„Általános forgalmi adó” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
gjgjjhdrgh Címkék: Visszaállítva Vizuális szerkesztés |
|||
1. sor: | 1. sor: | ||
Az '''általános forgalmi adó''' ('''áfa''',<ref>{{cite web |url=http://helyesiras.mta.hu/helyesiras/default/akh12#276 |title=A magyar helyesírás szabályai. 12. kiadás. A rövidítések, a jelek és a mozaikszók |publisher=[[Magyar Tudományos Akadémia|MTA]] |format=html |language=magyar}}</ref> angolul ''value-added tax'', '' |
Az '''általános forgalmi adó''' ('''áfa''',<ref>{{cite web |url=http://helyesiras.mta.hu/helyesiras/default/akh12#276 |title=A magyar helyesírás szabályai. 12. kiadás. A rövidítések, a jelek és a mozaikszók |publisher=[[Magyar Tudományos Akadémia|MTA]] |format=html |language=magyar}}</ref> angolul ''value-added tax'', b.''általános forgalmi adóról'' című törvényt helyezte hatályon kívül. |
||
== |
== Anyád története == |
||
Az általános forgalmi adó rövidítése: ''áfa,'' mert a ''közneveket kisbetűvel'' írjuk.<ref>[http://helyesiras.mta.hu/helyesiras/default/akh12#276 A magyar helyesírás szabályai. 12. kiadás. A rövidítések, a jelek és a mozaikszók]</ref> |
|||
== Magyarországon == |
|||
A magyar adórendszerben az általa hozzáadott érték, vagyis az értéknövekedés után az eladónak minden kereskedelmi szinten meg kell fizetnie. Mivel a hozzáadott, és nem a teljes érték után fizetendő, az áfa végső összege egy termékre nézve független attól, hogy hány vételen és eladáson megy keresztül. Az áfa [[indirekt adó]], hiszen nem az fizeti be az államnak, akitől a forrásösszege származik. A [[kettős adóztatás]] elkerülése érdekében az exportált termékek után általában nem kell általános forgalmi adót fizetni, vagy pedig az adó-visszatérítés eszközét alkalmazzák. Az adócsalások elhárítása érdekében vezették be a fordított adózási rendet (2007. évi CXXVII. tv. 142. §). Ilyenkor a kiállított szállítói számlában nem kell szerepeltetni a szolgáltatás áfáját, azt a vevő vagy megrendelő fizeti vagy vallja be a saját áfabevallása során az adóhatóságnak. |
|||
Mértéke 27%, 18%, 5% vagy 0% lehet. |
|||
12 millió forintig alanyi adómentesség választható(AAM), tárgyi adómentes pl az oktatás és a hitel(TAM), adó tárgyi hatályán kívül esik pl kártérítés, közcélú adomány(ATK). |
|||
Az áfa szabályozásáról a ''2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról'' című jogszabály rendelkezik, amely az ''1992. évi LXXIV. törvény az általános forgalmi adóról'' című törvényt helyezte hatályon kívül. |
|||
== Magyarországi története == |
|||
Magyarországon már az 1929-es törvényekben megjelenik: |
Magyarországon már az 1929-es törvényekben megjelenik: |
||
''1929. évi XXVIII. törvénycikk az állatforgalmi adó megszüntetéséről, a hús után fizetendő |
''1929. évi XXVIII. törvénycikk az állatforgalmi adó megszüntetéséről, a hús után fizetendő'' |
||
Teljes körűen 1988-ban vezették be.<ref>https://www.youtube.com/watch?v=cBTUqzQz5o4</ref> Magyarország [[2004]]. [[május 1.|május 1]]-jén csatlakozott az [[Európai Unió|Európai Unióhoz]]. Ezzel egyidőben az áfakulcsok is változtak: 0% helyett 5%, 12% helyett 15% lett; a 25% változatlan maradt. 5% adó terheli többek között a gyógyszereket, gyógyászati segédeszközöket, valamint a korábbi 12%-os besorolás alá tartozó könyveket. 15%-os adót kellett felszámítani többek között az élelmiszerekre, tüzelőanyagokra, vendéglátóipari étkeztetésre, személyszállításra. 25%-os kulccsal adózott a villamosenergia is – az addigi 12% helyett.<ref>{{cite web |url=http://www.optiprofit.hu/hiradok/15.php |title=RÁFÁzunk? Áfa változások 2004 |work=optiprofit.hu |year=2012 [last update] |accessdate=28 March 2012 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20081221230952/http://www.optiprofit.hu/hiradok/15.php# |archivedate=2008-12-21 }}</ref> 2006-tól a legmagasabb kulcs 20 százalékosra csökkent.<ref>{{cite web|title=Adóváltozások 2006-ban|date=2005-11-09|url=https://hvg.hu/gazdasag/20051109ado2006|accessdate=2022-07-27}}</ref> |
|||
2009. július 1-től az eddigi 20 százalékos áfakulcsból két kulcsot hoztak létre, egyrészt felemelték 25 százalékra, másrészt egyes termékekre a kedvezményes 18 százalékos áfakulcsot vezették be.<ref>{{cite web |url=http://www.haszon.hu/hasznos-percek/1339-az-afakulcs-valtozasa.html |title=Az áfakulcs változása |first= |last=Schlág Judit |work=haszon.hu |year=2012 [last update] |accessdate=28 March 2012 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20120416175404/http://www.haszon.hu/hasznos-percek/1339-az-afakulcs-valtozasa.html |archivedate=2012-04-16 }}</ref> 2012. január 1-től a 25%-os áfakulcs 27%-ra emelkedett, ezzel az [[Európai Unió]]ban Magyarországon lett a legmagasabb, a világban negyedik legmagasabb<ref>{{Cite web |title=TOP 6 - Highest VAT rates in the world |url=https://mr-eurodisco.com/finance/top-6-highest-vat-rates-world/ |work=Accounting & Finance blog |date=2016-12-10 |accessdate=2020-06-12 |language=en-GB}}</ref> az általános áfakulcs. |
|||
==Franciaországi története== |
|||
Kitalálója [[Maurice Lauré]], a francia adóhatóság munkatársa, az adóforma francia neve ''taxe sur la valeur ajoutée'' (TVA). Eredetileg 1954. [[április 10.|április 10-étől]] a legnagyobb cégek fizették, később fokozatosan kiterjesztették az összes szektorra. A francia állami adóbevételeknek még mindig ez a legnagyobb, 45%-os forrása. Az EU tagállamai kötelesek a befolyt áfa bizonyos százalékát átutalni a közösségi költségvetésbe. |
|||
Az EU-s terminológia: héa (hozzáadott érték-adó). |
|||
== Szociális hatása == |
|||
Az áfát a „szegények adójának” is nevezik, mivel az alacsonyabb jövedelműek és a többgyermekesek jövedelmük nagyobb részét – néha teljes egészét – fordítják napi cikkek vásárlására, míg a gazdagabbak megtakarítása, befektetése mentes az áfától, és további jövedelmet generál.<ref>[https://hvg.hu/itthon/20190430_Menstruacios_szegenyseg_ezreknek_nincs_penze_betetre_Magyarorszagon Menstruációs szegénység: ezreknek nincs pénzük betétre Magyarországon]</ref> Fel szokták vetni továbbá, hogy a jobbmódúak külföldi fogyasztását, például nyaralását egy másik országban terheli az ottani áfa, tehát a hazai költségvetéshez az nem járul hozzá. Mindezek miatt a magasabb áfa és az alacsonyabb jövedelemadó a jövedelmi különbségek széthúzását eredményezi a társadalomban. |
|||
Hívei viszont igazságosnak tartják, mert az áfa a fogyasztást, tehát a javak élvezetét adóztatja, míg a magas jövedelmi adók a szorgalmas munkát büntetik. Ezen kívül a sokat fogyasztó jómódúak kényszerűen sok áfát kénytelenek fizetni, például egyetlen személygépkocsi áfája több millió forintot is kitesz, míg a keveset fogyasztó szegényeket az általuk elfogyasztott javak csekély értéke miatt csupán kevés áfa terheli. Ráadásul a legtöbb országban, így Magyarországon is, kedvezményes áfa-kulcsok vonatkoznak egyes alapvető megélhetéshez szükséges árucikkekre, például gyógyszerekre, tejre és tejtermékekre, nyers húsokra, távhőszolgáltatásra,<ref>[https://www.nav.gov.hu/nav/szolgaltatasok/adokulcsok_jarulekmertekek/afakulcs_adomen NAV tájékoztató: Áfa kulcsok és a tevékenység közérdekű vagy egyéb sajátos jellegére tekintettel adómentes tevékenységek köre 2018. január 1-jétől {{de}}]</ref> ezzel jól célozhatóan segítve az alacsonyabb jövedelműeket. |
|||
Társadalmi problémát jelenthet még az áfához kapcsolódó adócsalás, például a körhinta-csalás vagy a jogosulatlan visszaigénylés, tehát ha vállalkozók a személyes fogyasztásukra szolgáló vásárlásaikat a termelést szolgáló eszköznek, anyagnak vagy szolgáltatásnak feltüntetve visszaigénylik annak áfáját és ezzel kibújnak az adó megfizetése alól. Támogatói szerint azonban az áfa más adónemekkel összevetve a legjobban ellenőrizhető és beszedhető adónemek közé tartozik, nehéz csalni vele, ezért igazságos.<ref>[https://jak.ppke.hu/uploads/articles/12332/file/Doktori%20%C3%A9rtekez%C3%A9s%20S%C3%B3lyom%20B%202015.03.18.%20v%C3%A9gleges(1).pdf dr. Sólyom Borbála Az Adócsalás és az Adóelkerülés Elleni Harc az Európai Unióban az Általános Forgalmi Adózás Területén, Különös Tekintettel az Európai Bizottság Joggyakorlatára {{de}}]</ref> |
|||
Támogatói továbbá a versenyképesség fokozódását várják tőle, mert a termelő és a fejlődést szolgáló tevékenységek helyett a fogyasztást terheli adóval.<ref>[http://www.spiegel.de/wirtschaft/soziales/krisen-ausweg-warum-eine-hoehere-mehrwertsteuer-uns-retten-kann-a-649734.html A Spiegel az ÁFA emelésének előnyeiről {{de}}]</ref> |
|||
== Áfakulcsok == |
|||
=== Az [[Európai Unió]] tagállamai === |
|||
{| class="wikitable" |
|||
|- |
|||
! rowspan=2 | Ország |
|||
! colspan="2" | Kulcs 2020-ban |
|||
! rowspan=2 | Rövidítés |
|||
! rowspan=2 | Név |
|||
|- |
|||
! Általános |
|||
! Kedvezményes |
|||
|- |
|||
| {{AUT}} |
|||
| 20%<ref name="tmf">{{cite web |url = https://www.avalara.com/vatlive/en/vat-rates/european-vat-rates.html|title = EU VAT Rates 2020|work = VATLive|year = 2015|accessdate = 20200612}}</ref> |
|||
| 13% vagy 10% |
|||
| USt. |
|||
| Umsatzsteuer |
|||
|- |
|||
| {{BEL}} |
|||
| 21%<ref name=tmf/> |
|||
| 12% vagy 6% |
|||
| BTW <br /> TVA <br /> MWSt |
|||
| Belasting over de toegevoegde waarde <br /> Taxe sur la Valeur Ajoutée <br /> Mehrwertsteuer |
|||
|- |
|||
| {{BUL}} |
|||
| 20%<ref name=tmf/> |
|||
| 9% |
|||
| DDS = ДДС |
|||
| Данък Добавена Стойност |
|||
|- |
|||
| {{CRO}} |
|||
| 25%<ref name=tmf/> |
|||
| 13% vagy 10% vagy 5% |
|||
| PDV |
|||
| Porez na dodanu vrijednost |
|||
|- |
|||
| {{CYP}} |
|||
| 19%<ref name=tmf/> |
|||
| 9% vagy 5% |
|||
| ΦΠΑ |
|||
| Φόρος Προστιθεμένης Αξίας |
|||
|- |
|||
| {{CZE}} |
|||
| 21%<ref name=tmf/> |
|||
| 15% vagy 10% |
|||
| DPH |
|||
| Daň z přidané hodnoty |
|||
|- |
|||
| {{DEN}} |
|||
| 25% |
|||
| |
|||
| moms |
|||
| Merværdiafgift |
|||
|- |
|||
| {{EST}} |
|||
| 20%<ref name=tmf/> |
|||
| 9% |
|||
| km |
|||
| käibemaks |
|||
|- |
|||
| {{FIN}}<ref name="fita">{{Cite web |url=http://fita.org/countries/index.html |title=Federation of International Trade Associations: country profiles |accessdate=2011-05-25 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20110520171515/http://fita.org/countries/index.html |archivedate=2011-05-20 }}</ref> |
|||
| 24%<ref name=tmf/> |
|||
| 14% vagy 10% |
|||
| ALV<br />Moms |
|||
| Arvonlisävero<br />Mervärdesskatt |
|||
|- |
|||
| {{FRA}} |
|||
| 20%<ref name=tmf/> |
|||
| 10% vagy 5,5% vagy 2,1% |
|||
| TVA |
|||
| taxe sur la valeur ajoutée |
|||
|- |
|||
| {{GER}} |
|||
| 16-19%<ref name=tmf/> |
|||
| 7% |
|||
| MwSt./USt. |
|||
| Mehrwertsteuer/Umsatzsteuer |
|||
|- |
|||
| {{GRE}}<ref name="fita"/> |
|||
| 23%<ref name=tmf/> |
|||
| 13% vagy 6%<br /> (a szigeteken ez további 30%-kal csökken 13%, 6% és 3% értékekre) |
|||
| ΦΠΑ |
|||
| Φόρος Προστιθέμενης Αξίας |
|||
|- |
|||
| {{HUN}} |
|||
| 27%<ref name=tmf/> |
|||
| 18% vagy 5% |
|||
| áfa |
|||
| általános forgalmi adó |
|||
|- |
|||
| {{IRL}} |
|||
| 23%<ref name=tmf/> |
|||
| 13,5%, 9% vagy 4,8% |
|||
| CBL<br />VAT |
|||
| Cáin Bhreisluacha<br />Value Added Tax |
|||
|- |
|||
| {{ITA}} |
|||
| 22%<ref name=tmf/> |
|||
| 10% vagy 5% vagy 4% |
|||
| IVA |
|||
| Imposta sul Valore Aggiunto |
|||
|- |
|||
| {{LAT}}<ref name="fita"/> |
|||
| 21%<ref name=tmf/> |
|||
| 12% vagy 5% |
|||
| PVN |
|||
| pievienotās vērtības nodoklis |
|||
|- |
|||
| {{LTU}} |
|||
| 21%<ref name=tmf/><ref name="fita"/> |
|||
| 9% vagy 5% |
|||
| PVM |
|||
| Pridėtinės vertės mokestis |
|||
|- |
|||
| {{LUX}} |
|||
| 16%<ref name=tmf/> |
|||
| 14%, 8% vagy 3% |
|||
| TVA |
|||
| taxe sur la valeur ajoutée |
|||
|- |
|||
| {{MLT}} |
|||
| 18%<ref name=tmf/> |
|||
| 7% vagy 5% |
|||
| TVM |
|||
| Taxxa tal-Valur Miżjud |
|||
|- |
|||
| {{NED}} |
|||
| 21%<ref name=tmf/> |
|||
| 9% |
|||
| BTW |
|||
| Belasting over de toegevoegde waarde |
|||
|- |
|||
| {{POL}} |
|||
| 23%<ref name=tmf/> |
|||
| 8% vagy 5% |
|||
| PTU/VAT |
|||
| podatek od towarów i usług |
|||
|- |
|||
| {{POR}}<ref name="fita"/> |
|||
| 23%<ref name=tmf/> |
|||
| 13% vagy 6% |
|||
| IVA |
|||
| Imposto sobre o Valor Acrescentado |
|||
|- |
|||
| {{ROM}} |
|||
| 19% |
|||
| 9% vagy 5% |
|||
| TVA |
|||
| taxa pe valoarea adăugată |
|||
|- |
|||
| {{SVK}} |
|||
| 20%<ref name=tmf/> |
|||
| 10% |
|||
| DPH |
|||
| Daň z pridanej hodnoty |
|||
|- |
|||
| {{SLO}} |
|||
| 22%<ref name=tmf/> |
|||
| 9,5% vagy 5% |
|||
| DDV |
|||
| Davek na dodano vrednost |
|||
|- |
|||
| {{ESP}} |
|||
| 21%<ref name=tmf/> |
|||
| 10% vagy 4% |
|||
| IVA |
|||
| impuesto sobre el valor añadido |
|||
|- |
|||
| {{SWE}} |
|||
| 25%<ref name=tmf/> |
|||
| 12% vagy 6% |
|||
| Moms |
|||
| Mervärdesskatt |
|||
|} |
|||
=== Néhány egyéb ország === |
=== Néhány egyéb ország === |
A lap 2024. május 2., 09:29-kori változata
Az általános forgalmi adó (áfa,[1] angolul value-added tax, b.általános forgalmi adóról című törvényt helyezte hatályon kívül.
Anyád története
Magyarországon már az 1929-es törvényekben megjelenik: 1929. évi XXVIII. törvénycikk az állatforgalmi adó megszüntetéséről, a hús után fizetendő
Néhány egyéb ország
Ország | Kulcs | Rövidítés | Név | |
---|---|---|---|---|
Általános | Kedvezményes | |||
ARG | 21% | 10,5% vagy 0% | IVA | Impuesto al Valor Agregado |
AUS | 10% | 0% | GST | Goods and Services Tax |
BIH | 17% | PDV | porez na dodatu vrijednost | |
CAN | 6% (AB), 11% (SK) vagy 13% | 4,5% | GST TPS |
Goods and Services Tax Taxe sur les produits et services |
CHI | 19% | IVA | Impuesto al Valor Agregado | |
ECU | 12% | IVA | Impuesto al Valor Agregado | |
PRC | 17% | 13% | ||
ISL | 24,5% | 14% | VSK | Virðisaukaskattur |
IND | 12,5% | 4%, 1% vagy 0% | ||
ISR | 15,5% | Ma'am | מס ערך מוסף | |
JPN | 10%[2] | Consumption tax (消費税; Hepburn: shōhizei ) | ||
KAZ | 12% | НДС | Налог на добавленную стоимость | |
MKD | 18% | 5% | ДДВ | Данок на Додадена Вредност |
MEX | 15% | 0% | IVA | Impuesto al Valor Agregado |
NZL | 12,5% | GST | Goods and Services Tax | |
NOR | 25% | 14% vagy 8% | MVA | Merverdiavgift (informally: moms) |
PAR | 10% | 5% | IVA | Impuesto al Valor Agregado |
PER | 19% | IGV | Impuesto General a las Ventas | |
RUS | 20% | 10% vagy 0% | НДС | Налог на добавленную стоимость |
SIN | 9% | GST | Goods and Services Tax | |
CHE | 7,7% | 3,7% vagy 2,5% | MWST TVA IVA TPV |
Mehrwertsteuer Taxe sur la valeur ajoutée Imposta sul valore aggiunto Taglia sin la Plivalur |
KOR | 10% | 부가세 | 부가가치세 | |
THA | 7% | |||
TRI | 15% | |||
TUR | 18% | 8% vagy 1% | KDV | Katma değer vergisi |
UAE | 5% | 5% | ||
UKR | 20% | 0% | ПДВ | Податок на додану вартість |
URU | 23% | 14% | IVA | Impuesto al Valor Agregado |
VIE | 10% | 5% vagy 0% | GTGT | Gia Tri Gia Tang |
VEN | 11% | 8% | IVA | Impuesto al Valor Agregado |
Jegyzetek
- ↑ A magyar helyesírás szabályai. 12. kiadás. A rövidítések, a jelek és a mozaikszók (magyar nyelven) (html). MTA
- ↑ Taxes in Japan. www.japan-guide.com. (Hozzáférés: 2019. július 12.)
Jogszabályok
- A Tanács 2006/112/EK irányelve (2006. november 28.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről
- net.jogtar.hu/afa-tv – 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról
- net.jogtar.hu/art – 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről
További információk
- magyarorszag.hu >ügyintézés > ügyek > vállalkozás > áfa Archiválva 2017. július 7-i dátummal a Wayback Machine-ben
- European Commission > Taxation and Customs Union > VAT (angolul)
- Nemzetközi adójog – linkgyűjtemény