Kéksávos légivadász

Kéksávos légivadász
	Belgiumi példány
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
	Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Rend:	Szitakötők (Odonata);
Alrend:	Egyenlő szárnyú szitakötők (Zygoptera);
Öregcsalád:	Coenagrionoidea;
Család:	Légivadászok (Coenagrionidae);
Alcsalád:	Ischnurinae;
Nem:	Enallagma; Charpentier, 1840
Faj:	E. cyathigerum;
Tudományos név
	Enallagma cyathigerum; (Charpentier, 1840)
Szinonimák
	Agrion cyathigerum Charpentier, 1840; Agrion annexum Stephens, 1835 (nec Charpentier, 1825); Agrion pulchrum Hagen, 1840; Agrion charpentieri Selys, 1840; Agrion annexum Hagen, 1861; Enallagma robustum Selys, 1875; Enallagma continentale Belyshev, 1956;
Elterjedés
	Az eurázsiai elterjedési területe
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Kéksávos légivadász témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Kéksávos légivadász témájú médiaállományokat és Kéksávos légivadász témájú kategóriát.

A kéksávos légivadász (Enallagma cyathigerum) a rovarok (Insecta) osztályának szitakötők (Odonata) rendjébe, ezen belül az egyenlő szárnyú szitakötők (Zygoptera) alrendjébe és a légivadászok (Coenagrionidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

A kéksávos légivadász nagy számban fordul elő állóvizeknél Európában, Ázsia mérsékelt övi részein és Észak-Amerika egyes részein.

Megjelenése[szerkesztés]

A kéksávos légivadász hossza 24-28 milliméter, szárnyfesztávolsága 38 milliméter. A hím hengeres, nagyon hosszú és keskeny potroha élénk kék, fekete csíkokkal. A végén található a fogó, amely párzáskor a nőstény megragadására szolgál. A nőstény potroha szürkészöld, fekete mintázattal. Csúcsán található a tojócső a peték lerakásához. A szitakötőnek két pár szinte átlátszó, erezett, majdnem egyforma szárnya van, melyek nyugalmi állapotban összecsukódnak. Összetett szemei nagyon nagyok, a fej két oldalán ülnek és zsákmányszerzésre ideálisak. A lárvák körülbelül 30 milliméter hosszúak, sötét zöldesbarnák és hat hosszú lábuk van. A potrohból kiálló három kopoltyúszelvényt légzésre és kormányként használják. A lárvák meghosszabbodott, fogóként szolgáló szájszervekkel (fogóálarc) rendelkeznek, amelyet előretolnak, hogy zsákmányt fogjanak.

Életmódja[szerkesztés]

A kéksávos légivadász társas lény; állóvizeknél nagy számban él. Táplálékai különféle rovarok, rendszerint röptükben kapja el őket. Mivel kis testű faj, nagyobb szitakötőfajok áldozatául eshet. A kéksávos légivadász lárvája és imágója együttesen 1-2 évig él.

Szaporodása[szerkesztés]

Az ivarérettséget a kifejlettség elérésétől számított körülbelül 3 hét után éri el. A párzási időszak május–szeptember között van. Elterjedési területének déli részén ez a szitakötő évente akár három generációt is képes létre hozni. Párzás közben a hím a potrohán található fogóval a nyakánál ragadja meg a nőstényt, amely előrehajlítja a potrohát, hogy ivarnyílását a hím párzószervével összekapcsolja. Ezt a párosodáskor jellemző testtartást „párzási keréknek” nevezik. A lárva-szakasz néhány hét és két év között tart.