Zsigmondy Adolf

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zsigmondy Adolf
Született 1816. szeptember 24.
Pozsony
Elhunyt 1880. június 23. (63 évesen)
Bécs
Nemzetisége magyar
Foglalkozása orvos

Zsigmondy Adolf (Pozsony, 1816. szeptember 24.Bécs, 1880. június 23.) kórházi főorvos.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zsigmondy Sámuel tanár és Fábry Friderika fia. Elemi iskoláit Pozsonyban elvégezvén, egy évre Szakolcára küldték a tót nyelvnek, majd Komáromba a magyar nyelvnek elsajátítása végett. Komáromban Jókai Móréknál lakott. Középiskoláit Pozsonyban fejezte be, azután a pesti egyetemen három évig volt az orvosi fakultás hallgatója. 1837-ben Bécsbe ment tanulmányait befejezni. Itt tanárai annyira megkedvelték, hogy az orvosi oklevél elnyerése után kórházi segédorvosi álláshoz juttatták. 1847-ig működött így, azután magángyakorlatot kezdett Bécsben. 1848-ban a leopoldstadti fegyház főorvosa lett, 1856-ban pedig áthelyezték a császári és királyi közkórházba főorvosnak. Igen jeles fogorvos is volt és a fogászat magántanára a bécsi egyetemen.

Számos cikke jelent meg a következő lapokban: Orvosi Hetilap (1858.), Zeitschrift d. k. k. Gesellschaft der Arzte (1850., 1860.) Österr. Zeitschrift für practische Heilkunde (1855., 1856., 1860., 1862.), Wiener Medizinal-Halle (1860., 1861.), Deutsche Vierteljahrschrift für Zahnheilkunde (1861., 1865., 1871-3.) stb.

Munkái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Synopsis fontium medicatorum Hungariae. Bécs, 1840.
  • Die Schweissbarkeit des kalten Goldes und das Plombiren mit Krystallgold. Bécs, 1860.
  • Ueber eine neue galvanische Batterie für Zahnärzte. Bécs, 1860.
  • Die galvanokaustische Operationsmethode. Bécs, 1860.
  • Ausstellungsobjekte des Primararztes Dr. A. Zs. in der Collectivausstellung des österr. Unterrichtsministeriums auf der Weltausstellung Wien. Bécs, 1873.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]