Ugrás a tartalomhoz

Ékes sodrómoly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen TurkászBot (vitalap | szerkesztései) 2018. július 6., 18:09-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. ({{Sablon:Taxonbar}} terítése, nyolcadik fázis (WP:BÜ), apróbb javítások)
Ékes sodrómoly
Argyrotaenia ljungiana
Argyrotaenia ljungiana
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Lepkealakúak
(Lepidopteroidea)
Rend: Lepkék (Lepidoptera)
Alrend: Valódi lepkék (Glossata)
Alrendág: Heteroneura
Tagozat: Cossina
Altagozat: Cossina
Öregcsalád: Sodrómolyszerűek (Tortricoidea)
Család: Sodrómolyfélék
(Tortricidae)
Alcsalád: Tortricinae
Nem: Argyrotaenia
Faj: A. ljungiana
Tudományos név
Argyrotaenia ljungiana
Thunberg, 1797
A. pulchellana néven Haworth, 1811
Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Ékes sodrómoly témájú médiaállományokat és Ékes sodrómoly témájú kategóriát.

Az ékes sodrómoly (Argyrotaenia ljungiana) a valódi lepkék (Glossata) alrendjébe tartozó sodrólepkefélék (Tortricidae) családjának egyik, hazánkban is honos faja.

Elterjedése, élőhelye

Európában és Kis-Ázsiában honos; Észak-Amerikába valószínûleg behurcolták. Magyarországon mindenütt megtalálni, és az ország egyes részein kimondottan gyakori.

Megjelenése

Rókabarna alapszínén sötétebb barna a mintázat. A szárny fesztávolsága 12–16 mm.

Életmódja

A mediterrán területeken és még nálunk is évente három nemzedéke nő fel, tőlünk északra kettő. A bábok telelnek át lehullott növényi részek között. A tavaszi nemzedék lepkéi a mediterrán területeken március–áprilisban rajzanak, nálunk minimálisan áprilisban, majd május elején. A két nyári nemzedék rajzása lefedi az egész nyarat: július és szeptember között szinte állandóan röpülnek a lepkék.

E polifág faj hernyói számos lágy szárú növényen éppen olyan jól megélnek, mint a gyümölcsfákon, különféle cserjéken és a szőlőn. Európa különböző részein más-más növényeket károsít:

  • Dél-Franciaországban, Olaszországban, Svájcban és Dél-Tirolban, az ötvenes években főleg a szőlőt (szőlőn a kártételt fokozza, hogy a hernyók a fürtkocsányt is megeszik).
  • Később Verona tartományban károsította az almát és körtét is.
  • Hazánkban jelentősége időben és térben erősen változó:
    • első nagy kártételét 1967-ben észlelték Békés megyében, jonatán almán.
    • szőlőben 1969-ben tett kárt Pécs környékén.

Az utóbbi évtizedekben érdemleges kárt nem okozott.

További információk