Zselénszky Róbert

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zselénszky Róbert
Az országgyűlés felsőházában (Gárdonyi Miksa felvétele, 1934)
Az országgyűlés felsőházában
(Gárdonyi Miksa felvétele, 1934)
Született1850. július 30.
Újarad
Elhunyt1939. november 20. (89 évesen)[1]
Állampolgárságamagyar
Házastársagróf nagykárolyi Károlyi Klára (18651926)
Foglalkozása
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1881–1896)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1901–1906)
  • a magyar felsőház tagja (1931 – 1939. november 20.)
A Wikimédia Commons tartalmaz Zselénszky Róbert témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Gróf Zselénszky Róbert[2] (Újarad, 1850. július 30.Budapest, 1939. november 20.) nagybirtokos, közgazdasági író, császári és királyi kamarás, főrendiházi tag.

Életpályája[szerkesztés]

Apja a krakkói születésű gróf Zelenka-Zelenski László (18091863), földbirtokos, anyja eötvenesi Lovász Amália (18251907). Az anyai nagyszülei eötvenesi Lovász Imre (17561827), királyi tanácsos, Arad vármegye alispánja, földbirtokos és esztelneki Biró Amália voltak. Egyetlenegy testvére gróf Zelenka-Zelenski Matild (18521938), császári és királyi csillagkeresztes hölgy,[3] akinek a férje báró felső-szilvási Nopcsa Elek (18481918) császári és királyi kamarás, országgyűlési képviselő, színházi intendáns. Unokaöccse báró Nopcsa Ferenc (18771933), dr. phil., paleontológus, geológus, a MTA tagja, a Magyar Földtani Intézet igazgatója, a British Geological Society tagja, huszárhadnagy volt. A lengyel eredetű főnemesi család beházasodva Arad megyében Ötvenes, Újarad, Szentmiklós, Keszinne és Zádorlak birtokokat nyerte.

Tanulmányokat végzett Firenzében, Párizsban, Pesten és Hohenheimban. Földbirtokos volt Temes, Arad, Békés, Csongrád, Szatmár, Szabolcs, Ugocsa és Bereg megyében, valamint Galíciában. 1899. szeptember 28-án I. Ferenc József magyar királytól magyar grófi címet nyert.[4] Arad vármegye törvényhatósági és közigazgatási bizottságának tagja, valamint elnöke a Gazdák Biztosító Szövetkezetének, a Magyar Szőlőgazdák Országos Egyesületének, az Aradmegyei Gazdasági Egyesületnek, tiszteletbeli elnöke az Arad-csanádi Gazdasági Takarékpénztárnak és a Mezőgazdasági Szesztermelők Országos Egyesületének alelnöke volt. 1901-ben igazgató elnöke lett a Nemzeti Kaszinónak. 1903. október 15-én ő felsége a titkos tanácsosi címmel tüntette ki. Közgazdasági kérdésekben szólalt fel úgy a képvisélő-, mint a főrendiházban. A vámügyi tanács és az országos filoxéra-bizottság tagja volt. Egyik alapítója volt az arad-kőrösvölgyi, a későbbi arad-csanádi vasutaknak. Képviselte mint nemzetipárti 1881-ben a lippai, 1884-ben a szentannai, 1892-ben az újaradi, mint kormánypárti pedig 1901-ben a világosi, 1905-ben a lippai kerületet. Az 1905 elején beállott válság elején ő felsége a helyzetről való véleményét kikérte. 1906-tól a főrendiház tagja. A Gazdák Biztosító Szövetkezete működését mint elnök négy évtizeden át irányította. Vezető szerepet töltött be az Országos Magyar Gazdasági Egyesületben (OMGE).

Házassága[szerkesztés]

Parádon, 1885. július 11-én feleségül vette a magyar főnemesi gróf nagykárolyi Károlyi családból való gróf nagykárolyi Károlyi Klára (*Nagykároly, 1865. október 18.–†Bécs, 1926. május 3.) cs. és kir. palotahölgy és csillagkeresztes hölgy kisasszonyt, akinek a szülei gróf nagykárolyi Károlyi Viktor (18391888), földbirtokos és báró orczi Orczy Irma (18421909), cs. és kir. palotahölgy, csillagkeresztes hölgy voltak.[5] Az apai nagyszülei gróf nagykárolyi Károlyi György (18021877), cs. és királyi kamarás, Békés, majd Szatmár vármegye főispánja, koronaőr, földbirtokos és gróf zichi és vásonkeöi Zichy Karolina (18181903) voltak. Az anyai nagyszülei báró orczi Orczy István (18061848), földbirtokos és báró kisfaludi és lubellei Lipthay Auguszta (18181902) voltak. Zselénszky Róbert gróf és Károlyi Klára grófnő frigyéből nem született gyermek.

Főbb művei[szerkesztés]

  • Spekulation und Preisgestaltung (Bp, 1897);
  • Spekuláció és árképződés (Bp., 1897);
  • Szerződésünk Ausztriával (Bp., 1898);
  • A szocializmus ellen (Bp., 1898);
  • A budapesti Búzaring (Bp., 1899);
  • Fünf Vorträge über den Blanko-Terminhandel. Aus dem Ungarischen übersetzt von Ferdinand Wilfing. (Bp, 1900. A Magyar Gazdák Szemléjében és más szaklapokban megjelent cikkek fordítása);
  • Az adóreformról (Bp., 1902);
  • Agrárpolitikai észrevételek (Bp., 1907);
  • Tizenkétévi küzdelem a tőzsdéken űzött fedezetlen határidőüzleti szerencsejáték ellen (Bp., 1908);
  • Emlékeim (Bp., 1928).

Emlékezete[szerkesztés]

  • Zs. R. (Erdészeti L. 1939) Zs. R. (Nekrológ, Köztelek, 1939.)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Zselénszky Róbert, gróf, Zelanka-Źeléński, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC17155/17380.htm
  2. Olykor Zelanka-Źeléński, Zelenka-Zelensky, Zselénszky, Zelenka-Zelenski
  3. Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - báró Nopcsa Elekné gróf Zelenka-Zelenski Matild
  4. K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára - Királyi könyvek - 70. kötet - 560. oldal
  5. Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - gróf Károlyi Viktorné báró Orczy Irma

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. Bp., 1990-1999.
  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. Bp., Béta Irodalmi Rt., 1937.
  • Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1932.
  • Kempelen Béla: Magyar nemes családok. Bp., Grill Károly Könyvkiadóvállalata, 1911-1932.
  • Magyar politikai és közigazgatási compass (1919-1939). Szerk. Madarász Elemér. Bp., Magyar Politikai és Közigazgatási Compass Kiadóváll., 1939.
  • A magyar társadalom lexikonja. Bp., A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, 1930.
  • A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
  • Toth, Adalbert: Parteien und Reichtagswahlen in Ungarn 1848-1892. München, R. Oldenburg Verlag, 1973.