Zuikaku
| Zuikaku | |
| A Zuikaku 1941. szeptember 25-én, szolgálatba állásának napján, a kóbei kikötő előtt. | |
| Hajótípus | Repülőgép-hordozó |
| Üzemeltető | |
| Hajóosztály | Sókaku-osztály |
| Pályafutása | |
| Építés kezdete | 1938. május 25. |
| Vízre bocsátás | 1939. november 27. |
| Szolgálatba állítás | 1941. szeptember 25. |
| Sorsa | 1944. október 25-én elsüllyedt az Engaño-foki csatában |
| Általános jellemzők | |
| Vízkiszorítás | 29 800 t |
| Hossz | 257,5 m |
| Szélesség | 26 m |
| Merülés | 8,9 m |
| Hajtómű | gőzturbina |
| Sebesség | 34,5 csomó (63,9 km/h) |
| Hatótávolság | 18 000 km 33 km/h-ás sebesség mellett |
| Fegyverzet |
|
| Repülőgépek | 84 |
|
|
|
| Legénység | 1660 fő |
A Zuikaku (japánul: 瑞鶴, szerencsés daru) japán Sókaku-osztályú repülőgép-hordozó volt a Japán Császári Haditengerészet kötelékében. Testvérhajójával, a Sókakuval, részt vett számos fontos ütközetben (mint pl. Pearl Harbor vagy a Korall-tenger) a második világháború Csendes-óceáni hadszínterén.
Szolgálatban [szerkesztés]
A Zuikaku a Kawasaki vállalat kóbei hajógyárában épült. 1941-ben, Icsibei Jokokava kapitány parancsnoksága alatt a Zuikakut és a Sókakut Nagumo tengernagy 1. légiflottájának 5. hordozórajához csatolták. Ez a hajóraj 1941 decemberében része volt a Pearl Harbor elleni csapásmérő egységnek.
1942. január 20-án és 21-én a Zuikaku támadást indított Új-Guinea két kikötővárosa, Rabaul és Lae ellen. 1942 áprilisában az Indiai-óceánon lecsapott a colombói és trincomaleei brit tengerészeti támaszpontokra Srí Lankán és elsüllyesztette a HMS Hermest. Májusban a Port Moresby elfoglalására küldték, de mivel az Egyesült Államok hírszerzése tudomást szerzett a japánok terveiről, hajókat tudtak küldeni az offenzíva visszaverésére. A japán vezetés a repülőgép-hordozókat a Korall-tengerre küldte, hogy állítsák meg az amerikaiakat. A kibontakozó csatában repülőgépeinek fele megsemmisült, ezért egy hónappal később nem harcolhatott a midwayi csatában. A Salamon- majd a Santa Cruz-szigeteknél repülőgépei megrongálták a USS Enterprise-t, az utóbbiban pedig megbénították a USS Hornetet (a magára hagyott Hornetet később az Akigumo és Makigumo japán rombolók elsüllyesztették).
1943 februárjában Guadalcanal kiürítésénél segédkezett. Májusban az Aleut-szigetekhez rendelték, de a Attu-szigeti szövetséges győzelem után a küldetését felfüggesztették. 1944. június 19-én a Filippínó-tengeri csatában a Taihót és a Sókakut tengeralattjárók elsüllyesztették, így a Zuikakunak kellett elszállítania a megmaradt repülőgépeiket. A csata után már csak a Zuikaku maradt meg abból a hat repülőgép-hordozóból, amelyek Pearl Harbornál harcoltak.
1944 októberében Ozava Dzsiszaburó admirális északi flottájához csatolták. Október 24-én részt vett az Engaño-foki csatában. Repülőgépeinek nagy részét az Egyesült Államok harmadik flottája lelőtte, a maroknyi megmaradt gépnek sikerült eljutnia Luzonig. A csata során hét torpedó- és kilenc bombatalálat érte. A jobb oldalára dőlő hajóról Ozava admirális az Ójodo cirkálóra helyezte át parancsnokságát. 13:58-kor kiadták a parancsot a hajó elhagyására és levonták a zászlót. 14:14-kor a Zuikaku átfordult és elsüllyedt Takeo Kaizuka ellentengernaggyal és 842 matrózzal a fedélzetén. 862 embert megmentettek a Vakacuki és a Kuva rombolók.
Forrás [szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Japanese aircraft carrier Zuikaku című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

