Zsolt Nándor
| Zsolt Nándor | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1887. május 12.[1][2][3] Esztergom |
| Származás | Magyar |
| Elhunyt | 1936. június 24. (49 évesen)[1][2][3] Budapest[4] |
| Iskolái | Országos Magyar Királyi Zeneakadémia (–1908) |
| Pályafutás | |
| Hangszer | hegedűművész, zeneszerző, karmester |
| Tevékenység |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zsolt Nándor témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Zsolt Nándor, született Zahovecz[5] (Esztergom, 1887. május 12. – Budapest, 1936. június 24.[6]) hegedűművész, karmester és zeneszerző.
Élete[szerkesztés]
Zenészcsaládba született, apja id. Zsolt (Zahovecz) Nándor hegedűtanár és karnagy, anyja Petróczy Etelka volt. Esztergomban érettségizett, majd hegedűtanulmányait Budapesten a Zeneakadémián folytatta Hubay Jenőnél, zeneszerzés tanára Koessler János volt.
A diploma megszerzése után 1908/9-ben a londoni Queen's Hall Orchestra egyik koncertmestere volt, valamint szólistaként is koncertezett, 1909-ben a londoni Promson a Queen's Hallban Csajkovszkij Hegedűversenyét játszotta, a Queen's Hall Orchestra-t Sir Henry Wood vezényelte.[7] 1914-ben Bécsben, mint karmester lépett fel, majd újból Londonba ment, ahol a háború kitörésekor internálták. 1919-ben tért vissza Budapestre, ahol Hubay felkérésére 1920/21-es tanévtől a Zeneakadémia tanára lett. Hubay mesteriskolájába felkészített növendékei között voltak Lengyel Gabriella, Szécsi Magda, Vaszy Viktor, Végh Sándor és Ney Tibor,[8] emellett 1923-tól őt nevezték ki a Zeneakadémia növendék zenekarának karmesterévé.
1930-ban megalapította a Budapesti Hangversenyzenekart – melynek karnagya, majd tiszteletbeli vezetője lett –, 1934-ben pedig a debreceni MÁV Szimfonikusokat.
Zsolt Nándor nem csak szólistaként, karmesterként és hegedűtanárként volt ismert, hanem zeneszerzőként is, kompozíciói egyik kiadója a londoni Augener & Co. volt. Műveit Magyarországon és külföldön is előadták, 1915. novemberi 15-i számában a The New York Times beszámol David Hochstein koncertjéről, a műsoron Zsolt Nándor Air és Valse c. művei voltak,[9] de Benno Molseiwitsch is műsorra tűzte Zsolt Nándor Toccátáját a Carnegie Hallban 1921. február 23-án adott koncertjén.[10]
1936. június 24-én halt meg Budapesten, sírja az esztergomi szentgyörgymezei temetőben található.
Nevét viseli az esztergomi zeneiskola, emléktáblája a Simor János utca 21. számú ház falán található.
Művei (válogatás)[szerkesztés]
- F-dur Romanze hegedűre zongorára op. 1 (1902)
- Hegedűverseny - d-moll (bemutatója 1906-ban volt az Operaházban)
- Es ragt ins Meer - Heine versére
- Der erste Verlust - Goethe versére
- Der schwere Abend - Lenau versére
- Toccata
- Air
- Valse
- Berceuse
- Elegy
- In chains
- Satyr and Dryade
- Szonáta hegedűre
Média[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC17155/17432.htm, Zsolt Nándor, 2017. október 9.
- ↑ a b International Music Score Library Project. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Catalog of the German National Library (német nyelven). (Hozzáférés: 2020. május 31.)
- ↑ Catalog of the German National Library (német nyelven). (Hozzáférés: 2020. június 10.)
- ↑ Névváltoztatás a M. K. Belügyminisztérium 40192/1907. sz. rendelete alapján.
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest I. kerületi polgári halotti akv. 1044/1936. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 8.)
- ↑ BBC Proms arhívima
- ↑ Zeneakadébia - NOTABLE ALUMNI, "Végh Sándor". [2017. november 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
- ↑ DAVID HOCHSTEIN'S RECITAL; Excellent Violin Playing by a Young American in Aeolian Hall, November 20, 1915 The New York Times
- ↑ Mr. Moiselwitsch's Recital. February 23, 1921. The New York Times
