„Urbárium” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2021. március 21., 20:39-kori változata

Az urbárium a magyar jogtörténetben a jobbágynak földesura iránti kötelezettségeit rögzítő írott vagy íratlan, a földesúr elhatározásán, szokásjogon vagy tételes jogon alapuló szabályrendszer volt. Írásos forma esetén egyúttal a földesúr és jobbágyainak a gazdálkodással kapcsolatos fontosabb adatait rögzítő összeírás is volt, tartalmazta többek között a jobbágyok kötelezettségeit, állatállományát, eszközeit, szerszámait, telkének nagyságát és milyenségét is.

Az úrbér

Az úrbér a jobbágyok tartozásainak összesége volt a földesúrral szemben.

Az úrbéresek

Az úrbéri szabályok által földhöz kötött jobbágyokat úrbéreseknek nevezték.

Története

Az urbáriumok a középkorban a földesúr és a jobbágy kölcsönös jogait és kötelezettségeit szabályozó írásbeli rendeletek voltak. Ilyen rendeleteket századokon át maguk a földesurak adtak ki, a törvények csak a szolgáltatások maximumát állapították meg. E rendeletek egyoldalú, hiányos és hézagos intézkedéseikkel tarthatatlan állapotokat idéztek elő. Az úrbéri viszonyok rendszeres szabályozását Mária Terézia alatt indították meg; az 1767-ben kiadott országos érvényű urbáriumot ^[1], amely helyszíni munkálatok alapján készült, királyi leirattal ttették közzé. Az urbárium két lényeges része volt: a jobbágytartozások megállapítása és annak meghatározása, hogy a földesúr mekkora földet köteles a jobbágyoknak adni. Kétféle jobbágyterhet állapítottak meg: 1. pénz- és terménybeli szolgáltatás, 2. robot.

Az 1790/91 : XXXV. t.-c. elrendelte, hogy az urbárium újra alkotandó, azonban az úrbéres viszony rendszeres tárgyalását csak az 1832—36. évi országgyűlés kezdte meg. Törvény szabályozta a jobbágyok költözését, a jobbágytelki állomány nagyságát, a jobbágyok hasznait és tartozásait, külön törvény intézkedett az úrbéri kötésekről, a jobbágyközségek belső igazgatásáról, és végül a földesúri törvényhatóságokról és az úrbéri perekről. Az 1840:VII. t. c. apróbb módosításokat hozott.

Megszüntetése

Az 1848 : IX. t.-c. az úrbéri viszonyt megszűntette. A földesurak kártalanításának módjáról csak az 1853. évi március 2-i és az 1854. évi június 16-i nyílt parancsok intézkednek. Ezekkel összefügg az 1868 : XXXIII. t.-c. (az úrbéri örökváltságok megtérítéséről) és az 1871 : LIII. t.-c., illetve az azt módosító 1877 : XII. t.-c. az úrbéri kapcsolatokból fennmaradt jog- és birtokviszonyok rendezéséről. ^[2]

Jegyzetek

↑ Votruba, Martin: Maria Theresa's Urbarium. Slovak Studies Program. University of Pittsburgh
↑ Közgazdasági Eciklopédia 4. Nádas-Zsíróforgalom (Budapest, 1931)

Források

Közgazdasági Eciklopédia 4. Nádas-Zsíróforgalom (Budapest, 1931)
A Pallas nagy lexikona
Uj Idők Lexikona 23-24. Szikesfalu - Zygota (Budapest, 1942) 5978. old.

[1] Votruba, Martin: Maria Theresa's Urbarium. Slovak Studies Program. University of Pittsburgh

[2] Közgazdasági Eciklopédia 4. Nádas-Zsíróforgalom (Budapest, 1931)

[1]

[2]

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
+{{országspecifikus/hu}}
-{{tataroz}}
 Az '''urbárium''' a [[magyar jogtörténet]]ben a [[jobbágy]]nak [[földesúr|földesura]] iránti kötelezettségeit rögzítő írott vagy íratlan, a földesúr elhatározásán, [[szokásjog]]on vagy tételes [[jog]]on alapuló szabályrendszer volt. Írásos forma esetén egyúttal a földesúr és jobbágyainak a gazdálkodással kapcsolatos fontosabb adatait rögzítő összeírás is volt, tartalmazta többek között a jobbágyok kötelezettségeit, állatállományát, eszközeit, szerszámait, [[jobbágytelek|telkének]] nagyságát és milyenségét is.
@@ 8. sor: / 8. sor: @@
 == Az úrbéresek ==
 Az úrbéri szabályok által földhöz kötött jobbágyokat úrbéreseknek nevezték.
-== Fogalma ==
-Az  urbáriumok a jobbágy és a földesúr kölcsönös jogait és kötelezettségeit szabályozó írásbeli rendeletek voltak. Ilyen rendeleteket századokon át maguk a földesurak adtak ki, a törvények csak a szolgáltatások maximumát állapították meg.
 ==  Története ==
-Az '''urbáriumok''' a középkorban  a [[földesúr]] és a [[jobbágy]] kölcsönös jogait és kötelezettségeit szabályozó írásbeli rendeletek voltak. eeket eredetileg  maguk a földesurak adtak ki, ám e rendeletek egyoldalú, hiányos s hézagos intézkedéseikkel tarthatatlan állapotokat idéztek elő. Az úrbéri viszonyok rendszeres szabályozását [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] alatt indították meg; az 1767-ben kiadott országos érvényű urbáriumot, amely helyszíni munkálatok alapján készült,  királyi leirattal ttették közzé. Az urbárium két lényeges része volt: a jobbágytartozások megállapítása és annak meghatározása, hogy a földesúr mekkora földet köteles a jobbágyoknak adni. Kétféle jobbágyterhet állapítottak meg: 1. pénz- és terménybeli szolgáltatás, 2. robot.
+Az '''urbáriumok''' a középkorban  a [[földesúr]] és a [[jobbágy]] kölcsönös jogait és kötelezettségeit szabályozó írásbeli rendeletek voltak. Ilyen rendeleteket századokon át maguk a földesurak adtak ki, a törvények csak a szolgáltatások maximumát állapították meg. E rendeletek egyoldalú, hiányos és hézagos intézkedéseikkel tarthatatlan állapotokat idéztek elő. Az úrbéri viszonyok rendszeres szabályozását [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] alatt indították meg; az 1767-ben kiadott országos érvényű urbáriumot <ref>{{cite web |url=http://www.pitt.edu/~votruba/qsonhist/urbariummariatheresa.html |title=Maria Theresa's Urbarium |last=Votruba |first=Martin |work=Slovak Studies Program |publisher=University of Pittsburgh }}</ref>, amely helyszíni munkálatok alapján készült,  királyi leirattal ttették közzé. Az urbárium két lényeges része volt: a jobbágytartozások megállapítása és annak meghatározása, hogy a földesúr mekkora földet köteles a jobbágyoknak adni. Kétféle jobbágyterhet állapítottak meg: 1. pénz- és terménybeli szolgáltatás, 2. robot.
-Az 1790/91 : XXXV. t.-c. elrendelte, hogy az urbárium újra alkotandó, azonban az úrbéres viszony rendszeres tárgyalását csak az 1832—36. évi országgyűlés kezdte meg. Törvény szabályozta a jobbágyok költözését, a jobbágytelki állomány nagyságát, a jobbágyok hasznait és tartozásait, külön törvény intézkedett az úrbéri kötésekről, a jobbágyközségek belső igazgatásáról, és végül a földesúri törvényhatóságokról és az úrbéri perekről.
+Az 1790/91 : XXXV. t.-c. elrendelte, hogy az urbárium újra alkotandó, azonban az úrbéres viszony rendszeres tárgyalását csak az 1832—36. évi országgyűlés kezdte meg. Törvény szabályozta a jobbágyok költözését, a jobbágytelki állomány nagyságát, a jobbágyok hasznait és tartozásait, külön törvény intézkedett az úrbéri kötésekről, a jobbágyközségek belső igazgatásáról, és végül a földesúri törvényhatóságokról és az úrbéri perekről. Az 1840:VII. t. c. apróbb módosításokat hozott.
 === Megszüntetése ===
 Az 1848 : IX. t.-c. az úrbéri viszonyt megszűntette. A földesurak kártalanításának módjáról csak az 1853. évi március 2-i és az 1854. évi június 16-i nyílt parancsok intézkednek. Ezekkel összefügg az 1868 : XXXIII. t.-c. (az úrbéri örökváltságok megtérítéséről) és az 1871 : LIII. t.-c., illetve az azt módosító 1877 : XII. t.-c. az úrbéri kapcsolatokból fennmaradt jog- és birtokviszonyok rendezéséről. <ref> Közgazdasági Eciklopédia 4. Nádas-Zsíróforgalom (Budapest, 1931) </ref>
-==A Pallas nagy lexikonában==
-"Urbáriumok
-<br>
-(lat.),  és pedig, miután ez törvényhozási úton nem sikerült, rendeletét a törvényhozás mellőzésével a kormányszékek útján adta ki és hajtatta végre. Ez a [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]]-féle [[1767]]-iki U.<ref>{{cite web |url=http://www.pitt.edu/~votruba/qsonhist/urbariummariatheresa.html |title=Maria Theresa's Urbarium |last=Votruba |first=Martin |work=Slovak Studies Program |publisher=University of Pittsburgh }}</ref> Az 1791. XXXV. t.-c. a földesúr és a jobbágy közti viszonynak törvényhozásilag elintézését s az úrbérnek országgyűlésen leendő kidolgozását rendelte el a törvényhozási mű elkészültéig a Mária Terézia-féle U.-nak ideiglenesen hatályban fenntartásával. A viszonynak szabályozása azonban csak az 1832-36-iki országgyűlésen került rendszeres tárgyalás alá. Erre vonatkoznak: az 1836. IV. t.-c. a jobbágyok költözéséről; 1836. V. t.-c. a jobbágytelki állományról; 1836. V. t.-c. a jobbágyok hasznairól; [[1836]]. VII. t.-c. a jobbágyi tartozásokról; 1836. VIII. t.-c. az úrbéri kötésekről; 1836. X. t.-c. a földesúri törvényhatóságról és az úrbéri perről, melyeken az 1840. VII. t.-c. némi módosításokat eszközölt. Így maradt a dolog [[1848]]-ig, amidőn az 1848. IX. t.-c. az urbéri viszonyt megszüntette."
-== Az Új idők lexikonában ==
-Urbárium, az ú. n. úrbéri viszonyt, a földesúr és a jobbágy kölcsönös jogait és kötelességeit szabályozó rendelet. Ily rendeleteket egykor maguk a földesuraik adtak ki, de ezek héziagos és nem egyöntetű intézkedéseket tartalmazták. Mária Terézia az úrbéri viszonyokat egységesen és rendszeresen szabályozta 1767-ben kiadott Urbáriumával. Ezt az 1791:XXXV. t. c. ideiglenesen fenntartotta, a rendezés azonban csak az 1832—36.-iki országgyűlésen került tárgyalás alá és így jött létre az 1836 :IV. t. c. a jobbágyok költözéséről, az V. t. c. a jobbágytelki állományról, a VT. t. c. a jobbágyok hasznairól, a VTI. t. c. a jobbágyi tartozásokról, a Vili. t. c. az úrbéri kötésekről, a IX. t. c. a községek belső igazgatásáról és a X. t. c. a földesúri törvényhatóságról s az úrbéri perről. Mindezeken az 1840:VII. t. c. némi módosításokat eszközölt, mígnem az 1848: IX. t. c. az úrbériséget megszüntette.
-Az '''úrbér''' a jobbágytól (úrbérestől) a földesúrnak járó tartozások összessége volt. Az l848:IX. t. c. megszűntnek nyilvánította.
 == Jegyzetek ==
@@ 38. sor: / 22. sor: @@
 == Források ==
+* Közgazdasági Eciklopédia 4. Nádas-Zsíróforgalom (Budapest, 1931)
-* {{pallas}}
+* A Pallas nagy lexikona
 * Uj Idők Lexikona 23-24. Szikesfalu - Zygota (Budapest, 1942) 5978. old.
 {{Nemzetközi katalógusok}}
 [[Kategória:Feudalizmus]]
+[[Kategória:Magyar jogtörténet]]