Ütő Endre (operaénekes)

	Ütő Endre
	1969-ben
	Életrajzi adatok
Született	1937. június 2.; Budapest
Elhunyt	2017. július 25. (80 évesen); Budapest
Iskolái	Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (1957–1964); Szent László Gimnázium ( – 1950-es évek);
	Pályafutás
Műfajok	opera
Hangszer	énekhang
Hang	basszus
Díjak	Liszt Ferenc-díj (1970); Székely Mihály-emlékplakett (1972); a Magyar Érdemrend parancsnoki keresztje (2014); Magyarország Érdemes Művésze díj (2017); a Magyar Érdemrend tisztikeresztje (1993);
Tevékenység	operaénekes, színigazgató
	Ütő Endre weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Ütő Endre témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk az operaénekesről szól. Hasonló címmel lásd még: Ütő Endre (egyértelműsítő lap).

Ütő Endre (Budapest, 1937. június 2. – Budapest, 2017. július 25.) Liszt Ferenc-díjas magyar operaénekes (basszus), színigazgató, érdemes művész.

Életútja[szerkesztés]

A Liszt Ferenc Zeneakadémián ének tanszakán 1957 és 1964 között Lendvai Andor növendéke volt. A végzés után a római Accademia di Santa Cecilián folytatta zenei tanulmányait. Giorgio Favaretto irányításával két énekversenyt is megnyert (München, Reggio Emilia), valamint együtt énekelhetett a pályakezdő Luciano Pavarottival. 1963-tól 1996-ig A Magyar Állami Operaház magánénekese volt basszus szólamban, 1991-től 1995-ig pedig az Opera főigazgatói tisztségét is betöltötte.

Munkássága[szerkesztés]

Magánénekesként az operarepertoár számos basszusszerepét énekelhette el. Igazgatása alatt a Magyar Állami Operaházban felújították a Wagner Ringet, a Bartók-operát és a baletteket, Makovecz Imre díszleteivel. Az intézményen belül ekkor alapult meg az Ifjú Operabarátok Egyesülete, s ugyanebben az időszakban kapta meg az opera teljes énekegyüttese a Bartók-díjat. Nevéhez fűződik az Operastúdió megalapítása, ahol fiatal művészeket oktatnak színpadi játékra. Kibővítette az örökös tagságot, amelyet olyan művészek kaptak meg, mint Simándy József, Osváth Júlia, Takács Paula, Jámbor László és mások.

Ő és Külkey László kezdeményezésére 1991-ben újjáalakították a Budapesti Operabarát Egyesületet. Emellett alapítója az amerikai, német, olasz, francia stb. művészek részvételével hangversenyeket rendező budapesti Operabarát Alapítványnak, valamint a fiatal művészek munkásságát jutalmazó Pro Opera Lirica Alapítványt. Ez utóbbi alap díjazottjai között van Bazsinka Zsuzsanna, Miklósa Erika, Szendrényi Katalin, Ulbrich Andrea, Szvétek László, Meláth Andrea.

Az 1980-as évek közepétől agyagozással is foglalkozott.

Díjai[szerkesztés]

Liszt Ferenc-díj (1970)
Székely Mihály-emlékplakett (1972)
Bartók-Pásztory-díj (1992)
A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1993)
Kőbánya díszpolgára (1996)
Lovasberény díszpolgára (2012)
A Magyar Érdemrend középkeresztje (2014)
Érdemes művész (2017)
A Magyar Állami Operaház örökös tagja (2017) /posztumusz/
Fejér megye díszpolgára (2018) /posztumusz/^[3]

Szerepei[szerkesztés]

Bartók: A kékszakállú herceg vára – A kékszakállú
Csajkovszkij: Jevgenyij Anyegin – Gremin herceg
Debussy: Pelléas és Mélisande – Arkel király
Durkó Zsolt: Mózes – Áron
Farkas Ferenc: Vidrócki – Vidrócki Márton
Gounod: Faust – Mefisztó
Mihály András: Együtt és egyedül – Egy férfi
Monteverdi: Poppea megkoronázása – Seneca
Monteverdi: Odüsszeusz hazatérése – Az Idő; Poszeidon
Mozart: Così fan tutte – Don Alfonso
Mozart: A varázsfuvola – Sarastro
Muszorgszkij: Borisz Godunov – Pimen
Petrovics Emil: Bűn és bűnhődés – Raszkolnyikov
Puccini: Bohémélet – Colline
Puccini: Tosca – Sekrestyés
Puccini: Turandot – Timur
Ránki György: Az ember tragédiája – Az Úr hangja
Szokolay Sándor: Hamlet – Hamlet atyjának szelleme
Verdi: Nabucco – Zakariás
Verdi: A lombardok az első keresztesháborúban – Pagano
Verdi: La Traviata – Douphol báró
Verdi: Rigoletto – Sparafucile
Verdi: Simon Boccanegra – Fiesco
Verdi: A végzet hatalma – Pater Gvardián
Verdi: Álarcosbál – Sam
Verdi: Aida – Ramfis
Verdi: Don Carlos – Fülöp király
Verdi: Otello – Lodovico
Wagner: Az istenek alkonya – Hagen
Weill: Mahagonny városának tündöklése és bukása – Alaszkafarkas Joe
Wolf-Ferrari: A négy házsártos – Simon

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ ma.hu – 2017. július 26.
↑ https://www.bach-cantatas.com/Bio/Uto-Endre.htm
↑ https://www.opera.hu/hu/tarsulat/szemely/uto-endre/36341/

Források[szerkesztés]

Hivatalos honlap Archiválva 2010. augusztus 6-i dátummal a Wayback Machine-ben
Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4

További információk[szerkesztés]

Vigyázz, emberiség! Vigyázz, magyarság! Ütő Endre operaénekessel, képzőművésszel beszélget Csűrös Csilla; Kairosz, Bp., 2013 (Magyarnak lenni)

Zeneportál
Operaportál

[1] .hu – 2017. július 26.

[2] ttps://www.bach-cantatas.com/Bio/Uto-Endre.htm

[3] ttps://www.opera.hu/hu/tarsulat/szemely/uto-endre/36341/

[1]

[2]

[3]

Ütő Endre

1969-ben
Életrajzi adatok
Született	1937. június 2. Budapest
Elhunyt	2017. július 25.^[1] (80 évesen) Budapest^[2]
Iskolái	Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (1957–1964) Szent László Gimnázium ( – 1950-es évek)
Pályafutás
Műfajok	opera
Hangszer	énekhang
Hang	basszus
Díjak	Liszt Ferenc-díj (1970) Székely Mihály-emlékplakett (1972) a Magyar Érdemrend parancsnoki keresztje (2014) Magyarország Érdemes Művésze díj (2017) a Magyar Érdemrend tisztikeresztje (1993)
Tevékenység	operaénekes, színigazgató


Ütő Endre weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ütő Endre témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

m v sz A Magyar Állami Operaház igazgatói
kormánybiztosok	Podmaniczky Frigyes (1875) Beniczky Ferenc (1888–1891) Stresser József (1894) Nopcsa Elek (1894–1897) Huszár Kálmán (1897–1898) Bánffy Miklós (1912–1917) Wlassics Gyula (1920–1925) Ókovács Szilveszter (2011–2013)
intendánsok	Podmaniczky Frigyes (1875) Keglevich István (1886–1888) Beniczky Ferenc (1888–1891) Zichy Géza (1891–1894) Nopcsa Elek (1894–1897) Keglevich István (1898–1902)
első karmesterek	Kórodi András (1984–1986) Kovács János (1986–1990) Medveczky Ádám (1992–1993) Héja Domonkos (2011–2013) Halász Péter (2013–)
igazgatók	Erkel Ferenc (1884–1886) Erkel Sándor (1884–1886) Gustav Mahler (1888–1891) Nikisch Artúr (1893–1895) Káldy Gyula (1895–1900) Mészáros Imre (1900–1901) Máder Rezső (1901–1907) Mészáros Imre (1907–1913) Kern Aurél (1913–1917) Zádor Dezső (1918–1919) ifj. Ábrányi Emil (1919–1920) Kerner István (1920–1921) Máder Rezső (1921–1925) Radnai Miklós (1925–1944) Lukács Miklós (1944) Sámy Zoltán (1944) Székely Mihály (1945–1946) Nádasdy Kálmán (1945–1946) Komáromy Pál (1945–1946) Tóth Aladár (1946–1956) Palló Imre (1957–1958) Fajth Tibor (1958–1962) Nádasdy Kálmán (1962–1966) Lukács Miklós (1966–1978) Mihály András (1978–1986)
főigazgatók	Petrovics Emil (1986–1990) Ütő Endre (1991–1995) Vámos László (1995–1996) Szinetár Miklós (1996–2001) Locsmándi Miklós (2001–2002) Szinetár Miklós (2003–2005) Hegyi Árpád Jutocsa (2005–2006) Vass Lajos (2007–2010) Horváth Ádám (2011) Mozsár István (2011) Kovács János (2011) Ókovács Szilveszter (2013–)
zeneigazgatók	Oberfrank Géza (1990–1991) Medveczky Ádám (1991–1992)
fő-zeneigazgatók	Ferencsik János (1957–1973) Ferencsik János (1978–1984) Kórodi András (1984–1986) Lukács Ervin (1987–1990) Medveczky Ádám (1992–1993) Oberfrank Géza (1994–1998) Győriványi Ráth György (2001–2002) Kovács János (2002) Petrovics Emil (2003–2005) Kesselyák Gergely (2005–2006) Héja Domonkos (2011–2013) Halász Péter (2013–)