Ékes sodrómoly

Ékes sodrómoly
	Argyrotaenia ljungiana
	Természetvédelmi státusz
	Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Altörzs:	Hatlábúak (Hexapoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Alosztály:	Szárnyas rovarok (Pterygota);
Alosztályág:	Újszárnyúak (Neoptera);
Öregrend:	Lepkealakúak ; (Lepidopteroidea);
Rend:	Lepkék (Lepidoptera);
Alrend:	Valódi lepkék (Glossata);
Alrendág:	Heteroneura;
Tagozat:	Cossina;
Altagozat:	Cossina;
Öregcsalád:	Sodrómolyszerűek (Tortricoidea);
Család:	Sodrómolyfélék; (Tortricidae);
Alcsalád:	Tortricinae;
Nem:	Argyrotaenia;
Faj:	A. ljungiana;
Tudományos név
	Argyrotaenia ljungiana; Thunberg, 1797; A. pulchellana néven Haworth, 1811
Hivatkozások
	Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Ékes sodrómoly témájú médiaállományokat és Ékes sodrómoly témájú kategóriát.

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2018. július 6.) ezen a változaton alapul.

Az ékes sodrómoly (Argyrotaenia ljungiana) a valódi lepkék (Glossata) alrendjébe tartozó sodrólepkefélék (Tortricidae) családjának egyik, hazánkban is honos faja.

Elterjedése, élőhelye

Európában és Kis-Ázsiában honos; Észak-Amerikába valószínûleg behurcolták. Magyarországon mindenütt megtalálni, és az ország egyes részein kimondottan gyakori.

Megjelenése

Rókabarna alapszínén sötétebb barna a mintázat. A szárny fesztávolsága 12–16 mm.

Életmódja

A mediterrán területeken és még nálunk is évente három nemzedéke nő fel, tőlünk északra kettő. A bábok telelnek át lehullott növényi részek között. A tavaszi nemzedék lepkéi a mediterrán területeken március–áprilisban rajzanak, nálunk minimálisan áprilisban, majd május elején. A két nyári nemzedék rajzása lefedi az egész nyarat: július és szeptember között szinte állandóan röpülnek a lepkék.

E polifág faj hernyói számos lágy szárú növényen éppen olyan jól megélnek, mint a gyümölcsfákon, különféle cserjéken és a szőlőn. Európa különböző részein más-más növényeket károsít:

Dél-Franciaországban, Olaszországban, Svájcban és Dél-Tirolban, az ötvenes években főleg a szőlőt (szőlőn a kártételt fokozza, hogy a hernyók a fürtkocsányt is megeszik).
Később Verona tartományban károsította az almát és körtét is.
Hazánkban jelentősége időben és térben erősen változó:
- első nagy kártételét 1967-ben észlelték Békés megyében, jonatán almán.
- szőlőben 1969-ben tett kárt Pécs környékén.

Az utóbbi évtizedekben érdemleges kárt nem okozott.

További információk

Mészáros Zoltán – Szabóky Csaba: A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma. Budapest: Agroinform. 2005. arch Hozzáférés: 2018. április 6. (PDF)

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap