Ugrás a tartalomhoz

„Epilepszia” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Minsbot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.2) (Bot: következő hozzáadása: be:Эпілепсія
BinBot (vitalap | szerkesztései)
59. sor: 59. sor:
== Az epilepszia és gyógyítása a történelemben ==
== Az epilepszia és gyógyítása a történelemben ==
{{horgony|Frászkarika}}<!-- az átirányításhoz szükséges -->
{{horgony|Frászkarika}}<!-- az átirányításhoz szükséges -->
Az epilepsziás betegséget már az [[ókor]]i orvosok is ismerték. Innen származik az egyik elnevezése is, a ''morbus sacer'', azaz „szent betegség”. Az epilepszia régi magyar nevei: ''frász'', ''nyavalyatörés'', ''sülykór''. A ''frász'' szó a [[német nyelv|német]] ''Fraisen'' („görcs”) szóból származik. Ma már csak „pofon” és „ijedség” értelemben használjuk a bizalmas vagy humoros beszédben, akárcsak a ''frászkarika'' kifejezést. A frászkarika egy [[babona|babonás]] népi gyógyító eljárás volt egyes vidékeken, amikor a görcsbe esett csecsemő fejét egy különleges [[tészta|tésztából]] sütött karikán bújtatták át.{{refhely|MNL|''frászkarika'' szócikk; |Magyary-Kossa 1929–1940|; és |Zolnay 1930}} Az ókorban az epilepsziás betegséget istenek ajándékának tekintették, az érintetteket nagyfokú tisztelet övezte. Az ókor két leghíresebb betege Julius [[Caesar]] és [[III. Alexandrosz makedón király|Nagy Sándor]] volt. Epilepsziás betegek létezéséről a [[Biblia]] is beszámol (Máté 17:14-21). A híres irodalmárok közül Flaubert, [[Dickens]] és [[Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij|Dosztojevszkij]] érdemel külön említést, a képzőművészek közül pedig a leghíresebb beteg [[Van Gogh]] volt. Ismert epilepsziás beteg még Alfred [[Nobel]]. Az ő példájuk is jelzi, hogy a betegség az emberi értékeket, értelmet és az élet értékét nem befolyásolja.
Az epilepsziás betegséget már az [[ókor]]i orvosok is ismerték. Innen származik az egyik elnevezése is, a ''morbus sacer'', azaz „szent betegség”. Az epilepszia régi magyar nevei: ''frász'', ''nyavalyatörés'', ''sülykór''. A ''frász'' szó a [[német nyelv|német]] ''Fraisen'' („görcs”) szóból származik. Ma már csak „pofon” és „ijedség” értelemben használjuk a bizalmas vagy humoros beszédben, akárcsak a ''frászkarika'' kifejezést. A frászkarika egy [[babona|babonás]] népi gyógyító eljárás volt egyes vidékeken, amikor a görcsbe esett csecsemő fejét egy különleges [[tészta|tésztából]] sütött karikán bújtatták át.{{refhely|MNL|''frászkarika'' szócikk; |Magyary-Kossa 1929–1940|; és |Zolnay 1930}} Az ókorban az epilepsziás betegséget istenek ajándékának tekintették, az érintetteket nagyfokú tisztelet övezte. Az ókor két leghíresebb betege [[Julius Caesar]] és [[III. Alexandrosz makedón király|Nagy Sándor]] volt. Epilepsziás betegek létezéséről a [[Biblia]] is beszámol (Máté 17:14-21). A híres irodalmárok közül Flaubert, [[Dickens]] és [[Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij|Dosztojevszkij]] érdemel külön említést, a képzőművészek közül pedig a leghíresebb beteg [[Van Gogh]] volt. Ismert epilepsziás beteg még Alfred [[Nobel]]. Az ő példájuk is jelzi, hogy a betegség az emberi értékeket, értelmet és az élet értékét nem befolyásolja.


== Jegyzetek ==
== Jegyzetek ==

A lap 2012. február 26., 17:41-kori változata

Az epilepszia az agyban kialakuló betegség, melyet legalább két alkalommal előforduló, spontán jelentkező, más betegséghez nem köthető görcsroham határoz meg. A görcsrohamot egyes neuron csoportok kóros, a gátlóhatás alól felszabaduló ingerületvezetése váltja ki. Közvetlen kiváltó oka az agy elektromos túlműködése, illetve zavarai; a beteg a roham ideje alatt történtekre nem emlékszik vissza.

Okai

A betegség az agy különböző részeiben kialakult működési zavar következtében jön létre, azaz az izgalmi és gátló folyamatok egyensúlya felbomlik, és izgalmi túlsúly keletkezik.

A görcsrohamok okai:

Tünetei

A különböző gócokban zajló kisülések más és más tünetegyütteseket produkálnak.

Típusai

Parciális rohamok: Az agykéreg epilepsziás gócaiból indulnak ki, ennek megfelelő motoros, érző és összetett jelenségekkel járnak.

A simplex parciális rohamokban elemi motoros, sensoros és autonóm jelenségek zajlanak.

A komplex parciális rohamok tudatvesztéssel járnak és psychés, valamint psychomotoros jelenségekkel(emlékezészavar, gondolkodási és felfogási nehézség) járnak.

Generalizált rohamok: Generalizált rohamokban nevezzük a kétoldali motoros jelenségekkel járó epilepsziás rohamokat.

Az absence rohamok fő tünete a tudatzavar, leggyakrabban 4-10 éves korban keletkeznek. A rohamok figyelmeztető jelek nélkül ismétlődnek, akár napi 10-50 roham is lehetséges.

A myoclonusos rohamok Hosszabb periódusokban ismétlődnek, a felső végtagok szimmetrikus ritmusos rángásával zajlanak. Ez a rohamforma sokszor terápiarezisztens, a betegek elbutulnak, intelligenciájuk nem fejlődik ki. Naponta akár több száz alkalommal is bekövetkezhet. A görcsöket nem kíséri tudatzavar.

A clonusos roham szabálytalan aszimmetriás izomrángások tónusos szakasz nélkül. Tudatzavarral nem jár. A frontalis lebeny károsodásának tünete lehet.

A tónusos roham olyan izomaktivitás, amely az érintett testrészt, vagy végtagot bizonyos helyzetben rögzíti. Rendszerint éjszaka fordul elő. Maximum 1 percig tartanak, általában tudatzavar is kialakul.

A tónusos-clonusos roham (más néven grand mal roham) nem korlátozódik egy-egy testrészre, hanem végigterjed az egész testen. A roham során a beteg elveszíti eszméletét, elesik. Az összes izom megfeszül (ezt nevezzük tónusos görcsnek), az alsó és felső végtagok teljesen nyújtott állapotban rögzülnek. A hirtelen izom-összehúzódás a tüdőkből a levegőt hirtelen kipréseli, ami furcsa kiáltás formájában hallható. Másodpercekkel később az összes izom rángásokba kezd (ez a jelenség a clonusos görcs). A fokozott nyálelválasztás miatt a beteg szája habos, gyakorta elharapja a nyelvét. A beteg olykor vizeletét nem tudja tartani. A rángógörcsök rövid ideig tartanak, majd a test ellazul. További percek elteltével a beteg lassan visszanyeri eszméletét, de tudata még hosszú ideig ködös, homályos lehet, vagy a beteg elalszik. A köztudatban ez a legismertebb epilepszia fajta.

Statisztikai adatok

A betegség előfordulási aránya igen magas. A gyermek populáció 1%-a, a felnőtteknek pedig 1,5%-a epilepsziás. Magyarországon mintegy 150000 ezer embert, illetve családot érint az epilepsziaforrás:"Epilepszia a világban" www.eboc.hu, és mintegy félmillió embernek lehet életében egyszer vagy többször epilepsziás rohama. A mai korszerű kezelések (gyógyszerek, esetleg műtét) eredményeként a betegek 70-80 százaléka tünetmentesen élhet, ugyanakkor minden második beteg a vele szemben támasztott előítéletek miatt képtelen beilleszkedni környezetébe. A népesség 5%-a élete során legalább egy epilepsziás rohamot elszenved. Ám ezt nem nevezzük epilepsziának, csak ha ismétlődik.

Gyógyítása

Gyógyszeres kezelés

2005-ben az Év Gyógyszere Magyarországon egy belga gyógyszergyár epilepszia kezelésére szolgáló, új hatásmechanizmusú készítménye lett, amely amellett, hogy kiemelkedően hatékony, a mellékhatások előfordulása tekintetében is lényegesen kedvezőbb az eddig használtakhoz képest.

Ketogén diéta

Vizsgáló módszerek

EEG: Más néven ElektroEncefaloGráf. Teljesen fájdalmatlan vizsgálat. Kis elektródákat erősítenek a hajas fejbőrhöz, majd ezeket olyan készülékhez kapcsolják, amely az agy elektromos aktivitását érzékeli és azt papírra rajzolja, vagy a számítógép mutatja és tárolja. Az így kapott görbék alapján vizsgálható az agy elektromos működése. Epilepsziás rohamok lezajlása után azonban csak a betegek 50%-ánál várható pozitív EEG-lelet. Az epilepsziás működészavar gyanúját keltő hullámjelenségeket epilepsziás izgalmi jelnek hívjuk.

MRI: A legkorszerűbb képalkotó vizsgálat, mellyel az agy szervi betegsége nagy biztonsággal kizárható vagy megállapítható.

Az epilepszia és gyógyítása a történelemben

Az epilepsziás betegséget már az ókori orvosok is ismerték. Innen származik az egyik elnevezése is, a morbus sacer, azaz „szent betegség”. Az epilepszia régi magyar nevei: frász, nyavalyatörés, sülykór. A frász szó a német Fraisen („görcs”) szóból származik. Ma már csak „pofon” és „ijedség” értelemben használjuk a bizalmas vagy humoros beszédben, akárcsak a frászkarika kifejezést. A frászkarika egy babonás népi gyógyító eljárás volt egyes vidékeken, amikor a görcsbe esett csecsemő fejét egy különleges tésztából sütött karikán bújtatták át.[1] Az ókorban az epilepsziás betegséget istenek ajándékának tekintették, az érintetteket nagyfokú tisztelet övezte. Az ókor két leghíresebb betege Julius Caesar és Nagy Sándor volt. Epilepsziás betegek létezéséről a Biblia is beszámol (Máté 17:14-21). A híres irodalmárok közül Flaubert, Dickens és Dosztojevszkij érdemel külön említést, a képzőművészek közül pedig a leghíresebb beteg Van Gogh volt. Ismert epilepsziás beteg még Alfred Nobel. Az ő példájuk is jelzi, hogy a betegség az emberi értékeket, értelmet és az élet értékét nem befolyásolja.

Jegyzetek

  1. MNL frászkarika szócikk; Magyary-Kossa 1929–1940 ; és Zolnay 1930

Források

  • Szirmai 2005: Szirmai Imre: Neurológia, Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 2005. ISBN 963-242-934-6
  • Epilepszia.hu: Epilepszia.hu [1]
  • Cogito.blog.hu: Cogito [2]
  • amnutrition.hu: Diétás Tanácsadás [3]

Orvostörténeti források

  • MNL: Magyar Néprajzi Lexikon
  • Magyary-Kossa 1929–1940: Magyary-Kossa Gyula: Magyar orvosi emlékek (I–IV., Bp., 1929–1940);
  • Zolnay 1930: Zolnay Vilmos: Frászkarika (Nyelvőr, 1930);

További információk

  • Magyar Epilepsziával Élők Alapítvány [4]


Kapcsolódó szócikkek

Commons:Category:Cancer
A Wikimédia Commons tartalmaz Epilepszia témájú médiaállományokat.