Ruszkabánya

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ruszkabánya (Rusca Montană)
Közigazgatás
Ország Románia
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeKrassó-Szörény
KözségRuszkabánya
Rangközségközpont
Irányítószám327320
SIRUTA-kód53737
Népesség
Népesség1317 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság18
Földrajzi adatok
Tszf. magasság377 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 34′ 03″, k. h. 22° 27′ 29″Koordináták: é. sz. 45° 34′ 03″, k. h. 22° 27′ 29″
SablonWikidataSegítség

Ruszkabánya (románul Rusca Montană, németül Ruskberg) falu Romániában Krassó-Szörény megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Karánsebestől 34 km-re északkeletre található.

Nevének eredete[szerkesztés]

Nevét 1359 m magas hegyéről, a Ruskbergről kapta.

Története[szerkesztés]

A település bányatelepét 1803-ban alapították. 1823-ban Ruszkabányát Hofmann Antal és testvére, Ádám, valamint Maderspach Károly megvásárolta és bányatársulatot alapított. A közeli hegyek érceit termelték ki és dolgozták fel: vasércet, ezüstöt, krómot és ólmot, valamint feketeszenet. A ruszkicai és lunkányi nagyolvasztóból származó nyersvasat Ruszkabányán és Nándorhegyen létesített kavarókemencékben, öntödékben és hengerművekben dolgozták fel. A vasmű gépeinek hajtását a Ruszka és Ruszkica patakok vízenergiája biztosította. A vállalat Lugoson, Mehádián és Karánsebesen öntöttvas hidat is épített és pályázatot adott be a Lánchíd megépítésére is. Az 1848-49-es szabadságharcban Bem tábornok seregét lőszerrel látta el a gyár. A szabadságharc után a termelés hanyatlott, a vasérctelepek kimerültek, a 20. század elején működése megszűnt. Feketeszénbányája ma is működik.

Itt vesszőztette meg nyilvánosan a főtéren Haynau 1849. augusztus 23-án Maderspach Károly feleségét, Buchwald Franciskát, aki a szabadságharc leverése után Bemnek, Kmetynek és másoknak menedéket adott.

A trianoni békeszerződésig Krassó-Szörény vármegye Karánsebesi járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 2601 lakosából 1330 román, 833 német, 237 magyar és 165 szlovák volt.

1992-ben társközségeivel együtt 2622 lakosából 2389 román, 150 német, 43 magyar és 4 cigány volt.

Híres személyek[szerkesztés]

  • Itt hunyt el 1849-ben Maderspach Károly kohómérnök, a róla elnevezett, íven függő vonórudas vashíd feltalálója. Maderspach Ferenc honvéd alezredes bátyja, Maderspach Károlyné Buchwald Franciska férje.

Források[szerkesztés]

  • Révai nagy lexikona XVI. kötet. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Rt. Budapest, 1924.

Jegyzetek[szerkesztés]


Külső hivatkozások[szerkesztés]