Északi számi nyelv
| Északi számi Davvisámi | |
| Beszélik | Svédország  Norvégia  Finnország  |
| Terület | Skandinávia |
| Beszélők száma | 30 000 körül fő |
| Nyelvcsalád | Uráli Finnugor Számi |
| Írásrendszer | Latin írás |
| Hivatalos állapot | |
| Hivatalos | Norvégia Svédország Finnország |
| Nyelvkódok | |
| ISO 639-1 | se |
| ISO 639-2 | sme |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Davvisámi témájú médiaállományokat. | |
A tényleges északi számi nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, a finnugor nyelvek közé tartozó számi nyelvek északi csoportjának egyike. Legközelebbi rokonnyelvei a lulei számi és a pitei számi. Ez a legnagyobb számi nyelv, így a legnagyobb presztízzsel rendelkező is. Svédország, Finnország és Norvégia északi területein beszélik, több településen többségben vannak az államalkotó néppel szemben, úgymint a norvégiai Tanában, Kautokeinóban, Kárásjokkban, Nessebyben és a finnországi Utsjokiban.
A nyelv mai helyzete[szerkesztés]
Több felsőoktatási intézményben oktatják az északi számi nyelvet, mint például Ouluban, Tromsøben, lehet még számiul tanulni Jokkmokkban, Kárásjokkban. Hivatalos nyelvnek számít a fent említett norvégiai és finnországi helyeken túl a szintén finnországi Inariban, Enontekiőben és Sodankyläben.
Az északi számi helyesírás kialakulása[szerkesztés]
Az elmúlt évszázadokban több próbálkozás akad az északi számi nyelv leírására. A 17-18. századi ábécék a hittérítők munkája volt, a 20. századi helyesírási változatok már nyelvészek feladata volt.
Johannes Jonæ Tornæus (1600 eleje - 1681) próbálta meg először a számi irodalmi nyelvformát kialakítani. 1648-ban írta meg a Mannuale Lapponicum című műve. Tornæus a svéd helyesírás alapján alkotta meg írását, de finn alakokat is használt.[1]
Tornæus után néhány évtizedig nem történtek újabb próbálkozások a számi helyesírás kialakítására. A számi nyelvek jelölésére Svédországban 1744-ben a déli lappot fogadták el a számi fordítások irodalmi normájaként. 1728-ban Morton Lund (1686-1758) tollából megszületett egy ruijai-lapp nyelvű kiadvány: Doktor Marten Lutter Utza katekismusa. Knut Leem (1697-1774) 1748-ban jelentett meg lapp nyelvtanát, ő a mai š-t shi-sel, a č-t zhi-val jelölte. Jaakko Fellman (1795-1876) utsjoki lelkész Máté evangéliumában alkotott újabb betűket, ő a szóeleji zárhangokat a b-, d-, g- helyett p-, t-, k-val helyettesítette.
Knut Leem munkája után Rasmus Rask (1781-1832) javasolt néhány alakot. 1832-ben vezeti be először a đ betűt az egyik számi hang jelölésére. A szláv nyelvekhez hasonlóan ő volt az, aki a č, š, és a ž betű használatát javasolta, valamint a felső ékeztetek bevezetését, amiből mára már csak az á maradt meg. Rask munkáját Nils Joachim Christian Vibe Stockfleth (1787-1866) és Hans Mortenson Molpus (1803-1880) segítette.[1]
Jeans Andreas Friis (1821-1896) Rask és Stockfleth nyomdokain haladva tovább fejlesztette a számi nyelv helyesírását. 1856-ban adta ki számi nyelvtanát. Nagy hiányossága volt, hogy nem jelölte a magánhangzók hosszúságát.
| Tornæus írásképe 1648 |
Friis írásképe 1856 |
Jelenlegi íráskép | |
|---|---|---|---|
| 1 | ahte | ofta / okta | okta |
| 2 | cuohte | guöfte / guökt | guokta |
| 3 | colme | golm / golbma | golbma |
| 4 | nelie | njælja / njællje | njeallje |
| 5 | witte | vitta | vihtta |
| 6 | cutte | gutta | guhtta |
| 7 | sietze(m) | čiečča | čieža |
| 8 | cau(h)tze | gafce / gavce | gávcci |
| 9 | autze | oufce / ovce | ovcci |
| 10 | låge | loge | logii |
Konrad Nielsen (1875-1953) ötkötetes számi szótárában próbált meg egy fonetikus ábécét létrehozni. Ez a rendszer nem terjedt el nagyobb mértékben a beszélők között, mivel elsajátításához nagyobb nyelvelméleti, nyelvtörténeti ismeretre lett volna szükség.
1950-ben Norvégia és Svédország területén a számi nyelv számára új helyesírási rendszert vezettek be. Ezt Knut Bergsland (1914-1998) és Israel Ruong (1903-1986) állította össze. Ők Nielsen rendszeréből indultak ki. Ugyanebben az évben Finnországban is megszületett egy rendszer, ezt Erkki Itkonen fejlesztette ki, aki Nielsen rendszerén túl Paavo Ravila (1902-1974) tanácsai szerint figyelembe vette.
Az 1970-es években egyre több kiadvány jelent meg számi nyelven, és az egyre aktívabb, az országhatárokat átívelő együttműködés egy egységes írásrendszert követelt meg. Az 1953 óta létező Számi Tanács 1971-ben Nyelvi bizottságot hozott létre. 1978-ban Arjeplogban elfogadták az új számi helyesírási rendszert, ami azóta mindegyik országban elterjedt.[1]
Az északi számi ábécé és kiejtés[szerkesztés]
Az 1985-ben megállapított standard északi számi ábécé a következő betűket tartalmazza, a kiejtésük is itt található.
| A a | Á á | B b | C c | Č č | D d | Đ đ | E e | F f | G g |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| a | á | be | ce | če | de | đe | e | eff | ge |
| /ɑ/ | /a/ | /b/ | /ts/ | /tʃ/ | /d/ | /ð/ | /e/ | /f/ | /ɡ/ |
| H h | I i | J j | K k | L l | M m | N n | Ŋ ŋ | O o | P p |
| ho | i | je | ko | ell | emm | enn | eŋŋ | o | pe |
| /h/ | /i/ | /j/ | /k/ | /l/ | /m/ | /n/ | /ŋ/ | /o/ | /p/ |
| R r | S s | Š š | T t | Ŧ ŧ | U u | V v | Z z | Ž ž | |
| err | ess | eš | te | ŧe | u | ve | ez | ež | |
| /r/ | /s/ | /ʃ/ | /t/ | /θ/ | /u/ | /v/ | /dz/ | /d͡ʒ/ |
Nyelvtan[szerkesztés]
Az északi számi erősen agglutináló (ragozó) nyelv, így sok közös vonása van más finnugor nyelvekkel.
Esetek
Az északi számiban 6 vagy 7 eset van, attól függően, hogy az ugyanúgy képzendő genitívuszt (birtokos eset) és az akkuszatívuszt (tárgyeset) egynek vesszük-e.
Az esszívusz (ragja:-n) egyes és többes számban ugyanolyan alakú (mánnán=gyerekként, gyerekekként).
Alanyeset (Nominativus)[szerkesztés]
A nominatívusz egyes számban jelöletlen. Többes számban a ragja -t, valamint fokváltakozáson esik át a szó akkor.
| Egyes szám | Többes szám | |
|---|---|---|
| giehta "kéz" | giehta | gieđat |
| Máhtte "Máté" | Máhtte | Máhtet |
| mánná "gyerek" | mánná | mánát |
| áhčči "apa" | áhčči | áhčit |
| dállu "ház" | dállu | dálut |
| viessu "szoba" | viessu | viesut |
Birtokos eset (Genitivus)[szerkesztés]
A birtokos eset fokváltakozással van jelölve. Többes számban a ragja a fokváltakozáson túl az -id.
| Egyes szám | Többes szám | |
|---|---|---|
| giehta "kéz" | gieđa | gieđaid |
| Máhtte "Máté" | Máhte | Máhtiid |
| mánná "gyerek" | máná | mánáid |
| áhčči "apa" | áhči | áhčiid |
| dállu "ház" | dálu | dáluid |
| viessu "szoba" | viesu | viesuid |
Tárgyeset (Accusativus)[szerkesztés]
A tárgyesetet ugyanúgy jelölik, mint a birtokos esetet.
Locativus[szerkesztés]
A lokatívusz ragja egyes számban -s, többes számban -in. A ragozott alak fokváltakozásban áll. A lokatívusz jelenti azt is, hogy honnan és az is, hogy hol, azaz: Ungáras "Magyarországon" és "Magyarországról". ilyenkor a szövegkörnyezet segít megfejteni a jelentést.
| Egyes szám | Többes szám | |
|---|---|---|
| giehta "kéz" | gieđas | gieđain |
| Máhtte "Máté" | Máhtes | Máhtiin |
| mánná "gyerek" | mánás | mánáin |
| áhčči "apa" | áhčis | áhčiin |
| dállu "ház" | dálus | dáluin |
| viessu "szoba" | viesus | viesuin |
Illativus[szerkesztés]
Az illatívusz ragja egyes számban -i, többes számban -ide vagy -idda. Egyes számban nem, de többes számban fokváltakozásban áll a ragozott alak. Egyes számban a diftongust tartalmazó alak elveszíti a második magánhangzóját (pl. giehta - gihtii). Az illatívusz azt fejezi ki, hogy hova.
| Egyes szám | Többes szám | |
|---|---|---|
| giehta "kéz" | gihtii | gieđaide |
| Máhtte "Máté" | Máhttii | Máhtiide |
| mánná "gyerek" | mánnái | mánáide |
| áhčči "apa" | áhččái | áhčiide |
| dállu "ház" | dállui | dáluide |
| viessu "szoba" | vissui | viesuide |
Essivus[szerkesztés]
Az esszívusz ragja az -n, egyes és többes számban is ugyanúgy néz ki, erős fokban áll, azaz nem fokváltakozásban. Az esszívusz azt jelenti, miként.
| Egyes és Többes szám | |
|---|---|
| giehta | giehtan |
| Máhtte "Máté" | Máhtten |
| mánná "gyerek" | mánnán |
| áhčči "apa" | áhččin |
| dállu "ház" | dállun |
| viessu "szoba" | viessun |
Névmások[szerkesztés]
Az északi számiban a személyes névmásoknak három száma van, egyes, kettes és többes szám. (Ez nem ritka jelenség, több uráli nyelvben megvan még napjainkban is a kettes szám.)
| Magyar | nominatívusz | Magyar | genetívusz/akkuzatívusz | |
|---|---|---|---|---|
| 1. személy (egyes) | én | mun | enyém, engem | mu |
| 2. személy (egyes) | te | don | tied, téged | du |
| 3. személy (egyes) | ő | son | övé, őt | su |
| 1. személy (kettes) | mi ketten | moai | kettőnké, kettőnket | munno |
| 2. személy (kettes) | ti ketten | doai | kettőtöké, kettőnket | dudno |
| 3. személy (kettes) | ők ketten | soai | kettőjüké, kettőjüket | sudno |
| 1. személy (többes) | mi | mii | mienk, minket | min |
| 2. személy (többes) | ti | dii | tietek, titeket | din |
| 3. személy (többes) | ők | sii | övék, őket | sin |
A következő táblázatban az ő személyes névmás teljes ragozása látható:
| Egyes | Kettes | Többes | |
|---|---|---|---|
| Nominatívusz | son | soai | sii |
| Genitívusz/Akkuzatívusz | su | sudno | sin |
| Lokatívusz | sus | sudnos | sis |
| Illatívusz | sutnje | sudnuide | sidjiide |
| Komitatívusz | suinna | sudnuin | singuin |
| Esszívusz | sunin | sudnon | sinin |
Swadesh-lista[szerkesztés]
Az északi-számi nyelv Swadesh-listája - 207 északi-számi szó
Jegyzetek[szerkesztés]
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Pohjoissaame című finn Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Irodalom[szerkesztés]
- Pekka Sammallahti: Sámi-suoma-sámui sátnegirji. Girjegiisá, Ohcejohka, 1993. ISBN 951-8939-28-4
- Kirsten Pope - Máret Sárá: Eatnigiella. Goiellaoahpu váldogirji. Davvi Girji, Kárásjohka, 2004. ISBN 82-7374-506-6
- Heidi Guttorn Einarsen: Searvva fal. Davvi Girji, 2005. ISBN 82-7374-509-0
- Tor Magne Berg - Veikko holmberg: Amma mis nie. Giellahárjehusat. Idut 1998. ISBN 82-7601-015-6
- Domokos Johanna: A norvég-lapp nyelv helyesírásának története. In: Ünnepi könyv Keresztes László tiszteletére. Debrecen-Jyväskylä, 2001. ISSN 0239-1953
További információk[szerkesztés]
- http://finnotka.nytud.hu – északi számi–{angol, finn, magyar, orosz} szótárak
