Zugírászat
 |
Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést. Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján. |
A zugírászat az államigazgatás, az igazságszolgáltatás és a közélet tisztasága elleni bűncselekmények egyike.
A hatályos Büntető Törvénykönyvben[szerkesztés]
A zugírászatról a 2012. évi C. törvény 286. §-a rendelkezik.
Aki jogosulatlanul és üzletszerűen ügyvédi, jogtanácsosi vagy közjegyzői tevékenységet végez, vétség miatt 2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.[1]
A büntetés bűntett miatt 3 évig terjedő szabadságvesztés, ha a zugírászatot ügyvédi, jogtanácsosi vagy közjegyzői tevékenységre jogosultság színlelésével követik el.[2]
Az 1978. évi IV. törvényben[szerkesztés]
A korábbi Btk. 248. § szinte szó szerint azonos rendelkezést tartalmazott:
Aki jogosulatlanul, üzletszerűen ügyvédi, jogtanácsosi vagy közjegyzői tevékenységet végez, vétséget követ el, és 2 évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.[3]
A büntetés bűntett miatt 3 évig terjedő szabadságvesztés, ha a zugírászatot ügyvédi, jogtanácsosi vagy közjegyzői tevékenységre jogosultság színlelésével követik el.[4]
Alkotmánybírósági határozat[szerkesztés]
2000-ben az Alkotmánybíróság beadványt kapott, amelyben kérték a Btk. zugírászatot tiltó paragrafusának megsemmisítését. Az Alkotmánybíróság a kérelmet 2001. május 28-i határozatában elutasította.[5]
Források[szerkesztés]
- ↑ 2012. évi C. törvény 286. § (1) bek.
- ↑ 2012. évi C. törvény 286. § (2) bek.
- ↑ 1978. évi IV. törvény 248. § (1) bek.
- ↑ 1978. évi IV. törvény 248. § (2) bek.
- ↑ 555/B/2000 AB határozat: AB közlöny: X. évf. 5. szám. [2016. március 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. október 7.)