Égerszög

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 A településen világörökségi helyszín található 
Égerszög
A református templom, előtte az első világháborúban elesett hősök emlékműve
A református templom, előtte az első világháborúban elesett hősök emlékműve
Égerszög címere
Égerszög címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásEdelényi
Jogállásközség
PolgármesterDr. Lénárt Attila független)[1]
Irányítószám3757
Körzethívószám48
Népesség
Teljes népesség44 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség4,92 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10,77 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 26′ 37″, k. h. 20° 35′ 06″Koordináták: é. sz. 48° 26′ 37″, k. h. 20° 35′ 06″
Égerszög (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Égerszög
Égerszög
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Égerszög weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Égerszög témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Égerszög látképe
A 19. század végén épült, perkupai stílusú parasztházak Égerszög főutcáján
A 19. század végén épült, perkupai stílusú parasztház Égerszög főutcáján
A református templom belső berendezése

Égerszög község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Edelényi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Szendrőtől 17, Miskolctól közúton 50 kilométerre északra fekszik.

A közvetlenül határos települések: észak és északkelet felől Teresztenye (3 km), kelet felől Szőlősardó (3 km), dél felől Kánó (3 km), nyugat felől pedig Aggtelek. A legközelebbi város Szendrő.

Megközelítése[szerkesztés]

Zsáktelepülés, mely közúton csak a 27-es főútból Perkupánál kiágazó 26 109-es számú mellékúton érhető el. Belterületének délkeleti részét érinti még a 2628-as út is.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve az éger fanév és a „sarok, szeglet, zug” jelentésű -szög utótag összetételeként arra utal, hogy a falu az Éger-völgy (Henc-völgy, Rét-völgy) fölső szakaszán (szögében) épült.

Története[szerkesztés]

A középkorban a mai Égerszög területén alakulhatott ki – feltehetően a 12. században – Kovácsi falu, a tornai királyi erdőuradalom vasműves szolgálónépének települése. Az itt lakók vaskohászattal foglalkozhattak; a település határában meg is találták az erre utaló salaknyomokat. A környéken sok fa nőtt, ezekből égették a kohók működtetéséhez szükséges faszenet. Az erdőirtással felszabadított területeket mezőgazdasági művelésbe vonták.

1270-ben a királyi erdőuradalom halászó vizeit a felügyelő vízóvók kapták, akik vezetője Böjte (Buhte) volt. A vízóvók birtokát a 13. század végén többször is igyekeztek megszerezni befolyásos főurak, végül Porcs fia Domokos nádor foglalta el, és Kovácsi települését Égerszöggé nevezte át. Ezután a falu Tomori Elus János kisnemes kezére került.

Hiteles dokumentumok szerint a 14. század közepén már biztosan kőtemploma állt; ennek maradványait nem ismerjük. Zsigmond király 1424-ben Bessenyő Pálnak adományozta a falut, és így az a tornai uradalomhoz került. 1436-ban Berencsi Sáfár István szerezte meg, majd e család kihaltával Vitéz János esztergomi érseké lett. 1470 körül Szapolyai Imre tulajdonába került.

A mohácsi csatavesztés után I. Ferdinánd elvette János királytól, és főkamarásának, Horváth Gáspárnak adományozta. Horváth özvegye 1559-ben eladta Mágóchy Gáspárnak és Tamásnak. A 16. században az itt élők áttértek a református hitre.

A török megszállás alatt a portyázó csapatok Égerszöget sem kímélték, bár a település pontos története a 17. századból nem ismert. A 18. századból már dokumentálható, hogy az itt élő emberek földműveléssel, szőlőtermeléssel, szén- és mészégetéssel foglalkoztak.

Sokáig Abaúj-Torna vármegyéhez tartozott, Gömör és Borsod határvidékén.

A 19. század első felében 77 lakóházában 633, református vallású lakos élt. A falu ekkor volt a legnépesebb, ezután lakosainak száma lassan csökkent, aminek fő okai közül a mezőgazdaság szerkezetének átalakulása, az állattenyésztés és gyümölcstermelés felhagyása, a szőlőültetvények pusztulása említendő.

A 20. század első felének megpróbáltatásai után 1950-ben önálló tanácsú község lett, majd 15 év múltán a szőlősardói közös tanács részévé vált. 1979-től a rendszerváltásig Perkupával volt közös tanácsa. Önállóságát 1990-ben kapta vissza, körjegyzőségének székhelye ma Szőlősardó.

Égerszög nevét a határában, a Pitics-hegy tövében, 1954-ben felfedezett Szabadság-barlang tette országosan ismertté. 1995-ben a településen található 6 barlangot az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította. Ezek a barlangok a Danca-barlang, a Gyökér-kúti-víznyelőbarlang, a Keserű-tói-víznyelőbarlang, a Névtelen-nyelő, a Piticsalji-víznyelő és a Szabadság-barlang. A Pitics-hegy tetején álló kilátóból a szlovákiai Alacsony-Tátra hegyeit is látni.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Ifj. Boros Dezső (független)[3]
  • 1994–1998: Boros Dezső (független)[4]
  • 1998–2002: Tarjányi Imre (független)[5]
  • 2002–2006: Pozsgai István (független)[6]
  • 2006–2010: Pozsgai István (független)[7]
  • 2010–2014: Dr. Lénárt Attila (független)[8]
  • 2014–2019: Dr. Lénárt Attila (független)[9]
  • 2019-től: Dr. Lénárt Attila (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
50
54
59
51
42
44
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2004-ben a település minden lakosa magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak mondta magát. A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 2,1%, református 87,2%, felekezeten kívüli 6,4% (4,3% nem válaszolt).[11]

2022-ben a lakosság 88,1%-a vallotta magát magyarnak, 2,4% lengyelnek (11,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 4,8% volt római katolikus, 54,8% református (40,5% nem válaszolt).[12]

Látnivalók[szerkesztés]

  • A műemlék református templomot 1791-ben építették késő barokk stílusban. Téglalap alaprajzú, sarkain támpilléres oromzatos épület, nyeregtetővel. A 8 m *18 m-es templombelsőt hevederívek között két csehsüvegboltozat fedi. Két végén faragott oszloppal alátámasztott, egyszerű fakarzat áll. 1929-ben 24 méter magas, karcsú, órapárkányos, hegyes sisakos harangtornyot építettek a déli oldal közepéhez eklektikus stílusban, egy 75 kg-os és egy 120 kg-os haranggal. A nem túl értékes berendezés is zömmel 1924-ben került a helyére; egyes famunkákat egy helyi asztalosmester, Molnár Gál Benjamin[forrás?] készített el. Valószínűleg ekkor szedték le a 18. század végi, medallionokban festett növényi motívumokkal díszített famennyezetet is. Ennek 12 nagyobb és 5 kisebb tábláját a karzat alsó részének javítására használták fel; ezek ma is láthatók. A templom más berendezésein is látszanak korábbi festéknyomok a mázolás alatt. Az úrasztala ajtaján a „1782 Posgai István Curátorságában készült ez asztal és szék B.P. által” felirat olvasható. Lehet, hogy bútordarabok mesterének névbetűi Bede Pált, a környék más templomaiban is dolgozott festőasztalost jelzik.
  • Népi lakóházak: A település főutcáján bontatlan egységben számos, a 19. század második felében épült, szinte eredeti állapotban fennmaradt, perkupai stílusú népi lakóházat találunk. Ezek az épületek jól jelzik egykori építtetőik jó vagyoni helyzetét. A helyi önkormányzat 2004-ben helyi védelem alá helyezte a ritka épületegyüttest; az egyik házat a Műemlékvédelmi Felügyelet is védetté nyilvánította. 1941-ben rettenetes erejű pusztító szélvész tört a falura, elsodorta a háztetőket és hatalmas fákat tépett ki gyökerestől. Az egyik fát a vihar átrepítette a falu felett, majd a templom toronycsillagának vágta úgy, hogy derékszögben elhajlította a kakast és a csillagot tartó vasrudat. Másfél évtized után, 1957-ben állították helyre budapesti barlangászok.
  • A falu határában 1954. november 14-én fedezték fel az Aggteleki-karszt egyik legjelentősebb cseppkőbarlangját, az azóta a világörökség listájára is fölkerült Szabadság-barlangot. A barlangot turisták nem látogathatják.
  • Az 1990-es évek közepétől rendszeres falunapokat tartanak Égerszögön, immár a Gömör-Tornai Fesztivál részeként.
  • 2004 nyarán szendrői tűzoltók segítségével helyreállították és kultúrház udvarán felállították a falu egykori tűzoltó szerkezetét.
  • A „holt falu”, a temető ugyancsak archaikus, népi díszítéseket őriz. Még ma is álló, az elhunyt kora és neme szerint különbözőképpen faragott, régi oszlopos fejfái a galyasági temetők egykori változatosságát örökítik át korunkba.
  • Pitics-hegyi kilátó
  • Szabadság-barlang
  • Danca-barlang
  • Éger turistaház

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Égerszög települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Égerszög települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Égerszög települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 7.)
  5. Égerszög települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  6. Égerszög települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  7. Égerszög települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  8. Égerszög települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
  9. Égerszög települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  10. A nemzetiségi népesség száma településenként
  11. Égerszög Helységnévtár
  12. Égerszög Helységnévtár

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Égerszög
A Wikimédia Commons tartalmaz Égerszög témájú médiaállományokat.