Édouard René Lefebvre de Laboulaye

Édouard René Lefebvre de Laboulaye
Született	1811. január 18. Párizs
Elhunyt	1883. május 24. (72 évesen) Párizs
Állampolgársága	francia
Nemzetisége	francia
Gyermekei	René-Victor Lefebvre de Laboulaye Antoine René Paul Lefebvre de Laboulaye
Szülei	Auguste René Lefebvre de Laboulaye
Foglalkozása	jogtörténeti író, tanár, politikus, publicista
Tisztsége	elnök (Société d'économie politique) elnök (Académie des inscriptions et belles-lettres) elnök (1869–1871, Société de législation comparée) a francia nemzetgyűlés tagja (1871. július 2. – 1876. március 7.) Director of the Collège de France (1873–1883) a szenátus örökös tagja (1875. december 10. – 1883. május 25.)
Kitüntetései	a francia Becsületrend tisztje Officer of the French Order of Academic Palms Commander of the Order of the Rose III. Károly-rend lovagja
Sírhelye	Père-Lachaise temető (49) Grave of Lefebvre de Laboulaye
IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz Édouard René Lefebvre de Laboulaye témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Édouard René Lefebvre de Laboulaye (Párizs, 1811. január 18. – Párizs, 1883. május 24.) francia jogtörténeti író, tanár, politikus és publicista, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja.

Élete

A párizsi jogakadémián tanult és rövid ideig öccse, Károly betűöntödéjében dolgozott, aki íróként és feltalálóként vált ismertté. Miután néhány műve (köztük a Recherches sur la condition civile et politique des femmes depuis les Romains jusqu'à nos jours, 1843) pályadíjat nyert, 1845-ben megválasztották az Académie des Inscriptions tagjává, 1849-ben pedig kinevezték az összehasonlító jogtudományok tanárává a Collège de France katedrájára. 1871-ben képviselő lett, 1875-ben pedig élethossziglan szenátor.

Munkássága

Laboulaye a feltétlen szabadságot hirdette; a nevelés, a lelkiismeret, az egyesülés szabadsága mellett síkra szállt a rabszolgaság ellen is. Legkiválóbb alkotása a nagy készültséggel és mély kritikával megírt Histoire politique des États-Unis 1620–1789 (magyarul is: Az Egyesült-Államok története, Huszár Imre és Szász Domokos fordításában 1869-ben). Szatirikus korrajza Paris en Amérique (magyarul: Páris Amerikában, fordította Márkus István, 1869).

Kulturális hatása

• Laboulaye személye fontos szerepet játszik A nemzet aranya: Titkok könyve című kalandfilmben.

Magyarul megjelent művei

• Lengyelország első felosztása; ford. Ribáry Ferenc; Ráth, Pest, 1869
• Laboulaye Ede: Az állam és határai; ford. Molnár Antal; Stein, Kolozsvár, 1869
• Párisi Doctor René Lefebvre: Páris Amerikában, 1-2.; ford. Márkus István; Ráth, Pest, 1869
• Az Egyesült Államok története. 1. korszak, A gyarmatok a forradalom előtt 1620–1763; ford. Huszár Imre; Ráth, Pest, 1870 (A magyar nemzet jutányos családi könyvtára)
• Az Egyesült Államok története. 2. korszak, A függetlenségi harc 1763–1782; ford. Huszár Imre; Ráth, Pest, 1871 (A magyar nemzet jutányos családi könyvtára)
• Az Egyesült Államok története. 3. korszak, Az Egyesült Államok alkotmánya 1783–1789; ford. Szász Domokos; Ráth, Pest, 1871 (A magyar nemzet jutányos családi könyvtára)
• Pudli fejedelem. Regény; ford. Amica [Sámi Lászlóné]; Légrády, Pest, 1871
• Abdallah, vagy A négylevelű lóhere. Arab mese; ford. Berczik Árpád; Athenaeum, Pest, 1872
• A pofon; ford. Bartócz Ilona; Móra, Bp., 1961
• Mesék; ford. Lantos László, bev. Viorica Huber; Ifjúsági, Bukarest, 1962

Források

• Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X