Árkay Bertalan

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Árkay Bertalan
Született1901. április 11.[1][2]
Budapest[3]
Elhunyt1971. november 23. (70 évesen)
Budapest[3]
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaÁrkayné Sztehlo Lili
SzüleiÁrkay Aladár
Foglalkozása
Iskolái
KitüntetéseiYbl Miklós-díj (2010)
SírhelyeFarkasréti temető (11/2-1-279)
Építészi pályafutása
Jelentős épületeiVárosmajori Jézus szíve plébániatemplom
Jelentős projektjeiSzent Korona útja és Vitézek tere
DíjaiYbl Miklós-díj
A Wikimédia Commons tartalmaz Árkay Bertalan témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Árkay Bertalan (Budapest, 1901. április 11. – Budapest, 1971. november 23.) magyar építész, festőművész, a modern magyar építészet egyik úttörője.

Életpályája[szerkesztés]

Apja Árkay Aladár (1868–1932) építész, iparművész, festő volt. Építészeti felfogása az eklektikus kezdetektől, a szecesszión keresztül eljut a modern – avantgárd – irányzatokig. Árkay Bertalan az egyetemi tanulmányait a Budapesti Királyi József Nádor Műegyetemen végezte el 1925-ben, majd apja irodájába került. 1926-ban a párizsi Academie des Beaux-Arts ösztöndíjasa volt és Adolph Thiers,(wd) párizsi építész[4][5] irodájában dolgozott. 1926–1927 között a bécsi Akademie der Bildenden Künste főiskolán és a Meisterschule für Architectur-on tanult, Peter Behrenstől. 1937-től a Szépirodalmi és művészeti Akadémiának, 1941-től a Fővárosi Közmunkák Tanácsának tagja volt. 1961-ben festményeivel II. díjat nyert a párizsi Salon des Beaux-Arts kiállításán.

Árkay Bertalan a két világháború közötti időszak egyik legtöbbet foglalkoztatott családi ház tervező építész volt. Az általa tervezett családi házak legtöbbje magas építészeti színvonalat képvisel.

Kiemelkedik templom tervezési tevékenysége is. Apjával – Árkay Aladárral – közösen tervezte az 1928-tól közadakozásból épülő Mohácsi Fogadalmi templomot és a Budapest, XII. Csaba utcában felépített Városmajori Jézus Szíve-plébániatemplomot. Mindkettőt apja halála után fejezte be. A Városmajori templom üvegablakai Árkay első feleségének, Árkayné Sztehlo Lilinek a munkái. Középületei közül megemlíthető az 1938-ban tervezett OTI rendelő és kórház Sopronban, az 1939-ben létesült Rózsadombi Leventeotthon és a Sátoraljaújhelyi polgári iskola 1940-ből. Az ő tervei szerint valósult meg – 1936-ban – a Milánói Triennálé Magyar pavilonja is.

Tervezői tevékenysége mellett kiemelkedik pályázati munkássága is. Ezek között a legismertebb a „Szent Korona útja és Vitézek tere építészeti megoldása”, pályamű, amellyel I. díjat nyert. (Ma: Petőfi híd budai hídfő és Irinyi József út Október 23-i útig terjedő szakasza). A rendezési terv töredékében valósult meg. Ezt mutatja a két út találkozásánál látható félköríves beépítés.

A második világháború után műemléki helyreállításokon dolgozott. (Váci székesegyház altemplom. Budapesti Szépművészeti Múzeum épülete). 1949-től a Középülettervező Iroda (KÖZTI) dolgozója volt nyugdíjazásáig. 1956 után munkái főként egyházi megbízások voltak, (Cegléd, Hort, Gerjen, Polgár, Taksony, Győr-Kisbácsa, Héhalom római katolikus templomainak tervezése vagy helyreállítása). Festményeivel ebben az időben is rangos külföldi tárlatokon vett részt.

"Az I. és II. világháború utáni időszak építészetének szinte minden olyan megnyilatkozásában szerepet vállalt, amelyben a közhasznúság, és egyben az építészetnek mint művészetnek továbbfejlesztési lehetőségét látta."[6]

Munkái[szerkesztés]

Tervezett és megépült épületei[szerkesztés]

  • 1927. Budapest. XII. Alma utca 2/c. családi ház
  • 1927. Budapest. II. Virágárok utca 15. családi ház
  • 1928. Budapest. II. Lorántffy Zsuzsanna utca 6. családi ház
  • 1928. Budapest. XI. Diószegi út 54. családi ház
  • 1931. Budapest. XI. Gombocz Zoltán utca 11. családi ház
  • 1932. Budapest. II. Branyiszkó út 32. családi ház
  • 1932. Budapest. II. Labanc utca 32. családi ház
  • 1932 – 1933. Budapest. XII. Csaba utca 5. Városmajori Jézus szíve plébániatemplom (Árkay Aladárral)
  • 1929 – 1940. Mohács. Fogadalmi templom (Árkay Aladárral)
  • 1932. Budapest. II. Hermann Ottó utca 2d. családi ház
  • 1932. Budapest. XII. Törökbálinti út 16b-c. családi ház
  • 1933. Budapest. II. Lepke utca 25. családi ház
  • 1934. Arte Sacra kiállítás magyar pavilonja. Róma
  • 1934 – 1935. Budapest. VIII. Köztársaság tér 14-15-16. Lakóépület-csoport, OTI bérházak (Faragó Sándor, Fischer József, Heysa Károly, Ligeti Pál, Molnár Farkas, Pogány Móric, Preisich Gábor, Vadász Mihály tervezőtársakkal)
  • 1935. Budapest. II. Törökvész út 41. családi ház
  • 1935. Budapest. XI. Plósz Lajos utca 15. családi ház
  • 1935. Budapest. XII. Árnyas út 18. családi ház
  • 1936. V. Milánói Triennálé Magyar pavilonja. Milánó
  • 1936 – 1937. Budapest. IX. Gubacsi út 91. Szükséglakásos bérházak. A. épület
  • 1939 – 1940. Budapest. II. Tárogató út 98/b. családi ház
  • 1939. Budapest. XII. Dániel út 9. családi ház
  • 1940. Sátoraljaújhely. Polgári iskola
  • 1939 – 1940. Budapest. II. Felvinci út 8. Levente Egyesület II. kerületi Székháza
  • 1940 – 1941. Budapest. Szendrő utca 18. családi ház
  • 1942. "Szent Korona útja és Vitézek tere építészeti megoldására" kiirt tervpályázat I. díj
  • 1942. Budapest. II. Csalogány utca 26. Lakóház
  • 1942. Kiskunhalas. Kertmunkás iskola
  • 1942. Budapest. II. Fény utca ?. Marianum bérház
  • 1943. Balatonlelle. Szent Kelemen templom (Ma: Szentháromság plébánia, Kossuth L. u. 81)
  • 1946. Cegléd, Hort, Gerjen. Római katolikus templomok
  • 1948. Vác. Váci Székesegyház altemplomának helyreállítása
  • 1948. Budapest. Szépművészeti Múzeum épületének helyreállítása
  • 1950. Budapest. V. Erzsébet tér 4. Az V. Kerületi Tanács épületének átalakítása.(Eredetileg 1938-39-ben Kardos György által tervezett modern stílusú épület volt, art deco részletekkel)
  • 1952. Berente. A Borsodi Hőerőmű építészeti kialakítása
  • 1954. Polgár. Római katolikus templom helyreállítása
  • 1956. Taksony. Római katolikus templom helyreállítása
  • 1957. Győr-Kisbácsa. Római katolikus templom
  • 1960. Budapest. II. Branyiszkó út 24 társasház
  • 1961. Hernád, Római katolikus templom

Csoportos kiállításai[szerkesztés]

  • 1922-től rendszeresen szerepel festményeivel a Képzőművészeti Társulat kiállításain
  • 1930. Képzőművészek Új Társasága. Kiállítás. Nemzeti Szalon
  • 1930. Budapest. Műcsarnok. XII. Budapesti Nemzetközi Építészeti Kongresszus Kiállítása
  • 1931. Római magyar ösztöndíjasok kiállítása. Nemzeti Szalon
  • 1932. Nemzetközi Egyházművészeti Kiállítás. Padova
  • 1933. II. Modern Nemzetközi Építész Kiállítás. Párizs
  • 1933. Klebelsberg Kuno emlékkiállítás. Budapest
  • 1934. Építészeti Világkiállítás. Milánó
  • 1934. II. Arte Sacra. Róma
  • 1936. VI. Milánói Triennálé. Milánó
  • 1959. Société des Artistes Français szalonjának kiállítása. Párizs
  • 1961. Salon des Beaux Arts kiállítása. Párizs

Festészetéről – festményeiről – nincsenek adatok, annak ellenére, hogy számos kiállításon szerepelt azokkal. Külföldi kiállításokon, tárlatokon díjakat is nyert.

Képgaléria[szerkesztés]

Templomok[szerkesztés]

  • Városmajori Jézus Szíve plébánia 1932-33
    Városmajori Jézus Szíve plébánia 1932-33
  • Városmajori plébánia harangtornya 1936-37
    Városmajori plébánia harangtornya 1936-37
  • Mohács, Fogadalmi templom 1929-40
    Mohács, Fogadalmi templom 1929-40
  • Balatonlelle. Plébánia templom 1943
    Balatonlelle. Plébánia templom 1943

Családi házak[szerkesztés]

  • Bpest. II. Branyiszkó út 32. családi ház 1932
    Bpest. II. Branyiszkó út 32. családi ház 1932
  • Bpest. II. Lepke utca 25. családi ház 1933
    Bpest. II. Lepke utca 25. családi ház 1933
  • Bpest. XI. Somlói-köz 6. családi ház 1935
    Bpest. XI. Somlói-köz 6. családi ház 1935

Emlékezete[szerkesztés]

Árkay Bertalan sírja. Farkasréti temető: 11/2-1-279.
  • Hazai és külföldi kiállításokon számos kitüntetést nyert.
  • Életéről és művészetéről közel 200 publikáció jelent meg, hazai és külföldi szaklapokban. Többek között: Két budapesti családi ház. (N.N. Tér és Forma 1929), Árkay Aladár és Árkay Bertalan. (Bierbauer Virgil), Két magyar építész. (Revue de Hongrie. 1933), Az új városmajori templom. (Rimanóczy Gyula. Tér és Forma. 1933/6.sz), Árkay Bertalan. (Pusztai László. Magyar Építőművészet. 1972/5. sz.)
  • Budapest építészetére vonatkozó tervgyűjteményét a Budapesti Történeti Múzeum őrzi, közte – első feleségének – Árkayné Sztehlo Lili üvegablak terveit is.
  • A Magyar Építészeti Múzeumban is találhatók munkásságáról részletek.
  • Farkasréti temető 11/2-1-279 síremlék
  • Posztumusz Ybl Miklós-díj

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00003/00441.htm, Árkay Bertalan, 2017. október 9.
  2. ↑ Artists of the World Online (német és angol nyelven). K. G. Saur Verlag, 2009
  3. ↑ a b Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. május 27.)
  4. ↑ Csáki Tamás: Árkay Bertalan és Peter Behrens bécsi mesteriskolája. In: Művészettörténeti Értesítő (52. évf.) 2003. 1–2. sz. 30. oldal
  5. ↑ Csáki Tamás megjegyzi, hogy „Ennek az építésznek a kiléte bizonytalan. Bierbauer i. m. 1933, 819. alatt (Bierbauer Virgil: Deux architectes hongrois: Árkay père et fils. La Nouvelle Revue de Hongrie II. 1933) E. Thiers néven, míg Árkay Bertalan 1937-ben adott nyilatkozatában (Csaba Rezső: Beszélgetés Árkay Bertalannal. Hajlék I. 1937, 87.) Thierre-ként szerepel. Más egykorú, hasonló nevű építészt nem ismer a francia szakirodalom.” (Adolph Thiers-n kívül).[1]
  6. ↑ Idézet a Magyar életrajzi lexikonból.

Források[szerkesztés]

  • (szerk. Kubinszky Mihály): Modern építészeti lexikon (p.25.) – Budapest, Műszaki K. 1978. – ISBN 963 10 1780 X
  • Tölgyes Orsolya: Árkay Bertalan ArtPORTAL Archiválva 2011. február 25-i dátummal a Wayback Machine-ben, HIK Elektronikus Felsőoktatási Tankönyv és Szakkönyvtár Archiválva 2007. november 15-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. 21–22. o. ISBN 963-05-2500-3  
  • Ferkai András: Buda építészete a két világháború között. MTA Művészettörténeti Kutató Intézet, Budapest, 1995. (27, 97, 118, 147, 177, 182, 186, 263, 269, 290, 340, 346, 353, 374, 396, 404, 406, 414, 419, 472, 482, 489)
  • Ferkai A. (szerk.), (szerzők: Branczik Márta, Ferkai A., Hajdú Virág, Molnos Attila, Oláh Éva): Pest építészete a két világháború között. Modern Építészetért Kht. kiadása. Budapest, 2001. (194, 230.1, 574)
  • Pamer Nóra: Magyar építészet a két világháború között. Műszaki Könyvkiadó, 1986. (54, 89, 90, 91, 92, 110, 111, 137, 140, 161, 163, 165, 172, 204, 205, 206)
  • Tér és Forma archív képek: (1928/5. sz. 182-183. old, 1928/5. sz. 184-185. old, 1929/9. sz. 360-362. old, 1932/1. sz. 2-3. old, 1932/9. sz. 351. old, 1932/11sz.350. old, 1933/4-5. sz. 103-110. old, 1934/2. sz. 37-41. old, 1935/7. sz. 185-195. old, 139/9. sz. 251-252. old, 1940/11. sz. 192. old, 1942/8. sz. 117-119. old, 1942/10. sz. 261-262. old, 1943/1. sz. 15-17. old, 1943/7. sz. 113-114-old, 1943/10. sz. 230-233. old.)

További információk[szerkesztés]

  • Árkay. Egy magyar építész- és művészdinasztia; szerk. Csáki Tamás; Holnap, Bp., 2020 (Az építészet mesterei)
  • Società Amici dell’Arte Cristiana. Raccolta internazionale di arte cristiana nel III centenario della morte del card. Federico Borromeo e nel decennio di fondazione della scuola „Beato Angelico”, catalogo della mostra, Milano, Palazzo della Società per le Belle Arti ed Esposizione Permanente, 14 novembre – 27 dicembre 1931.
  • L'artisan Liturgique (Juliet-Aout-Sept. 1936)
  • Merényi Ferenc: 1867–1965, cento anni. Architettura ungherese. Appunti per una storia dell'architettura contemporanea ungherese. Római Magyar Akadémia, Róma, 1965.
  • Építészetünk a két világháború között
  • Rados Jenő: Magyar építészet története (1971. Műszaki könyvkiadó)
  • Művészeti kislexikon (1973. Akadémia Könyvkiadó)
  • Modern építészeti lexikon. Szerk. Kubinszky Mihály. Budapest: Műszaki. 1978. 25. o. ISBN 963-10-1780-X  
  • Jékely Zsolt-Sódor Alajos: Budapest építészete a XX. században (1980. Műszaki Könyvkiadó)
Kistemplom 1925, Árkay Aladár műve
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Árkay_Bertalan&oldid=26948306”