Zuhatag
| Zuhatag (Stakčínska Roztoka) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Szinnai |
| Turisztikai régió | Felső-Zemplén |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1569 |
| Polgármester | Juraj Pyteľ |
| Irányítószám | 067 61 |
| Körzethívószám | 057 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 336 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 22 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 359 m |
| Terület | 15,15 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Zuhatag
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 49° 00′ 00″, k. h. 22° 17′ 00″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Zuhatag, (1899-ig Sztakcsin-Rosztoka, szlovákul Stakčínska Roztoka) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Szinnai járásában. 2011-ben 336 lakosából 262 szlovák és 60 ruszin volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Szinnától 10 km-re északkeletre fekszik.
Története [szerkesztés]
1569-ben Zemplén vármegye adóösszeírásában "Ztakczin Rostoka" néven említik először. A homonnai uradalomhoz tartozott, később a Szirmay család birtoka.
Vályi András szerint " Kálna Rosztoka, Sztratsin Rosztoka. Két orosz falu Zempl. Várm. földes Urok Szirmay Uraság, lakosaik ó hitüek, fekszenek egymáshoz mintegy 3/4 órányira, amaz d. Klenovához, e’ pedig é. Priszlophoz 1 órányira; határjaik két nyomásbéliek, földgyeik hegyesek, és vőlgyesek, ’s leginkább zabot teremnek, erdejek bikkes, és nyirjes, legelővel bővelkednek, piatzok Ungváron, ’s Homonnán." [2]
Fényes Elek szerint " Rosztóka (Sztakcsin), orosz f., Zemplén vmegyében, Szinna fil., 6 r., 443 g. kath., 10 zsidó lak., 562 hold szántófölddel. F. u. Szirmay. Ut. post. Szobráncz." [3]
Zemplén vármegye monográfiája szerint "Zuhatag, azelőtt Sztakcsin-Rosztoka, még korábban Rosztoka, Ung vármegye határán fekszik. Van 48 háza és 271 gör. kath. vallású lakosa, kiknek azonban itt nincsen templomuk. A homonnai uradalom tartozéka volt és később a Szirmayaké lett. Most Hering Gottfried Jánosnak van itt nagyobb birtoka." [4]
1910-ben 321, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. 1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott.
2001-ben 2385 lakosából 1867 szlovák, 383 ruszin, 81 ukrán volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- A Szent Istenanya tiszteletére szentelt görög katolikus temploma 1832-ben épült.
- Kőkeresztek 1903-ból a falu elején és 1907-ből a templom előtt.
További információk [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
- ↑ Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Zemplén vármegye.
|
|||||||||||
