Újpalota (Magyarország)
| Újpalota | |
_%C3%A9s_a_V%C3%ADztoronyh%C3%A1z,_Ny%C3%ADrpalota_%C3%BAt,_%C3%9Ajpalota.jpg) | |
| Az 1972–1976 között épült víztoronyház előtt Ikarus busz halad el a Fő téren | |
| Közigazgatás | |
| Település | Budapest |
| Kerület | XV. kerület |
| Testvérvárosok | Lista |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 36 259 fő (2001. febr 1.)[1] +/- |
| Elhelyezkedése | |
 Újpalota
Pozíció Budapest XV. kerülete térképén
| |
 é. sz. 47° 32′ 29″, k. h. 19° 08′ 31″Koordináták: é. sz. 47° 32′ 29″, k. h. 19° 08′ 31″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Újpalota témájú médiaállományokat. | |
Újpalota Budapest XV. kerületének városrésze, mely két negyedből áll: ismertebb az Újpalotai lakótelep, de jelentős még a Késmárk utcai úgynevezett munkahelyi övezet,[2] más szóval iparterület.
Fekvése[szerkesztés]
Határai: Szentmihályi út a Bánkút utcától – Rákospalotai határút – Vezseny utca – MÁV Körvasút - Drégelyvár utca – Madách utca – Hősök útja – Szerencs utca – Pörge utca délkeleti oldalán fekvő telkek délkeleti oldalait összekötő vonal – Gazdálkodó út – Bánkút utca a Szentmihályi útig.[3]
Kialakulása, története[szerkesztés]
A mai Újpalota városrész területe 1950-ben lett Budapest része, azt megelőzően Rákospalotához, és kis részben Pestújhelyhez tartozott. A területen elsősorban mezőgazdasági művelés folyt, kevés lakójának egy része az úgynevezett Erdődűlőn,[4] más része a Honfoglalástelepen élt.[5] A Rákosszentmihállyal összeköttetést teremtő Késmárk utca környéki ipari üzemek kialakulása az 1910-es évekre tehető,[6] de tervezett ipartelepítés csak az 1950-es években kezdődött.[7]
Késmárk utcai munkahelyi övezet[szerkesztés]
A kiépülő ipari negyedre elsőként a Resinol Illóolajgyár költözött az 1910-es években (a gyár központja Kőbányán volt), de az 1930-as évekre felszámolta telephelyét. A Ferroglobus (bejárata a Rákospalotai Körvasút sorról) 1952-ben költözött a környékre, a Villamosipari Kutató Intézet beruházásai 1962–1969 között zajlottak, a Mezőgazdasági Gépalkatrész Ellátó Vállalat (MEGÉV) 1967-ben alakult – ezen belül a későbbi Agrotek-székház 1965-ben és 1970-ben két ütemben épült fel[8] – az Erőmű Javító és Karbantartó Vállalat építése pedig 1969-re fejeződött be.[7]
Az Erőkart 1997-ben privatizálták, ekkortól Siemens Erőműtechnika Kft. néven működött tovább,[9] a Raiffeisen Bank irodaháza 2002-re készült el[10]
Újpalotai lakótelep[szerkesztés]
A lakótelep alapkőletétele 1969-ben volt, legkésőbb az ún. Víztoronyházba költöztek be a lakók 1976-ban.[11][12] A szolgáltatók épületei 1978-ra készültek el. Valójában sosem lett kész teljesen, hiszen a Fő térre tervezett kulturális központot a források hiányára hivatkozva nem kezdték el építeni.[13] A lakótelep 1969-től a Tenke Tibor vezette építészmérnöki kar, a Tervezésfejlesztési és Típustervező Intézet munkatársainak tervei alapján épült az egykori Pestújhelyi temető és részben a mezőgazdasági művelésből kivont területek helyére. Bontani előtte viszonylag kevés épületet kellett.[14][15] Az eredetileg tervezett 13 500 helyett végül 15 400 lakást adtak át.[16]
Eredetileg két – mára gyakorlatilag egybeforrt – részből áll: a Tenke Tibor, Callmeyer Ferenc, Mester Árpád által tervezett, Páskomliget lakótelep és az úgynevezett Frankovics Mihály úti lakótelep munkacímű projektekből.[17] A két egységet a Késmárk utca választja el. Tervezésük ugyan külön történt, az építkezés viszont közel azonos időben zajlott, ezért a kezdeti különbségek később kiegyenlítődtek, így ma már nem tartják számon a telep két egységét.
A típustervek alapján készült panelházak elemei a Budapesti Házépítő Kombinát (BHK) III. számú, Dunakeszi házgyárában készültek.[18]
Bár nem a lakótelepen épült, sőt, nem is Újpalotán, hanem Rákospalotán, a Szentmihályi út túloldalán mégis jelentős hatást gyakorolt a telepen élőkre az 1996-ban felépült[19] Pólus Center és a 2003-ban átadott AsiaCenter.
2008. december 27-én szentelték fel a lakótelep – és a városrész – első templomát, a római katolikus Budapest újpalotai boldog Salkaházi Sára plébániatemplomot.[20]
Tíz évre rá a második újpalotai templom is felépült, az Újpalotai Református Gyülekezet Száraznád utca 2. alatti épülete.[21][22]
Elnevezése[szerkesztés]
Az Újpalota név kezdetben csak a lakótelepet jelölte, mára azonban városrészként nagyobb területet fed le. Mint önálló városrészt 1991-ben, a főváros városrészeinek kialakításáról szóló határozatban hozták létre. Nevének meghatározásakor felhasználták a korábban csak a lakótelepre értett Újpalota kifejezést. Ezt a nevet lakótelep építése előtti névkeresés során ötlötték ki Rákospalota nevéből, melyhez 1950-ig tartozott a terület, emlékezve a középkori Palota településre.[16]
Jelene[szerkesztés]
A Studio Metropolitana urbanisztikai kutatóközpont 2005-ben készült felmérése szerint[23] a vizsgált 14 lakótelepből Újpalota a 12. helyen végzett a lakóhely kedveltségét vizsgáló kérdésre adott válaszok alapján.
Közlekedés[szerkesztés]
Az újpalotai lakótelepbe (pontosabban a Szentmihályi útba) torkollik a Thököly út folytatása. A körvasút felett 1973-ban átadott Csömöri úti felüljárón át a XV. kerületi Drégelyvár utcán és Nyírpalota úton halad tovább a forgalom.[24][25] Ezek a lakótelep legfontosabb útvonalai. Szintén fontos szerepet tölt be a Szentmihályi út, ami az úgynevezett Munkáskörút része: Újpestről indul, és a XV. kerületen át Rákosszentmihályra vezet, három külső kerületet kötve össze.
Tömegközlekedés[szerkesztés]
Korábbi elképzelések szerint a lakótelepre kivezették volna a 4-es metrót (a metró neve tervezése óta DBR, vagyis Dél-Buda–Rákospalota), ez azonban költséghiány miatt mára már terv szinten sem létező jövőkép. (A nyomvonal helyét meghagyták a Nyírpalota utca mentén.) Jelenleg a legnagyobb forgalmat a 7-es, 7E, 8E, 108E és 133E buszjáratok bonyolítják le, melyek a lakótelepet Budapest belvárosával és Dél-Budával kötik össze. Fontos még a 69-es villamos, amely Zuglón keresztül az 1-es metró Mexikói úti végállomásával teremt összeköttetést. A 96-os, a 196-os, a 196A, a 296-os, valamint a 296A jelzésű autóbuszok az Újpesti 3-as metró végállomásával, Békásmegyerrel és a Káposztásmegyeri lakóteleppel és az újpesti Fóti úttal köti össze a lakótelepet. A 130-as busz a 2-es metró Puskás Ferenc Stadion állomásáig, a 46-os és 146-os busz a XVI. és XVII. kerületek felé közlekedik. A 175-ös jelzésű járat pedig Árpádföldön át a H8-as és H9-es HÉV cinkotai állomásához kínál összeköttetést. Bár korábban volt közvetlen kapcsolata a lakótelepnek az Örs vezér terével, ma már csak az Újpalotát épphogy csak érintő 231-es és 277-es busz közlekedik abba az irányba (a két viszonylatnak mindössze három megállója érinti a lakótelepet).
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a KSH 2001-es népszámlálási adatai
- ↑ Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota - Pestújhely - Újpalota Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzata. [2018. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 5.)
- ↑ Budapest teljes utcanévlexikona (Dinasztia Kiadó – Gemini Kiadó, Budapest, 1998) ISBN 963-657-176-7
- ↑ Szabóné Molnár Ida: Gyökereink: Erdődűlő története, Újpalota születése. (hely nélkül): magánkiadás. 2002.
- ↑ Buza Péter: Pestújhely emlékkönyve. Pestújhely: Rákospalotai Múzeum. 1997. 33. o.
- ↑ Rátonyi Gábor Tamás (Palotabarát): Pestújhely és Rákospalota HÉV-vonala. XV. kerületi blog, 2014. április 18. (Hozzáférés: 2018. február 22.)
- ↑ a b W. Somogyi Ágnes: Adattár Budapest XV. kerülete történetének tanulmányozásához. Budapest: XV. kerületi Tanács. 1969. 122. o.
- ↑ Kovács Ildikó: Művészet a falon a Késmárk utcában. Életképek, VIII. évf. 2. sz. (2018. február 8.) 17. o.
- ↑ A Késmárk utcai telephelyről. Siemens Magyarország, 2001. (Hozzáférés: 2018. február 22.)
- ↑ IRODAÉPÜLETEK Raiffeisen Bank Zrt. irodaház. Szekér építész és belsőépítész stúdió, 2002. [2013. július 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. február 22.)
- ↑ Rátonyi Gábor Tamás - Az újpalotai magasház - víztoronyház (bpxv.blog.hu, 2013.08.09.)
- ↑ Iván László: Budapesti falanszterek: A tömeges lakásépítés térbeli konzekvenciái. Földrajzi Értesítő, XLV. évf. 1–2. sz. (1996) 73–99. o. Hozzáférés: 2017. június 30. ↑ 1. melléklet. Budapest 1945 után épült jelentősebb lakótelepei:
- ↑ Üdvözlet Újpalotáról - Retró Újpalota youtube csatorna, 2012.02.01.
- ↑ Újpalota 40. évfordulóján elhangzott előadásból
- ↑ Rátonyi Gábor Tamás - Légifotón látszik, ahogy Újpalota ráépül a Pestújhelyi temetőre (bpxv.blog.hu, 2017.04.01.)
- ↑ a b Csordás Lajos: Palotanegyed a munkásosztálynak cikk Népszabadság, 2010. január 28-án
- ↑ Rátonyi Gábor Tamás (Palotabarát): A Frankovics Mihály utcai lakótelep. XV. kerületi blog, 2013. október 22. (Hozzáférés: 2018. február 22.)
- ↑ Rátonyi Gábor Tamás - Újpalotai várostörténet: kompromisszumok és kényszerpályák (bpxv.blog.hu, 2012.09.06.)
- ↑ Papp Géza: Már 20 éve plázázunk. Fővárosi blog (2016. október 14.) (Hozzáférés: 2018. március 6.)
- ↑ A plébánia honlapjának információja. Budapest újpalotai boldog Salkaházi Sára plébánia honlapja
- ↑ Riersch Tamás: Felszentelték Újpalota második templomát. xvmedia.hu, 2018. június 7. [2021. október 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
- ↑ Katona Vilmos PhD: Hit az újrakezdésben. Építészfórum, 2018. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
- ↑ Studio Metropolitana: Budapesti lakótelepek megítélése (tanulmány) [1] Archiválva 2009. április 27-i dátummal a Wayback Machine-ben (2010. január 22.)
- ↑ Gáll Imre, Kovács József, dr. Tóth Ernő - Pest megyei és Budapesti hídak (a katalógusokban formailag hibás ISBN-nel szerepel) ISBN 936-04-8919-8 (Hungaricana online archivum)
- ↑ Centenáriumi építkezések autósoknak - mi épült 1973-ban? - Fővárosi blog, 2013.11.07.
További információk[szerkesztés]
- Szepes Erika: Újpalota – egy városrész regénye, Bp., XV. kerületi Önkormányzat, 2002. ISBN 963-204-623-4
- Neményi Márton - A panelbirodalom, ahol majdnem megépült a szocializmus: képek Újpalotáról (Nők Lapja Café, 2018.12.27.)