Zsófia badeni nagyhercegné

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zsófia királyi hercegnő
Winterhalter Grossherzogin Sophie von Baden.jpg
Zsófia, Baden nagyhercegnéje
Született 1801. május 21.
Stockholm; Svédország
Elhunyt 1865. július 6. (64 évesen)
Karlsruhe; Németország
Házastársa Lipót badeni nagyherceg
Gyermekei Alexandrina badeni hercegnő
II. Lajos badeni nagyherceg
I. Frigyes badeni nagyherceg
Lajos Vilmos badeni herceg
Olga Fjodorovna Romanova orosz nagyhercegné
Szülei IV. Gusztáv svéd király

Zsófia badeni nagyhercegné, született Zsófia Vilma svéd királyi hercegnő (svédül: Prinsessa Sophie Wilhelmina av Sverige, németül: Großherzogin Sophie von Baden, teljes nevén Sophie Wilhelmina Katherine Marie Louise Charlotte Anne; Stockholm, 1801. május 21.Karlsruhe, 1865. július 6.) svéd királyi hercegnő, Vasa hercegnője, házassága révén Baden nagyhercegnéje.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zsófia Vilma hercegnő 1801-ben jött világra IV. Gusztáv svéd király és Friderika badeni hercegnő második gyermekeként a három közül. Édesapját 1809-ben elmozdították a svéd trónról, és a királyi család Friderika királyné szülőföldjére, Badenbe vonult száműzetésbe. Három év elteltével IV. Gusztáv és felesége úgy döntöttek, külön háztartásban élnek. Zsófia Vilma hercegnő édesanyjával maradt, és Bruchsalba költözött vele.

A hercegnőt 1815-ben eljegyezték Lipót hochbergi gróffal, akivel Zsófia Vilma távoli rokonságban állt édesanyja révén. Lipót gróf Károly Frigyes badeni nagyherceg morganatikus házasságából született fia volt, ennek ellenére a badeni trón várományosa lett. Esküvőjüket 1819. július 25-én tartották Karlsruhéban. Bár politikai frigyről volt szó, Lipót és Zsófia Vilma viszonyát házasságuk első éveiben harmónia és boldogság jellemezte, melyből nyolc gyermek született:

  • Alexandrina hercegnő (1820–1904), házassága révén Szász–Coburg–Gotha hercegnéje
  • id. Lajos herceg (1822. október 26. – 1822. november 16.)
  • ifj. Lajos herceg (1824–1858), II. Lajos néven Baden nagyhercege
  • Frigyes herceg (1826–1907), I. Frigyes néven Baden nagyhercege
  • Vilmos herceg (1829–1897), tiszt a porosz királyi hadseregben, később parlamenti képviselő
  • Károly herceg (1832–1906), morganatikus házasságot kötött Rosalie von Beusttal, Rhena grófnőjével
  • Mária hercegnő (1834–1899), házassága révén Leiningen hercegnéje
  • Cecília hercegnő (1839–1891), házassága révén „Olga Fjodorovna” néven orosz nagyhercegné.

1830-ban Lipót lett Baden uralkodója, ily módon Zsófia Vilma hercegnőből Zsófia néven badeni nagyhercegné lett. 1833-ban meggyilkolták Kaspar Hausert, aki állítólag a nagyhercegi családból származott. Felmerült a gyanú, hogy a merénylet hátterében Zsófia nagyhercegné húzódott meg, és ez beárnyékolta férjével való kapcsolatát; a házaspár elhidegült egymástól. Zsófia nagyhercegné ezután egyik kegyencével folytatott viszonyt. E kapcsolata szolgáltatta az alapot annak a rosszindulatú pletykának, mely szerint legkisebb gyermeke, Cecília hercegnő egy zsidó férfitól született.

Az 184849-es badeni forradalom alatt az uralkodóháznak menekülni kellett Karlsruhéból. 1852-ben, férje halálát követően a volt nagyhercegné visszatért a badeni fővárosba, és beköltözött a Karlsruhe Palotába. Itt érte a halál 1865. július 6-án. A karlsruhei protestáns templomban temették el, ám sírhelye a második világháború során súlyosan megrongálódott, így később maradványait átszállították a badeni nagyhercegi család mauzóleumába.

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsófia badeni nagyhercegné témájú médiaállományokat.

Források és külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]