Kereskedelem
.jpg)
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A kereskedelem a termelés és a fogyasztás közé beépülő közvetítés, amely biztosítja, hogy a megtermelt javak eljussanak a fogyasztóhoz.
Ebből a szempontból a kereskedelem fő csoportosítása:
- Kiskereskedelem – közvetlenül a fogyasztó számára értékesít
- Nagykereskedelem – a termelő áruját értékesíti főleg kiskereskedők (viszonteladók) részére is
- Demigrosz kereskedelem – ugyanazon kereskedő mind nagykereskedőként, mint kiskereskedőként tevékenykedik. A nagy- és a kiskereskedelmi funkciók egy adott kereskedelmi vállalaton belül is megjelenhetnek.[1]
Története[szerkesztés]
Feladatai (funkciói)[szerkesztés]
A közvetítést szükségessé tévő tényezők elsősorban a termelés és a fogyasztás közötti mennyiségi, térbeli és időbeli különbségek kiegyenlítése. A termelés költséghatékony mennyisége, volumene a tömeges sorozatgyártás, míg az egyedi fogyasztó szükséglete általában csupán egy termék egység. A termelés ideális helye a nyersanyag közelében lévő ipartelepeken van, míg a fogyasztás tőlük távol a kereskedelmi és lakóövezetekben. A termelés és fogyasztás ideje közötti különbség legjobban a szezonális termékek esetén, például a mezőgazdaságban szemléltethető, ahol az aratás egy évben egyszer van, míg a terményekre egész évben lehet szükséglet.
- Disztribúciós (elosztási) funkció
- Térbeli különbségek áthidalása
- Időbeli eltérések áthidalása
- Termelési és fogyasztási szerkezet összehangolása
- Termeltetés, javító-karbantartó szolgáltatás
- Fogyasztó és a forgalmazott áru minőségének védelme
- Fogyasztás befolyásolása (reklám, akciók stb.)
- Finanszírozási és hitelfunkció
- Árukezelési funkció
- Transzformációs tevékenység
Források[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
- 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről
- Nagykereskedő.lap.hu – linkgyűjtemény
- A fegyverkereskedelem jelenlegi helyzete és szabályozása Afrika déli részén
- Szilágyi István: Régi boltok krónikája. A pest-budai kereskedelem történetéből; Közgazdasági és Jogi, Bp., 1986
- Weisz Bolgárka: Vásárok és lerakatok a középkori Magyar Királyságban; MTA BTK Történettudományi Intézet, Bp., 2012 (Magyar történelmi emlékek. Értekezések)
- Simon Zsolt: A Magyarország és az Oszmán Birodalom közötti kereskedelem a 16. század elején; Mega, Kolozsvár, 2014
- Kulich Julianna–Török Róbert: "A jó kalmár a világ jótevője" kereskedelemtörténeti állandó kiállítás vezetője. Két évszázad a magyar kereskedelem történetéből; MKVM, Bp., 2016
- Antonio Genovesi: Értekezések a kereskedelemről, avagy A polgári gazdaságról. Válogatott részletek, 1765–69; ford. Kató Eszter; Kairosz, Bp., 2016
- Polgár Szabolcs: Kelet-Európa kereskedelmi kapcsolatai az írott források alapján, 750–1000; Balassi, Bp., 2019 (Magyar őstörténeti könyvtár)