Előgerinchúrosok
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. (2024 júniusából) |
 | ||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Tengeri tulipán (Pyura spinifera)
| ||||||||
 Vörös zsákállat (Halocynthia papillosa)
| ||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||
| ||||||||
| Szinonimák | ||||||||
| ||||||||
| Osztályok | ||||||||
| Hivatkozások | ||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Előgerinchúrosok témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Előgerinchúrosok témájú kategóriát. |
Az előgerinchúrosok vagy zsákállatok (Tunicata) tengeri állatok, a gerinchúrosok (Chordata) törzsének egyik altörzsét alkotják. Őseikből alakultak ki az evolúció során a mai gerincesek (Vertebrata).
Mintegy 1250 fajuk ismert.
Testfelépítés[szerkesztés]
A kifejlett állatok testét kívülről szénhidrátokból felépülő zsákszerű burok (héj) borítja, amely együtt nő az állattal. Benne vérerek, vérsejtek találhatók.
Lárvaállapotban testük farki részében belső szilárdító tengelyváz, a gerinchúr található. Ezt duzzadt sejtek sora alkotja, amelytől testük szilárd és rugalmas is lesz egyben. Csak az úgynevezett farkos zsákállatok gerinchúrja marad meg kifejlett korukra, a többi fajnak csak lárvakorában van gerinchúrja.
A zsákállatok bélcsatornájának eleje kitágult, falát nyílások törik át, így légzésre alkalmas kopoltyúbéllé alakult.
Életmód[szerkesztés]
A farkos zsákállatok igen kis méretűek, néhány milliméteres testük jóval nagyobb zsákban helyezkedik el. Szabadon lebegő életmódot folytatnak, néha óriási tömegekben jelennek meg a tenger mélyebb rétegeiben, ahol a bálnák táplálékként fogyasztják őket. A kifejlett farkos zsákállatok testén két nyílás figyelhető meg. Az egyiken beszívják a vizet, amely tele van apró élőlényekkel és szerves törmelékkel, így szerzik táplálékukat és lélegeznek egyszerre. A megszűrt víz azután a másik nyíláson át a szabadba áramlik. Ivarosan szaporodnak, többségében hímnős állatok.
A jóval nagyobb méretű aszcídiák többnyire helytülő, testük egyik végével az aljzathoz rögzülő zsákállatok. Testük másik végével a tenger felsőbb rétegeiből alászálló szerves törmeléket szűrik ki a vízből. Csak lárva alakjuk úszik szabadon. Váltivarúak, de ivartalanul is szaporodnak.
Idegrendszerük a test háti oldalán, a gerinchúrjuk és az előbél fölött elhelyezkedő, a velőcsőből kialakuló csőidegrendszer. A mozgásirányító cerebrális ganglion fejlődésük során redukálódik,[1] de a felnőtt állat az önálló mozgás nélküli léthez igazodó aggyal rendelkezik.[2] A Thaliacea lárvaállapota redukálódott vagy megszűnt, felnőtt példányai pelágikusak.[3]
Hasi oldalukon található nyílt keringési rendszerük központja a szív.[4] Vérükben a vanádium a környező víznél akár 10 000 000-szor nagyobb mennyiségben is előfordulhat V3+-ként. Ennek stabilitásához a pH-nak 2 alatt kell lennie, ezt kénsavtartalmú vakuólumokkal éri el.[5]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Dennett, Daniel C.. Consciousness Explained. Little Brown & Co, 177. o. (1991). ISBN 978-0316-18065-8
- ↑ Mackie, G. O. (2005). „The nervous system in adult tunicates: current research directions”. Canadian Journal of Zoology 83 (1), 151–183. o. DOI:10.1139/z04-177.
- ↑ Dorit, R. L.. Zoology. Saunders College Publishing, 802–804. o. (1991). ISBN 978-0-03-030504-7
- ↑ Ruppert, E. E.. Invertebrate Zoology, 7th, Cengage Learning, 940–956. o. (2004). ISBN 978-81-315-0104-7
- ↑ Odate, S. (2007). „The role of vanadium in the chemical defense of the solitary tunicate, Phallusia nigra”. Journal of Chemical Ecology 33 (3), 643–654. o. DOI:10.1007/s10886-007-9251-z. PMID 17265174.
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Tunicate című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
