Új Látóhatár

Az Új Látóhatár a magyar emigránsok irodalmi és politikai folyóirata volt, 1950 novembere és 1989 között jelent meg. A folyóirat székhelye 1950-ben Zürich, 1951-ben Párizs, végül 1952 májusától az 1989-es megszűnésig München volt.

Címváltozások[szerkesztés]

Látóhatár 1950-1958 júliusig,
Egész Látóhatár (1952. júliusi és szeptemberi számok)
Új Látóhatár 1958 júliustól megszűntéig, 1989-ig.

Látóhatár[szerkesztés]

Szerkesztői, munkatársai[szerkesztés]

Első felelős szerkesztője Borsody István (1950–1951), 1952-től Vámos Imre. Főmunkatárs Borbándi Gyula. 1954. márciusig szerkesztő bizottsági tag Cs. Szabó László és Szabó Zoltán.

A szerkesztőbizottság 1957 végén újjáalakult, tagjai:

A szerkesztést Bikich Gábor, Borbándi Gyula, Horváth Béla végezte, 1956-tól csatlakozott a szerkesztőséghez Molnár József, Vámos Imre.

A szerzői gárda tagjai[szerkesztés]

1958-ban a szerkesztőség felbomlott. Horváth Béla és Vámos Imre 1962-ben hazatértek Magyarországra, s itthon szerkesztették tovább 1972-ig.

Új Látóhatár[szerkesztés]

1958 júliusban indult a lap Új Látóhatár címen a Látóhatár évfolyamszámozásának folytatásával, felelős kiadó Molnár József, felelős szerkesztő Borbándi Gyula volt.

Főmunkatársai, szerkesztői 1989-ig[szerkesztés]

Bikich Gábor (1958–1963)
Kovács Imre (1958–1971)
Szabó Zoltán (1958–1963)
Gombos Gyula (1959–1980)
Zsigmond Endre (1970–1980)
Sztáray Zoltán (1961–1989)

Munkatársak[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Új magyar irodalmi lexikon III. (P–Zs). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 2156. o. ISBN 963-05-6807-1
Magyar nagylexikon XVII. (Szp–Ung). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. 888. o. ISBN 963-9257-17-6