Fejes káposzta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Káposzta szócikkből átirányítva)
Fejes káposzta

Származás
Mediterráneum, 1. század
Osztályozás
Nemzetség: Brassica
Faj: B. oleracea
Rassz: B. o. convar. capitata
Változat: B. o. convar. capitata var. alba
Fajta: számos
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz
Fejes káposzta témájú kategóriát.


Káposzta (nyers)
Tápanyagtartalom 100 g-ban
Energia 25 kcal   103 kJ
Szénhidrátok5.8 g
- Cukrok  3.2 g
- Étkezési rostok  2.5 g
Zsír0.1 g
Fehérje 1.28 g
Tiamin (B1-vitamin)  0.061 mg5%
Riboflavin (B2-vitamin)  0.040 mg3%
Niacin (B3-vitamin)  0.234 mg2%
Pantoténsav (B5-vitamin)  0.212 mg4%
B6-vitamin  0.124 mg10%
Folsav (B9-vitamin)  53 μg13%
C-vitamin  36.6 mg44%
Kalcium  40 mg4%
Vas  0.47 mg4%
Magnézium  12 mg3% 
Foszfor  26 mg4%
Kálium  170 mg4%
Cink  0.18 mg2%

A fejes káposzta vagy édes káposzta (Brassica oleracea convar. capitata var. alba) a vadkáposzta (Brassica oleracea) egy termesztett változata. Szinte egész évben fogyasztható. A káposzta több mint 4000 éve áll termesztésben.

C-vitamin-tartalma 40–50 mg/100 g. A télre eltett savanyított káposzta nyersen fogyasztva szinte a teljes C-vitamin-tartalmát megőrzi, miként a B1- és B2-vitamint is, ezért nagyon fontos vitaminforrásunk. Az első évben növeszti az ehető fejet, a másodikban (ha nem takarították be) pedig a becőtermést a magokkal, amikről szaporítható.

Fajták[szerkesztés]

A tenyészidő hossza szerint négy típusát különböztetjük meg:

  • a rövid tenyészidejű (55–70 nap) fajtákat korai, friss fogyasztásra termesztik;
  • a közepes tenyészidejű (70–120 nap) nyári fajtákat szintén friss fogyasztásra termesztik;
  • az őszi és téli fajtákat ipari feldolgozásra és téli tárolásra;
  • az áttelelő fajtákat ősszel ültetik ki és tavasszal takarítják be.

A káposztatermelés hagyományait bemutató egyik legnagyobb magyarországi rendezvény a Demecseri Káposztás Napok (szeptember 26-28).

Termesztése[szerkesztés]

A hideget jól tűri, de a −4 °C alatti hőmérsékletet csak az úgynevezett áttelelő fajták viselik el. Az árnyékot, félárnyékot nem tűri. A hibrid fajtákat öntözni kell. Nagy termést csak tápanyagdús talajon hoz.

Ha nem takarítják be, a második nyáron hosszú szárat hajt (kétéves növény), amelyen virágok, a virágokból száraz - éretten kétfelé nyíló - becőtermés, s benne a magok fejlődnek.

Kártevői és betegségei[szerkesztés]

Kártevői

Betegségei

  • káposzta fuzáriumos sárgasága,
  • káposzta xantomonászos feketeerűsége,
  • káposztaperonoszpóra,
  • káposzta plazmodiofórás gyökérgolyvája,
  • káposzta botritiszes betegsége,
  • káposzta szklerotíniás betegsége

Termesztése[szerkesztés]

Legnagyobb fejeskáposzta-termelők
2022
(Számok millió tonnában)
1.  Kína 35
2.  India 9,8
3.  Dél-Korea 2,4
4.  Oroszország 2,3
5.  Jemen 2,1
6.  Namíbia 1,6
7.  Ukrajna 1,5
8.  Indonézia 1,5
9.  Japán 1,5
10.  Kenya 1,4
73.  Magyarország 0,05
..
Föld összesen 78,4
Forrás: FAO[1]

2022-ben a káposztát 147 országban termesztették, és az éves termés mennyisége meghaladta a 78 millió tonnát.

A világ legnagyobb káposzta termelői közé tartozik Kína (44,6%), India (12,5%), Dél-Korea (3,1%), Oroszország (2,9%) és Jemen (2,7%). Ezek az országok a 2022-es termelésük alapján az első öt helyen álltak. 2022-ben Kína és India az éves termés több mint felét (57%) adták a világ káposzta termelésének. Magyarország 52 ezer tonnát termelt 2022-ben, ezzel a világ 73. legnagyobb káposztatermelője volt.

Források[szerkesztés]

  1. http://www.fao.org/faostat/en/#data/QC%7Cpublisher=United Nations, Food and Agriculture Organization, Statistics Division (FAOSTAT)

További információk[szerkesztés]