Pegmatit
| Pegmatit | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pegmatit témájú médiaállományokat. |
A pegmatit a magmás kőzetek rendszerének kőzetszövet szerinti csoportja. Holokristályos (teljesen kristályos) kőzetszövetű szubvulkáni (kismélységi magmás) kőzeteket nevezünk pegmatitnak, amik illóanyagokban dús magmából szilárdultak meg. A pegmatitok mindig egyöntetűen nagy méretű kristályokat tartalmaznak, a szemcseméret meghaladja a 2,5 cm-t, de akár több méteres kristályok is kialakulhatnak.
Minden típusú magmából keletkezhet, ha az intrúzióként megreked a talajszint és 5 km-es mélység között. A kőzetösszetevők alapján a nagymélységi magmás (plutonikus vagy abisszikus) kőzetek neveivel különítjük el, a gránitpegmatittól az ijolitpegmatitig.
A pegmatit név a görög pégmatosz (πήγμᾰτος = összeragasztott, összeerősített) szóból származik.[1]
| Túltelített (>65%) | Telített (65-48%) | Telítetlen (54%>) | |
|---|---|---|---|
| nagymélységi | gránit→granodiorit | szienit→diorit→gabbró | peridotit, wehrlit, piroxenit→nefelin, szienit, essexit→ijolit |
| porfiros kismélységi | gránitporfir→granodiorit porfirit | szienitporfir→dioritporfirit→gabbróporfirit | érctelérek→nefelin-szienitporfir→ijolitporfir |
| szemcsés kismélységi | pegmatitok, aplitok, lamprofirek | pegmatitok, aplitok, lamprofirek | pegmatitok, aplitok, lamprofirek |
| paleovulkanitok | kvarcporfir→kvarcporfirit | porfir→porfirit→diabáz | pikrit→fonolit, nefelinbazalt, leucitbazalt, trachitbazalt→nefelinit, leucitit |
| neovulkanitok | riolit→dácit | trachit→andezit→földpátbazalt | nefelinbazalt, leucitbazalt, trachitbazalt→nefelinit, leucitit |
A pegmatit másik jelentése a pegmatitos vulkanitok keletkezési körülményeihez kapcsolódik: az ásványi főkristályosodás fázisainak elsőjét, a körülbelül 700 és 550 °C közötti tartományban megjelenő ásványokat nevezzük pegmatitos fázisnak, illetve pegmatitos kristályoknak. A pegmatitos kristályosodási szakasz a gránitmagma kristályosodásának végső fázisa, jellemző ásványai a kvarc, a földpátfélék és a csillámok. Megjelenhetnek érces pegmatitásványok (például a Föld legnagyobb uránkészlete, Namíbiában, lepidotit, greizen, magnetit, kalkopirit, szfalerit, pirit), szkarnásványok, mint a gránát, piroxénés és amfibolok, valamint drágakő-pegmatitok, mint a berill, rubin, smaragd, topáz, turmalin, zafír. Egy zimbabwei bányában a berillkristályok elérhetik a három méteres nagyságot is.
700 °C felett az ércásványok különülnek el (ortomagmás vagy intromagmás szakasz), de nem kristályosodási, hanem ülepedési folyamatban, illetve alacsonyabb hőmérsékleten a szulfidos ércásványok. 550 °C alatt pedig a főkristályosodás pneumatolitos fázisa következik.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 111. o. ISBN 963 8334 96 7