...)
• 5 Filoma 2005. szeptember 26., 19:05 (CEST)
• 5 Szakszeru, infromativ, es erdekesen koritett. Latszik, hogy az irojat erdekli a dolog, ert hozza, benne el. --Math 2005. szeptember 21., 15:35 (CEST)
• 5 najgen. Terjedelem, szakszerűség, szerkesztettség... Bár talán még egy-két kép elférne.--Mathae V 2005. szeptember 21., 17:41 (CEST)
• 5- teccik :) Data Destroyer 2005. október 4., 17:05 (CEST)

Ahá, szóval ezért nõtt meg az érdeklõdés a lapon! :-> Köszi a jelölést, igazán megtisztelõ. Filoma: az a vélemény arról szól, hogy hiányzik az irodalomjegyzék? Minden szakasznál ott vannak a linkek, az infók onnan és az angol lapról vannak összeollózva. Nem látnám értelmét a linkek újbóli felsorolásának. De az üzenetet vettem, máskor/máshol figyelek a pontosabb forrásjelölésre is. -- CsTom 2005. szeptember 20., 21:56 (CEST)

javaslat - Kedves CsTom, a Wikipédián a linkeket a végén szokás elhelyezni, külön cím alatt. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lehetne másként, de a cikkek zöménél így van. Lehet, hogy Filoma kolléga ezt kifogásolta. --Mathae V 2005. szeptember 20., 22:23 (CEST)

Átpakoltam őket a végére, tényleg ez a hagyományos elrendezés. -- Serinde 2005. szeptember 21., 15:15 (CEST)

OK, köszi! Végülis így se rossz :) A linkek eredetileg azért voltak ott, ahol, mert az adott szekcióhoz tartoztak, nem a szócikk egészéhez. De így, látva az eredményt, jó helyen vannak ott külön is. Ja, és Adam78, kösz a helyesírás-ellenõrzést! :) -- CsTom 2005. szeptember 21., 15:50 (CEST)

Isztambul helyi közlekedése 1869. augusztus 30-tól, a villamoshálózat építési szerződésének aláírásától számítható. A tízmilliós nagyvárosban a villamosok, nosztalgia villamosok, buszok, metró, HÉV, könnyű vasút, s vízibuszok és kompok mellett egy 1993-ban épült Libegő és a mai napig üzemelő, 1875. január 17-én megnyitott Tünnel, a világ második legrégebbi földalatti vasútja is a nagyközönség rendelkezésére áll. Ez utóbbi 1910-ig lóvontatású volt, az állati erőt ekkor váltotta föl elektromos motor. Az eredeti fa kocsikat 1971-ben cserélték fém szerelvényekre.

---

Európai zászló

önjelölés, azért is (lásd: Porta) -- Alensha  * 2005. szeptember 20., 22:48 (CEST)

Összesen: 11 pont

• 4 van olyan jó, mint a Jom kippur. --Mathae V 2005. szeptember 20., 23:18 (CEST)
• 4 kicsit sovánka --NZs 2005. szeptember 21., 06:12 (CEST)
• 3 kicsit sovanka es unalmas, de lehet, hogy ezt ennel jobbra nem is lehet megirni. viszont az onjelolest tamogatom. hulyeseg ez az alszerenyseg. --Math 2005. szeptember 21., 15:40 (CEST)
• 4 Nekem tetszik és egyébként is univerzális téma. Eltér az eddigi kiemeltektől. NCurse 2005. október 11., 11:03 (CEST)
• -3 Szerintem a mostani kiemelt szócikkek mezőnyében ez már kevés. -- nyenyec ☎ 2005. október 20., 22:11 (CEST)
• -1 rövid, és tartalmának így jelentős hányada az összeesküvés-elméleteket tárgyalja. címlapra nem javasolnám. --Shenki 2005. október 20., 22:19 (CEST)

Fájl:Flag of Europe.png

Az európai zászló kék háttéren tizenkét aranycsillagból áll. Bár leginkább az Európai Unióval hozzák összefüggésbe, eredetileg az Európa Tanács használta, és egész Európa jelképének tartották, nem csak az Unióénak vagy a Tanácsénak.

A zászlót Gerard Slevin írországi főheraldikus tervezte, és a Tanács 1955. december 8-án az ő javaslatára fogadta el a zászlót jelképeként, a kezdetektől fogva arra szánva, hogy az európai integrációra törekvő helyi szervezetek is használják. 1986. május 26-án az Európai Gazdasági Közösség is elfogadta a zászlót, majd később, az 1990-s években a Maastrichti Szerződéssel megalakuló Európai Unió is. Ettől kezdve a zászló használatát az Európa Tanács és az Európai Unió közösen szabályozza.

---

Rilai kolostor

Összesen: 47 pont

• 5 -- Serinde 2005. szeptember 30., 08:37 (CEST)
• 5 teccik! :-) De a Kép:Rila 44.jpg-en nincs licensablon. Gondolom ez is saját kép, rakj rá valamit. -- CsTom 2005. szeptember 30., 13:03 (CEST)

Megtörtént, kösz a figyelmeztetést.--Mathae V 2005. szeptember 30., 15:26 (CEST)

• 4 - nem rossz, de egy kicsit rövid + mostanában kicsit soknak érzem ezt a vallási épületek témát. --NZs 2005. szeptember 30., 14:23 (CEST)
• 5 - informativ, szep, sajat kepekkel. a vallasi temak diszpreferalasat ebben az esetben azert felfuggesztem, mivel a szerkeszto sajat kepei vannak fent, es szemelyesen kivanom elismerni hozzajarulasat. --Math 2005. szeptember 30., 14:38 (CEST)
• 5 szép cikk. Alensha  * 2005. október 4., 16:13 (CEST)
• 5 nekem tetszik Filoma 2005. október 4., 18:50 (CEST)
• 4 A fogalmazáson még lehetne csiszolni (zárójelek, gyönyörű, lenyűgöző, t.sz. első személy stb.) de azért szép cikk, a képek is tetszenek és a magyar változat a legjobb! -- nyenyec ☎ 2005. október 11., 01:15 (CEST)
• 5: rendben van. Gubb ✍ 2005. október 12., 07:14 (CEST)
• 5 – tecc! – Váradi Zsolt 2005. október 16., 00:40 (CEST)
• 4 - ez egy mozgó pontszám. ha kékül a cikk, felfelé, ha nem kékül, lefelé mozdul el. maga a cikk azonban igen szép.--Shenki 2005. október 18., 13:09 (CEST)

A rilai kolostor Bulgária és a bolgár ortodox egyház legnépszerűbb és legszentebbnek tartott kegyhelye, amelyet a bolgárok védőszentjének, Rilai Szent János a követői alapítottak a 10. században. A középkorban kulturális központ volt, az adományoknak köszönhetően pedig komoly birtokokkal rendelkezett. Miután az Oszmán Birodalom mintegy 500 évre bekebelezte a bolgár területeket, többször lerombolták, ám a hívek mindig újjáépítették. Mai arculatát a 19. század első felében érte el, kívül-belül gazdagon díszített bazilikája is ekkor épült fel a régi templom helyén. 1960-ban a Bolgár Népköztársaság állíttatta helyre az akkor félig romos délkeleti épületrészt, amely ma a kolostori múzeumnak ad otthont. 1983-ban felkerült a világörökség-listára.

---

New York's Village Halloween Felvonulás

Összesen: 39 pont

• 4 jo, de mivel forditas, ezert nagyjabol megegyezik az angol cikkel, nincs "hozzaadott ertek", nem mutatja a magyar WP egyediseget. --Math 2005. október 10., 18:14 (CEST)
• 4 jó, csak nem magyar... --NZs 2005. október 10., 18:16 (CEST) Bach sem volt magyar... :-) Alensha  * De, Patak Sebestyen Janos.:) (Math) Viszont az egyetemes kultúra része, ez meg nem. --NZs 2005. október 10., 19:57 (CEST) -- szerintem az egész világ az egyetemes kultúra részének számít... Alensha  * 2005. október 11., 21:28 (CEST)

ez egy jó cikk, azért fordítottam le amolyan hirtelen felindulásból :-) még van benne piros link, de amire megszavazzuk, hogy kikerül, megírom. Alensha  * 2005. október 10., 01:19 (CEST)

• 5 - minden benne van a cikkben, ami szükséges. Gratulálok Alensha! Külső hivatkozások, Forrás ... megjelölése. Szuper! Filoma 2005. október 10., 20:06 (CEST)

• 5 - Nem magyar, de szép, hosszú, tartalmas és sztem érdekes is. Alensha bábelizálódott is érte. :) Gratula! NCurse 2005. október 11., 11:06 (CEST)

• • köszi mindenkinek az elismerő szavakat... de én továbbra is csak a fordító vagyok, Paul írta a cikket :) Alensha  * 2005. október 11., 21:28 (CEST)

• 4 Jó és tartalmas cikk, csak kulturális menedzser szakmai részletességgel --Rodrigó ⇔ 2005. október 13., 16:30 (CEST)
• 3 - sok a szóismétlés, több helyen döcög a megfogalmazás, ezért nehéz olvasni; számos ponton még mindig át kellene foglmazni - Serinde 2005. október 18., 14:48 (CEST)
• 4 - stilisztikai és szerkezeti okokból. Egyébként érdekes és jó cikk.--Mathae V 2005. október 14., 00:55 (CEST)
• 5 pont Szép, érdekes cikk. -nagytibi ^{üzen, ?} 2005. október 14., 23:41 (CEST)
• 5 pont - Nagyon jó cikk! --Chatevec 2005. október 16., 13:14 (CEST)

Fájl:NYC Halloween Parade - Shuffle.jpg

A New York's Village Halloween Felvonulás egy évente megrendezett ünnepi felvonulás, melyre minden évben mindenszentek napján kerül sor (október 31.) New York Greenwich Village városrészében. A több mint egy mérföld hosszú felvonulás, melyen ötvenezer jelmezes résztvevő – táncosok, művészek, cirkuszi előadók, zenekarokat és színészeket szállító kocsik – évről évről kétmillió nézőt vonz a helyszínre, és körülbelül százmillióan követik a tévében.

A 2001-es felvonulás volt a város első nagyszabású ünnepsége a szeptember 11-ei terrortámadás után. A szervezők ebben az évben egy főnixet tettek meg a rendezvény jelképévé, az újjászülető várost szimbolizálva.

---

Augustus

Összesen: 41 pont

• 5 nagyon szép, részletes cikk! – Alensha  * 2005. október 11., 21:28 (CEST)
• 5 nem magyar! ;-) (de az egyetemes kultúra része) --NZs 2005. október 11., 22:02 (CEST)
• 5 tizet nem lehet? ;) Data Destroyer 2005. október 11., 22:19 (CEST)

Felőlem... :) --Mathae V 2005. október 11., 22:22 (CEST)

• 3 nagyon sok benne a tiltott szín; az angolnál hosszabb, a németnél rövidebb, egyébként szép tényleg. NCurse 2005. október 11., 22:47 (CEST) az olasznál is jóval hosszabb :-D --Alensha  * 2005. október 12., 13:57 (CEST)
• 5 NCurse indoklasa kisse homalyos, ha arra gondolt, hogy sok a piros link a cikkben, en ezt elonynek, es nem hatranynak gondolom. Sokminden megirasat motivalja. Talan jo volnanak benne magyarositott kifejezesek. --Math 2005. október 13., 08:00 (CEST)

(**azt NCurse mondta, én csak azt mondtam, hogy tökjó, hogy hosszabb cikkünk van róla, mint az olaszoknak :) Alensha  * 2005. október 13., 14:28 (CEST) ok, bocs. --Math 2005. október 13., 14:51 (CEST))

• • Math: egyetértünk, és ez egy tényleg nagyszerű cikk, de kiemelt cikknek én olyat gondolnék, ami már készen, vagy közel készen van. Ebben rengeteg a tiltott szín, ilyet inkább egy műhelyben képzelnék el. Arra tökéletes. NCurse 2005. október 13., 14:33 (CEST)
  • Ellenvélemény: a műhelyben a cikk tökéletesítése folyik, de itt csak a kapcsolatos cikkek hiánya a gond, nem pedig a tartalom vagy a forma rossz/kevés/hiányos. Előbbiek pótlása pedig folyamatban van. Gondolom Data Destroyer hamarosan bővíti az irodalmi részt, én meg aktívan "irtom" a császári rokonságot.--Mathae V 2005. október 13., 15:19 (CEST)
  • Mathnak: nem szeretném a magyaros konzult, szenátust és egyebeket látni, a komoly szakirodalom latinos alakot használ. Meg aztán a Szenátus más is lehet, ld. Rákóczi, USA és egyebek, meg a konzul is ld. diplomácia... Szóval maradnék a régi formánál, esetleg lehet disambiguation page-eket csinálni (most nem jut eszembe a magyar megfelelője.)--Mathae V 2005. október 13., 15:27 (CEST)
  • ez könyvtől függ, a consult mindenhol c-vel írják, de a szenátust magyar nyelvű könyvebn nemigen láttam még senatusként. szerintem jó lesz ez magyarosan is. Alensha  * 2005. október 16., 13:47 (CEST)
  • Lehetne mindketto. Latin, es zarojelben magyar. --Math 2005. október 18., 14:08 (CEST)
• 4 pont Szép cikk, csak sok benne a piros. -nagytibi ^{üzen, ?} 2005. október 14., 23:41 (CEST)
• 5 Jó! - Filoma 2005. október 16., 18:49 (CEST)
• 5 ötös – Alensha „magyarító” kérésével egyetértek – Váradi Zsolt 2005. október 18., 13:21 (CEST)
• 4 - nagyon szép cikk, de egyelőre sokallom benne a pirosakat és a magyarítás tényleg ráférne - Serinde 2005. október 18., 19:38 (CEST)

A pirosság "bűnét" elismerem, orvoslása folyamatban van. A magyarítást továbbra is mereven ellenzem. Alátámasztásul: Mind a magyarra lefordított forrásokban, mind a tankönyvekben (egy középiskolás, a népszerű Száray, és egy egyetemi, a non plus(z) ultra Ferenczy-Maróti-Hahn alapján) latinos átiratban vannak a köztársasági magistratusi és hivatali címek. Amellett az Akadémia így szól (MHSz 222): "A szaktudományok (...), a tudományos ismeretterjesztés területén, továbbá a térképeken olyan átírást szokás alkalmazni, amilyet az adott nyelvet beszélő országban hivatalosan előírnak, vagy elterjedten ismernek, amilyet a szaktudományok a nemzetközi érintkezésben általában alkalmaznak, vagy amilyet valamely nemzetközi testület (melynek hazánk is tagja) használatra javasol. Ehelyett vagy emellett - a munka jellegétől függően - a magyar átírás is alkalmazható."

Tehát alkalmazható a magyar is elvileg, de javasolt a latin, mint nemzetközileg és ismeretterjesztésben elterjedt verzió. Főleg hogy a Wikipédia is ismeretterjesztő. A Római Birodalom már úgysem nyilatkozik arról, hogy hogy gondolja...--Mathae V 2005. október 20., 15:16 (CEST)

Fájl:AugustusPrimaporta(det).jpg

Caesar Augustus, születési nevén Caius Octavius Thurinus (Kr. e. 63. szeptember 23. - Kr. u. 14. augusztus 19.) a Római Birodalom első császára volt (uralkodott Kr. e. 31-től haláláig). A köztársaság válságát és a polgárháborút lezárva úgy szerezte meg az egyeduralmat, hogy közben fenntartotta a res publica látszatát. Augustus 76 éves korában hunyt el békében úgy, hogy megmentette az államot a romlásból, és új rendszerével századokig biztosította fennmaradását. Uralma alatt a Római Birodalom minden szempontból virágázását élte: sok hódítással büszkélkedhetett, a tartományok és Italia gazdasága töretlenül fejlődött, megindult a birodalom romanizációja. Róma a világ fővárosává nőtte ki magát: csupa márványépület ékesítette, vízvezetékek épültek, elkészült az eredeti Pantheon és Augustus mauzóleuma. Az római irodalom is ekkor élte virágkorát: Augustus és minisztere, Gaius Cilnius Maecenas bőkezűen támogatta a költőket és írókat, így Horatiust és Vergiliust is. Halála után özvegye, Livia Drusilla családja került Róma élére, és mintegy fél évszázadon át vitték tovább Augustus örökét.

---

Szauna

Összesen: 48 pont

• 5 - Szépen kerekedik, jó kis cikk! -- CsTom 2005. október 16., 12:01 (CEST)
• 5 - Szerintem király. És a finnugor elméletnek köszönhetően a magyarokhoz is kapcsolódik. ;-) --NZs 2005. október 14., 22:32 (CEST)
• 3 - A cikk rendben van, a belefektetett munka látszik, a képek szépek, de én tartom, hogy a kezdőlapra érdekes (ne haragudj Math, ez nem ellened irányul), addig nagy valószínűséggel sosem hallott cikk kell, mint a szérumfutás vagy a Go. NCurse 2005. október 14., 23:06 (CEST)
• 5 szép, és szerintem elég érdekes is, annyira még nem elterjedt Mo.-n a szaunázás szerintem. (én egyszer voltam, talán Balatonfüreden, mondjuk annyira nem tetszett, mert fullasztó a gőz. de ez a cikk szép.) iszont az összefoglaló kicsit túl hosszú, a kép meg kicsi hozzá képest.Most már jó a szövegeloszlás. Alensha  * 2005. október 15., 22:51 (CEST)
• 5 - Nagyon jó! Filoma 2005. október 16., 19:24 (CEST)
• 5 - Jó lett! Cunya 2005. október 17., 08:05 (CEST)
• 0 - van ez a cikk olyan jo, hogy meg ezzel a hatrannyal is kikeruljon. legfeljebb majd valamikor telen fog. jo az ugy. --Math 2005. október 17., 08:45 (CEST)
• 5 - jol sikerult lap, sok sajat munka, erdekes, figyelemfelkelto tema. Kicsit polirozni kell meg, es erett a kiemelesre --Mihalyia 2005. október 17., 09:54 (CEST)
• 0 - osztom NCurse véleményét: nem elég érdekes a cikk a kezdőlapra. Viszont abban igazatok van, hogy szép cikk, tehát le nem pontozom. Data Destroyer 2005. október 17., 17:09 (CEST)
• 5 Hogy a szaunáról ennyit lehessen írni :-D December hónapra javaslom publikálni. --Rodrigó ⇔ 2005. október 18., 12:26 (CEST)
• 5 - Szép és érdekes cikk, sok jó képpel. Nem értek egyet User:NCurse-szal, engem jobban érdekelne a címlapon ez a cikk, mint a szérumfutás (bár az is jó cikk). De hát ezért szavazunk :) «Karaj» 2005. október 18., 14:23 (CEST)
• 5 - szép cikk, bár néhol még némileg értekezés íze van - Serinde 2005. október 20., 15:47 (CEST)

Egy füstszauna és lékfürdő egy élményfürdő-hotel komplexumban a Finnországi Vuokatti térségben

Szauna, avagy svédül bastu avagy oroszul bania avagy az indiánoknál inipi.

A szauna története több ezer éves múltra tekint vissza, elsősorban északi népeknél, és különféle fajtái alakultak ki a történelem során, és nemzetek szerint. Feltehetőleg a szaunát az északi népek legalább kétezer éve ismerik, ugyanakkor az első írásos említések kb. ezer évre nyúlnak vissza. Eredetilega szauna egy mosakodásra, fürdésre használatos helyiség volt. Ugyanakkor, mivel olyan hely volt, ahol volt tiszta víz és általában tisztaság, szülésekhez és betegek gyógyulásához is használták. Az idősebb finn emberek még ma is elmondhatják magukról, hogy ők szaunában születtek. A vándorló nomádoknak már voltak primitív szaunáik. A finn „szauna” szó egy igen ősi szó, amelynek nincs ismert etimológiai eredete, feltehetőleg a nomád gödör-fürdő megnevezésére szolgált mindig is. A skandináv országokban járó idegent az 1600-as években bevezették a 90–100 Celsius-fokra felfűtött füstszaunába, és a legnagyobb tisztelet és megbecsülés jeléül megengedték, hogy pucérra vetkőzzön, sőt, azt is megígérték neki, hogy hamarosan nyírfavesszővel jól megcsapkodják ...

---

Megjegyzesek:

• Még nem adok pontot, mert erre ötöt akarok majd nyomni :) Sajnos jónéhány helyesírási, fogalmazási "érdekesség" van még benne... Most nincs idõm tüzetesebben átnézni és javítani rajta, mert itt az idõnk, megyünk a szaunába :->>> Addig is fusd át, vadászd le legalább az elütéseket. -- CsTom 2005. október 14., 19:54 (CEST)

• 5 – príma, de maradt pár elütés, „csúnya” idézőjel; majd átnézzük, mire kikerül – Váradi Zsolt 2005. október 14., 23:50 (CEST)
• –5 – önpontozás miatti korrekció – Váradi Zsolt 2005. október 17., 11:24 (CEST)

• • Zsolt, en sem pontoztam le negatiovan a te Francia Becsuletrend cikkedet, pedig szavaztal ra. Ne szokjatok ra erre! --Math 2005. október 17., 11:48 (CEST)
    • bocs, az Fekist cikke; igaz, én kezdtem el, de ő (szerencsére) teljesen átírta. Más: Mért legyél te tisztességes, kibannolnak úgy is? :) – Váradi Zsolt 2005. október 17., 11:51 (CEST)
    • Az bizony a te cikked is. Namost innentol belefutottatok abba , hogy a "kinek a cikke" dolog hulyeseg. Gratulalok! Ez a banolasos fenyegetozesed gusztustalan. Egyebkent eddig is szavaztam a cikkeimre, es nem volt baj. Mindig uj szabalyokat talaltok ki, es mindig utolag. Onkenyesk hatalmaskodas, amit csinaltok. --Math 2005. október 17., 12:04 (CEST)
      • A tízperces hírnévért való tolakodásod a gusztustalan.
      • Az utolsó tartalmas módosításom az augusztusi 31-ei. Lécci, vesd össze Fekist jelenlegi verziójával: a címén kívül más egyezés nemigen van
      • Eszem ágában sincs kidobni senkit, csupán úgy tűnik a mai dühöngésed, hogy na mosmá neked úgyis mindegy… Ne legyen önbeteljesítő jóslat.
      • Szabály? Illem, kérlek szépen, jóízlés – csak ennyi kellene – Váradi Zsolt 2005. október 17., 12:10 (CEST)
      • No akkor ha visszavonod a becsuletrendre adott szavazatodat, visszavonom en is az ide adott szavazatomat. Ha igazan tolakodnek, akkr bizonyara nem szavaztam volna egy csomo masik szocikkre, plane nem olyanra, ami ezzel siman megelozi ezt. Ugyhogy szerintem egy kicsit fordulj magadba, mielott hulyesegeket irogatsz! Zsigerkedni, haboruzni, hulye vadaskodasokat irni, azt tudsz. Es csak azt. --Math 2005. október 17., 12:18 (CEST)

• • • Math, ez önértékelés kérdése. Írd ide, h szerinted rendben való dolog az, h a saját cikkedre szavazol és én visszaírom azt a jelentéktelen 3 pontomat. Köszi NCurse 2005. október 17., 12:12 (CEST)
    • Szerintem rendjenvalo. Ket okbol: 1) Mint lathato, a "sajat cikk" nem deifnialhato pontosan, vannak atmenetek. 2) Ha valaki szeretne szavazni az itt levo cikkekre, es miert is ne akarna, akkor miert hozna ezzel magat hatranyba, hogy a sajatjara nem szavaz, csak masokra? 3) Ez nem ok, hanem megjegyzes, hogy en soha masnal nem kifogasoltam ilyet, es az onjelolest sem. Tehat igazsagos,e s kovetkezetes vagyok. Zsolt nem az. --Math 2005. október 17., 12:15 (CEST)
    • Az első pont korrekt, habár mind tudunk már különbséget tenni szerző és szerzőcske között, de hivatalosan tényleg nincs határ. A második pontról annyit, h nem vitázok, ez nevelés kérdése. Remélem pár év múlva, ha ezt a pontodat visszaolvasod, lesütöd a szemed. A harmadik pontot nem is értem mire írtad. De teljesen mind1, visszaírom a pontot, let it be, úgysem érsz vele sokat, itt nem a pont a lényeg, hanem az elvek. Üdv NCurse 2005. október 17., 12:23 (CEST)
    • Rendben, kosz a 3 pontot. A lelkiismeretem tiszta. Valoban szeretnek szavazni masokra is, es kozben nem szeretnem magamat hatranyba hozni azzal, hogy sok mas cikkre szavazok. Nekem is vannak elveim, amire masok futyulnek. --Math 2005. október 17., 14:19 (CEST)

• • Kedves Math! Megköszönném, ha meghagynád nekem a döntés jogát, hogy mit tekintek érdekesnek és mit nem. NCurse 2005. október 17., 10:17 (CEST)
  • Meghagyom, hogy neked mi nem erdekes. Azt viszont nem tudom ervkent elfogadni. :) --Math 2005. október 17., 11:16 (CEST)
  • Nem is kell érvelnem, ez vélemény. És elvileg ez a szavazás véleményekről szól. NCurse 2005. október 17., 11:22 (CEST)
  • jo.:) kosz a 3 pontot. :) --Math 2005. október 17., 11:31 (CEST)
  • megadom én (illetve megadjuk mi) a cikknek járó pontokat, ha kiveszed a sajátodat. Álmomban sem gondoltam volna, h valaki a saját cikkét fogja pontozni. :) NCurse 2005. október 17., 11:38 (CEST)
  • Nezd meg a tobbi cikket, ott is volt onjeloles es onpontozas. Francia Becsuletrend, Hegeduoktett. Ott megadtad a pontokat, itt nem. Miert velem haboruzol? --Math 2005. október 17., 11:51 (CEST)
  • Ne akarj engem konfliktusképzőként beállítani és nézz utána annak, amit írtál. Egyik cikkre sem szavazott a szerzője. Ha így lenne, nekik sem adnám meg, nem vagyok kivételező típus. Nem értem, mi a gond. Vedd le a pontodat és megadja mindenki a cikknek járó saját pontját. NCurse 2005. október 17., 11:59 (CEST)

NZS nem pontozta, csak legálisan jelölte a cikkét. – Váradi Zsolt 2005. október 17., 11:53 (CEST)

• • OK, a hegeduoktettet elneztem. de te pontoztad a sajatodet. Es en adtam pontot a tiedre, erre te lepontozod az enyemet. --Math 2005. október 17., 11:54 (CEST)

• Math, kérlek vedd ki a pontodat. NCurse 2005. október 17., 11:29 (CEST)
• Masok is szavaztak a sajat lapjukra. En eleg keson tettem oda a magamet, amikor mar a tobbseg jonak itelte. Maosk lapjara is becsuletesen szavazok, miert csinalnek magamnak hatranyt? --Math 2005. október 17., 11:36 (CEST)

• DD: ha osztod NCurse velemenyet, akkor miert -5 pontot adtal? Miert nem 3-at? Annyira nem lehet erdektelen valakinek egy cikk, hogy negativ pontszamot kapjon! --Math 2005. október 18., 08:34 (CEST)

• NCurse: miert, a gorol, becsuletrendrol eddig meg nem hallottal?:) Szerintem ha mar ugyis kepekre megyunk, akkor azzala zt modntuk, hogy az a lenyeg, hogy erdekes, csalogato legyen. A szaunabol egyebkent el lehet erni sok kulturalis, tortenelmi szocikket.

• Meg itt Ouluban sem havazik.:) A vegen nem eli meg a telet a cikk.:) --Math 2005. október 21., 10:31 (CEST) par ora mulva havazott.:))

---

Hegedűoktett

Összesen: 18 pont

Elég elvont téma, de szerintem nyugodtan lehetne címlaptéma. Kár, hogy a fránya eidinburghiakkal nem tudtam meg egyezni a képek ügyében, így most csak ilyen szegényes illusztrációra futja... --NZs 2005. október 15., 22:42 (CEST) (ja igen, és teszek rá, hogy önjelölés)

• 5 elég szép cikk. még ezeket a pirosakat kidolgozod, ugye? :) külön tetszik, hogy saját jelölés, tegyél nyugodtan erre az íratlan szabályra :-) ha valaki emiatt levon pontot, én is elkezdek levonni a szavazataimból az összes olyan cikknél, amit nem a szerzője jelölt… Alensha  * 2005. október 15., 22:57 (CEST)
• 3 - szépnek szép, teljesnek teljes, de szerintem nem valami érdekes... Persze ez csak személyes vélemény.--Mathae V 2005. október 16., 12:27 (CEST)
• 4 - az önjelölés és a belefektetett munka miatt, de nem adok 5-öt, mert habár tényleg szép munka, azonban legalábbis nekem, nem nagyon érdekfeszítő. Ez viszont nem a szerzőt, hanem engem minősít. :) NCurse 2005. október 16., 14:31 (CEST)
• 4 Sajnos számomra sem elég érdekfeszítő a cikk, de ez lehet, hogy azért van, mert gőzöm sincs a témáról. :-( Filoma 2005. október 16., 19:42 (CEST)
• 4 Hogy mik vannak!! :-) Tetszik, bár kissé specifikus --Rodrigó ⇔ 2005. október 16., 20:10 (CEST)
• 3 Ugy velem, hogy volna a nagykozosseg szamara erdekesebb zenei cikk is. Ez tul technikai. Keves kep. De ertekes a befektetett munka. Szivesebben olvasgattam volna valami olyasmirol, amihez zeneszerzok es muvek is kapcsolhatoak. Biztatnam, NZS-t, hogy irjon, es jeloljon valamilyen popularisabb cikket is. --Math 2005. október 17., 11:25 (CEST)
• -5 - nem szabad licencű kép. -- nyenyec ☎ 2005. október 20., 22:13 (CEST)
• megjegyzés részemről lenne a vitalapon --Shenki 2005. október 19., 22:25 (CEST)

Fájl:Violin octet.jpeg

A hegedűoktett vagy „Új hegedűcsalád” egy próbálkozás a vonós hangszerek megújítására. Az ötlet megalkotója Carleen Hutchins, aki az ötletre a vertikális brácsa kifejlesztésekor jött rá, miszerint a vonós hangszerek sokkal szebb és erősebb hangot adnak, hogyha az elő- és hátlap rezgésének magassága megegyezik a második legmagasabb húr, a két lap közötti terület rezgésének magassága pedig a második legmélyebb húr hangmagasságával. Az oktettben végül a három legmélyebb hangszer kivételével érvényesült ez a szabály. A mélyeknél (bariton, basszus, kontrabasszus) ez a rezgésszám pár hanggal lejjebb van, igazodva az előadóművészek kéréséhez. Később a két középső hangszernél (alt és tenor) ezeket a rezgésszámokat megemelték, hogy ne legyen olyan mély és sötét a hangjuk.

A gambák óta ez az első hiánytalan vonós hangszercsalád, mivel a hegedű család tagjainak hangja minőségben igen eltérő, és elég heterogén képet mutat. Ezen kívül ezen hangszerek már megfelelnek a 20.- 21. század akkusztikai követelményeinek.

---

Hárfa

Összesen: 5 pont

Nah, megpróbálkoznék valami populárisabb cikkel is. Majd még egy kicsit dolgozok rajta amíg kikerül, de buzdítok mindenkit hasonlókra :-)

Kérem mindenkit, hogy ne a képek liszencét, hanem a tartalmat pontozza... --NZs 2005. október 21., 16:29 (CEST)

• 5 pont van nemi formai hiba nagy felbontasban, de azon lehet igazitani. most mar erdekes.:) --Math 2005. október 19., 11:18 (CEST)
• -2 - szép és érdekes cikk, de pillanatnyilag nem tartom címlapérettnek, nem véletlenül jelöltem referálásra. Pedig olyan szívesen adnék neki +5-öst... de ahhoz még elég sokat kell rajta dolgozni. Én sajnos nem tudtam átdolgozni megfelelő formára, hozzáértők bővíthetnék a szöveget. - Serinde 2005. október 20., 15:53 (CEST)
• -5 - nincs a képhez licenc. -- nyenyec ☎ 2005. október 21., 16:58 (CEST)
• 2 - Ha a könyökedet nem használod az előrjutásra, akkor állva is mehetsz.Üdv. - » KeFe « ■ 2005. október 21., 20:34 (CEST)

A hárfa egy pengetős hangszer. Az emberiség egyik legősibb hangszere, amely feltehetőleg Egyiptomból vagy Mezopotámiából származik, bár a rómaiak a hárfát sohsem fogadták be. Szinte az összes földrészen megtalálhatjuk: Afrika, Európa, Amerika és Ázsia egyformán otthonának tekinthető.

Az ókorban pszaltérion, magadisz és szambüké néven is léteztek variánsai. Ezek a hangszerek később népi hangszerekké váltak. A középkorban viszont a hárfa és társai a főurak kedvelt hangszerei lettek. A 16. századra jelentősége igen megcsappant, bár Walesen kívül német földön és Spanyolországban kedvelték. Ebben az időben a húrok nem a később használatos esztergált gombocskákkal kapcsolódtak a hangszerhez, hanem kis fakampók segítségével. Mivel a húrok általában nekiverődtek a kampóknak, jellegzetes mellékzörej keletkezett. A continuo korszakban korszakban a hárfa egyáltalán nem játszott jelentős szerepet. A Basso Continuo egyik lehetséges vagy előírt hangszere volt. Ekkoriban kezdődtek meg a kísérletek a hangszer kromatizálására. A klasszicizmusban a pengetős hangszerek eltűnését figyelhetjük meg: egyedül a hárfa maradt talpon.

---

Gén

Összesen: 28 pont

Szégyellem magam, hogy saját cikket kell jelöljek, de a magyar Wiki 2004 tavasza óta vár egy velejéig természettudományos cikkre. Bármilyen javításra kész vagyok vele kapcsolatban. NCurse 2005. október 20., 18:25 (CEST)

• 4 - ez már a reális értékelés. Ha kékül, esetleg adok többet. Remélem mindenki ennyi objektivítással fogja a mások cikkeit is osztályozni. hát akkor én se leszek kíméletes: a hárfa cikknél ez se hoszabb (csak annyival, hogy a hárfánál egy csomó rész alcikkbe van szedve). Viszont legalább szabad liszencű képek vannak rajta (papíron). --NZs 2005. október 20., 23:09 (CEST) (Ha az én tehenem megdöglik, dögöljön a Tiéd is?)KeFe
  • Megjegyzem a képek nem csak papíron szabad licenszűek. Nyugodtan utánuk lehet nézni, mindet részletesen elláttam az eredeti hivatkozással, a fellelhető helyével, licensszel. NCurse 2005. október 21., 15:03 (CEST)
  • Igen, észrevettem. Bocs. --NZs 2005. október 21., 16:16 (CEST)
• 5 - eleg jo, es meg fejlesztjuk. az ismerteto kek. --Math 2005. október 21., 10:29 (CEST)
• 5 - A Gén szócikk, - minőségi munka, mint kiemelt cikk, hasonlóan szép cikkeket kívánok a Wikipédiának, és gratulálok a szerzőjének is. Üdv. - » KeFe « ■ 2005. október 21., 12:21 (CEST)
  • Köszönöm! :)) De még rengeteg munka lesz vele. Hálás vagyok a segítségétekért. NCurse 2005. október 21., 15:03 (CEST)
• 4 - Kicsit sok benne a piros, egyébként nagyon jó.--Mathae V 2005. október 21., 16:24 (CEST)
• 5 Nekem nagyon tetszik! Filoma 2005. október 22., 13:19 (CEST)
• 5 Hajrá, sok sikert :) Nagy tetszett a cikk. «Karaj» 2005. október 22., 17:48 (CEST)

A gének olyan nukleinsav szakaszok a sejtek magjainak kromoszómáiban, melyek a szervezet működését és növekedését befolyásoló fehérjék szabályozásához és előállításához szükséges információkat tartalmazzák. A géneket az utódok szüleiktől öröklik a szaporodási folyamat során.

A DNS-nek mint genetikai anyagnak a leírása, a biotechnológia fejlődése és a humán genom feltérképezésének sikerei miatt az egyre gyakrabban használt „gén” szó pontos meghatározása a molekuláris biológiára hárult.

Molekuláris biológiai értelemben, a gén a DNS olyan része, amelyet a sejt mRNS-be ír át, majd a fehérjeszintézis (transzláció) során, annak egy részéből származó információ alapján, fehérjét készít.

A mindennapi beszédben a gént általában valamilyen öröklött betegséggel vagy állapottal hozzák összefüggésbe, mint például az elhízást okozó gén. A biológusok azonban allélekre, mutációkra hivatkoznak, amelyek kapcsolatban állnak az elhízással. Az eltérő álláspont oka az, hogy a biológusok tudják: a géneken kívül számos tényező játszik szerepet abban, az egyén elhízik-e vagy sem. Ilyenek a születés előtti állapotok, metabolikus zavarok, a kulturális környezet, táplálkozás, stb.

---

Közzétett összefoglalók

Lásd: Kiemelt szócikkek