Pirit
| Pirit | |
 | |
| Általános adatok | |
| Névváltozatok | vaskovand, kénkovand |
| Kémiai név | vas(II)-szulfid |
| Képlet | FeS2 |
| Kristályrendszer | köbös |
| Ásványrendszertani besorolás | |
| Osztály | Szulfid- és rokon ásványok |
| Csoport | Piritcsoport |
| Azonosítás | |
| Megjelenés | kocka, ötszögtizenkettes, lapjai rostozottak, gyakori a tömeges változata |
| Szín | fakósárga, aranysárga |
| Porszín | szürkésfekete |
| Fény | fémes |
| Átlátszóság | opak |
| Keménység | 6,0-6,5 |
| Hasadás | rossz {001} irányban |
| Törés | kagylós, egyenetlen |
| Oldhatóság | vízben oldhatatlan |
| Sűrűség | 4,9–5,2 g/cm³ |
| Különleges tulajdonság | acéllal megütve szikrázik |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pirit témájú médiaállományokat. | |
A pirit a szulfidásványok közé tartozó ásványfaj. Kémiailag vas(II)-szulfid, köbös rendszerben kristályosodik. Leggyakoribb kristályalakja a kocka, valamint az ötszögtizenkettes (dodekaéder), amikor 12 darab szabályos ötszög határolja a kristálytestet. A lapok felülete erősen rostozott, gyakori a tömeges változata is. A pirit elterjedt neve a „bolondok aranya” is, mivel külsőleg hasonlít az aranyra.
Neve a görög pyr (πυρ = tűz) szóból származik.[1] Magyarországon a 2016-os év év ásványának jelölték a gránát és a barit mellett, viszont a szavazás során a gránát került ki győztesen.[2]
Kémiai összetétele[szerkesztés]
- Képlete: FeS2
- Elméleti vastartalma: 46,6%.
- Elméleti kéntartalma: 53,4%.
Keletkezése[szerkesztés]
Szinte minden magmás, üledékes és metamorf ásványtársulásban megtalálható. Gyenge vasércnek minősül, kéntartalma a vas minőségét kedvezőtlenül befolyásolja. Egyaránt bányászták vas- és kéntartalma miatt is. Mállásakor kénsav keletkezik. Fontos kénsavgyártási alapanyag.
Hasonló ásványok: markazit, kalkopirit, mindkettőnél keményebb.
Előfordulása[szerkesztés]
Gyakran előforduló ásványfajta. Telepszerű előfordulásai találhatók Spanyolországban a Rio Tinto vidékén, az Egyesült Államokban Colorado és Arizona szövetségi államok területén. Egyéb tömeges előfordulások vannak Svédországban, Norvégiában, Olaszországban Livorno környékén, Görögországban, Romániában Erdélyben Óradna (Radna Veche), Németországban a Harz hegységben, Oroszországban az Ural vidékén, Ukrajnában Krivij Rih közelében és a Donyeck vidékén. Gyakran széntelepek környezetében található meg, szénben és kísérőkőzeteiben hintett apró kristályok formájában.
Recsken, Gyöngyösorosziban, Rudabányán, Perkupán gyakori, de minden magmatikus tevékenységgel kapcsolatba került területen és kőzetféleségnél megtalálható. Hazánkban üledékes kőzetek környezetében, így a bauxit- és szénelőfordulásoknál gyakori. Egyes széntelepeknél a pirithez kötődő kéntartalom 3%, a pilisi barnakőszénben esetenként meghaladta a 4%-ot. Szénbányáknál a pirittartalom esetenként, meddőhányóikon majdnem mindig öngyulladásos tüzet okoz. Nagyobb előfordulás található homokhoz kötődően Keszthely térségében markazit gumókkal (Nemesvita, Rezi, Cserszegtomaj, Zalaszántó, Alsópáhok), de iparilag ez is értéktelennek minősült.
Felhasználása[szerkesztés]
Régen detektoros rádiókban „detektorkristály”-ként használták.
Képek[szerkesztés]
-
Pirit kristálycsoport -
Kifejlett ötszögtizenkettes piritkristályok -
Összenőtt pirit kristályok -
Rostos felületű pirit -
Pirit gömbösödés -
Tömeges pirit -
Pirit kocka -
Áthatolóan ikresedett pirit
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 115. o. ISBN 963 8334 96 7
- ↑ 2015 – Az "Év ásványa" szavazás eredménye. evosmaradvanya.hu (magyarul) (Hozzáférés: 2018. december 31.) (html)
Források[szerkesztés]
- Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. 1987.
- Koch Sándor: Magyarország ásványai. Akadémiai Kiadó. 1985.
- Simon and Schuster's: Rock and Minerals. Milan. 1978.
- http://webmineral.com
- Pár szó a pc fórumon [1]