Ugrás a tartalomhoz

Polgármester-választások Pusztavacson

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Önkormányzati választások Pusztavacson szócikkből átirányítva)
Önkormányzati választások
Pusztavacs
községben
(Pest vármegye)

Polgármesterek 1990 óta
Időszak Polgármester Jelölő szervezet
1990–1994 Laczkó János SZDSZ
1994–1998
1998–1999
1999–2001 Budavári László
2001–2002 Kálcza László Fidesz-MDF
2002–2006 Mihályi Sándor
2006–2010 Jóri László Fidesz
2010–2014
2014–2019
2019–2024 Fidesz-KDNP

1990 és 2019 között nyolc rendes önkormányzati választást és két időközi polgármester-választást tartottak Pusztavacson.

Az összesen tíz polgármester-választás során öt jelölt nyerte el a választók többségének bizalmát. 2006 óta Jóri László a község első embere.

Az esetek többségében a hivatalban lévő vezető rajtvonalohoz állt, ám több választáson is csupán egy jelölt indult.

Háttér[szerkesztés]

Pusztavacs (Pest vármegye)
Pusztavacs
Pusztavacs
Pozíció Pest vármegye térképén

A másfélezer fős település Pest vármegye déli sávjában található. A 19. század vége óta mindenkor Dabas környékéhez tartozott, 2013 óta a Dabasi járás része.[1]

A nyolcvanas években Táborfalvával és Örkénnyel együtt alkotott közös tanácsot, melynek székhelye Örkényen volt.[2] A közös tanács elnöke 1985-től Somogyvári László, a pusztavacsi elöljáróság vezetője pedig Kolek István volt.[3]

1990-től újra önállóan igazgathatja magát a település.

Alapadatok[szerkesztés]

Jelöltek és részvétel
Év Jelöltek Részvétel
1994 2 61%
1998 3 60%
1999 2 61%
2001 7 42%
2002 1 21%
2006 4 54%
2010 1 35%
2014 1 25%
2019 3 51%

A település lakóinak a száma 1 300 és 1 600 között mozgott a rendszerváltás utáni negyedszázadban és választásról választásra csökkent. A község lélekszámából fakadóan a képviselő-testület létszáma előbb 9 fős volt, majd a 2010-es önkormányzati reformot követően 6 fős lett.

Többnyire a hivatalban lévő vezető is megmérettette magát, ám többször is csupán egy jelölt indult a polgármester-választásokon.

1999-ben és 2001-ben is időközi polgármester-választásra került sor.

Az önkormányzati választásokon igen eltérő volt a szavazói aktivitás. Azokon a választásokon, ahol több polgármester-jelölt is indult, az átlagos részvétel 55% fölött volt, míg amikor csak egy jelölt volt, a választói kedv 20% és 35% között mozgott. (Az 1990-es választásokról nem állnak rendelkezésre részletes adatok.)

Választások[szerkesztés]

1990
Jelölt Szavazat
Laczkó János
SZDSZ
n.a. n.a.
{{{jelölt2}}}
{{{százalék2}}}
{{{jelölt3}}}
{{{százalék3}}}
{{{jelölt4}}}
{{{százalék4}}}
{{{jelölt5}}}
{{{százalék5}}}
{{{jelölt6}}}
{{{százalék6}}}
{{{jelölt7}}}
{{{százalék7}}}
{{{jelölt8}}}
{{{százalék8}}}
{{{jelölt9}}}
{{{százalék9}}}
további jelöltekről nincs elérhető adat[8]
1994 Részvétel: 61%
Jelölt Szavazat
Laczkó János
478 68,9%
Kolek István
216 31,1%
{{{jelölt3}}}
{{{százalék3}}}
{{{jelölt4}}}
{{{százalék4}}}
{{{jelölt5}}}
{{{százalék5}}}
{{{jelölt6}}}
{{{százalék6}}}
{{{jelölt7}}}
{{{százalék7}}}
{{{jelölt8}}}
{{{százalék8}}}
{{{jelölt9}}}
{{{százalék9}}}
1998 Részvétel: 60%
Jelölt Szavazat
Laczkó János
376 54,7%
Budavári László
312 45,3%
{{{jelölt3}}}
{{{százalék3}}}
{{{jelölt4}}}
{{{százalék4}}}
{{{jelölt5}}}
{{{százalék5}}}
{{{jelölt6}}}
{{{százalék6}}}
{{{jelölt7}}}
{{{százalék7}}}
{{{jelölt8}}}
{{{százalék8}}}
{{{jelölt9}}}
{{{százalék9}}}
1999 Időközi választás Részvétel: 61%
Jelölt Szavazat
Budavári László
353 50,9%
Bagyinszki Pál
341 49,1%
{{{jelölt3}}}
{{{százalék3}}}
{{{jelölt4}}}
{{{százalék4}}}
{{{jelölt5}}}
{{{százalék5}}}
{{{jelölt6}}}
{{{százalék6}}}
{{{jelölt7}}}
{{{százalék7}}}
{{{jelölt8}}}
{{{százalék8}}}
{{{jelölt9}}}
{{{százalék9}}}
2001 Időközi választás Részvétel: 42%
Jelölt Szavazat
Kálcza László
Fidesz-MDF
260 ~42%
{{{jelölt2}}}
{{{százalék2}}}
{{{jelölt3}}}
{{{százalék3}}}
{{{jelölt4}}}
{{{százalék4}}}
{{{jelölt5}}}
{{{százalék5}}}
{{{jelölt6}}}
{{{százalék6}}}
{{{jelölt7}}}
{{{százalék7}}}
{{{jelölt8}}}
{{{százalék8}}}
{{{jelölt9}}}
{{{százalék9}}}
további 6 jelölt (tételes adatok nélkül)[7]
2002 Részvétel: 21%
Jelölt Szavazat
Mihályi Sándor
216 100%
{{{jelölt2}}}
{{{százalék2}}}
{{{jelölt3}}}
{{{százalék3}}}
{{{jelölt4}}}
{{{százalék4}}}
{{{jelölt5}}}
{{{százalék5}}}
{{{jelölt6}}}
{{{százalék6}}}
{{{jelölt7}}}
{{{százalék7}}}
{{{jelölt8}}}
{{{százalék8}}}
{{{jelölt9}}}
{{{százalék9}}}
2006 Részvétel: 54%
Jelölt Szavazat
Jóri László
Fidesz
421 65,9%
Mihályi Sándor
105 16,4%
Ólomi János
MSZP
76 11,9%
Fazzi Daniella Letícia
Centrum
37 5,8%
{{{jelölt5}}}
{{{százalék5}}}
{{{jelölt6}}}
{{{százalék6}}}
{{{jelölt7}}}
{{{százalék7}}}
{{{jelölt8}}}
{{{százalék8}}}
{{{jelölt9}}}
{{{százalék9}}}
2010 Részvétel: 35%
Jelölt Szavazat
Jóri László
Fidesz
402 100%
{{{jelölt2}}}
{{{százalék2}}}
{{{jelölt3}}}
{{{százalék3}}}
{{{jelölt4}}}
{{{százalék4}}}
{{{jelölt5}}}
{{{százalék5}}}
{{{jelölt6}}}
{{{százalék6}}}
{{{jelölt7}}}
{{{százalék7}}}
{{{jelölt8}}}
{{{százalék8}}}
{{{jelölt9}}}
{{{százalék9}}}
2014 Részvétel: 25%
Jelölt Szavazat
Jóri László
Fidesz
268 100%
{{{jelölt2}}}
{{{százalék2}}}
{{{jelölt3}}}
{{{százalék3}}}
{{{jelölt4}}}
{{{százalék4}}}
{{{jelölt5}}}
{{{százalék5}}}
{{{jelölt6}}}
{{{százalék6}}}
{{{jelölt7}}}
{{{százalék7}}}
{{{jelölt8}}}
{{{százalék8}}}
{{{jelölt9}}}
{{{százalék9}}}
2019 Részvétel: 49%
Jelölt Szavazat
Jóri László
Fidesz-KDNP
436 81,6%
Gyebnár Andrásné
96 18,0%
Hoksza Imre
Magyar Liberális Párt
2 0,4%
{{{jelölt4}}}
{{{százalék4}}}
{{{jelölt5}}}
{{{százalék5}}}
{{{jelölt6}}}
{{{százalék6}}}
{{{jelölt7}}}
{{{százalék7}}}
{{{jelölt8}}}
{{{százalék8}}}
{{{jelölt9}}}
{{{százalék9}}}

Polgármesterek[szerkesztés]

1990–'94 1994–'98 1998–'02 2002–'06 2006–'10 2010–'14 2014–'19 2019–'24
'98-
'99
'99-'01 '01-'02
Laczkó János Budavári
László
Kálcza
László
Mihályi
Sándor
Jóri László
SZDSZ Fidesz-
MDF
Fidesz Fidesz-
KDNP

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 1950 előtt az Alsódabasi járáshoz, majd a Dabasi járáshoz, közvetlenül a rendszerváltás előtti években pedig a Dabasi nagyközségkörnyékhez. 1994 és 2014 a Dabasi kistérség tagja, majd a kistérségek megszűnése után az újra létrejövő Dabasi járás része.
  2. A közös tanács a hetvenes évek elején jött létre és 1983-ig Hernád is a tagja volt.
  3. A közös tanácsról lásd: Pusztavacs története. Pusztavacs Önkormányzata. [2016. október 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 30.); a tanács vezetéséről: „A helyi tanácsok, elöljáróságok tisztségviselői”, Pest Megyei Hírlap, 1985. július 6., 6. oldal (Hozzáférés: 2018. május 30.) .
  4. a b Általában a választási eredményekkel kapcsolatban lásd: Választástörténet. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2019. március 8.); konkrétan az egyes évek elérhetőek itt: 1994, 1998, 2002, 2006, 2010, 2014, 2019. Az 1994 és 2002 közötti jegyzőkönyvek esetében az adatok (D) mezője mutatja a választójogosultak számát, az (F) mező a szavazók számát. A 2006-os és 2010-es jegyzőkönyvek esetében a választójogosultak száma a (C), a szavazók száma az (E) mező. A 2014-es jegyzőkönyvekben sorrendben ugyanezek az adatok az (A) és (B) mezőknek felelnek meg.
  5. A lakók száma az év elejére vonatkozik. Az egyes évekre nézve, lásd: 1990, 1994, 1998, 2002, 2006, 2010, 2014Választástörténet. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2019. március 8.) A hivatalos népességnyilvántartásból származó adatok némileg eltérhetnek a KSH adatoktól.
  6. a b Időközi választás. Végleges adatok PUSZTAVACS polgármester választás eredményéről, 1999. október 17. (Hozzáférés: 2019. március 8.)
  7. a b c 2001. október 7-én újra időközi választást tartottak a községben. Erről mindőssze egy hivatalos jegyzőkönyv kivonata és egy MTI hír áll rendelkezésre, ám ezekből csak részleges adatok derülnek ki. A jegyzőkönyv: Időközi választások. Országos Választási Iroda, 2001. október 7. (Hozzáférés: 2019. március 8.) Az MTI hír: „Polgármestert választott Pusztavacs”, Magyar Távirati Iroda, 2001. október 8. (Hozzáférés: 2019. március 8.)  A Magyar Távirati Iroda archívuma ugyan elérhető a világhálón és abban az 1988 óta megjelent hírek szabadon kereshetők, ugyanakkor a honlap olyan technológiával készült, amivel az egyes hírekre nem lehet közvetlen hivatkozást (linket) megadni. Így a kereséshez szükséges alapadatok megadásával újra ki kell keresni az adott hírt (cím kulcsszavai, dátum megadása).
  8. Az 1990-es őszi önkormányzati választásokról nem állnak rendelkezésre hivatalos adatok, a megyei napilap tudósításából pedig csak a választás győztese derül ki. „Ki lett a polgármester?”, Pest Megyei Hírlap, 1990. október 2., 2. oldal (Hozzáférés: 2019. március 8.) 

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]