Zsákos Bilbó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zsákos Bilbó
Cím Gyűrűhordozó
Nép Hobbit
Kultúra Megye hobbit
Született hk. 2890. szeptember 22.
Könyv(ek) A hobbit
A Gyűrűk Ura
Megformálója Ian Holm
Martin Freeman (fiatal)
Magyar hang Makay Sándor
Fodor Tamás (A Hobbit)
Görög László (fiatal)

Zsákos Bilbó (Bilbo Baggins), a hobbit J. R. R. Tolkien A hobbit című regényének főhőse és A Gyűrűk Ura egyik mellékszereplője, gyűrűhordozó. Peter Jackson filmadaptációiban Ian Holm és Martin Freeman alakítja Bilbót.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Gyűrűk Ura B függeléke (Esztendők számlálása) szerint Bilbó Középfölde Harmadkorának 2890. évében, szeptember 22-én született a hobbitok országában, a Megyében (megyei időszámítás szerint 1290-ben) Zsákos Bungó (1246-1326) és Tuk Belladonna gyermekeként. Családja mindkét ágon tehetős volt, apai ágon pedig tekintélyes is (a Tukokra a Megye hobbitjai gyanakvással néztek kalandvágyó természetük miatt).

51 éves volt, mikor h.k. 2941 tavaszán felkereste őt hobbitfalvai lakában a Szürke Gandalf, a hobbitokkal többé-kevésbé jó avagy kielégítő kapcsolatokat ápoló vándor-mágus, hogy rábeszélje őt egy Tölgypajzsos Thorin vezette törp-expedícióban való részvételre. Bilbó a mágussal és tizenhárom törppel tartott a messzi északkeletre, a Ködhegység tárnáiban megtalálta az Egy Gyűrűt, amit addig a Gollam nevű lény őrzött; megszerezték a Magányos Hegy egykori törp-városának, Erebornak kincseit Szmógtól, a sárkánytól, és részt vettek az Öt Sereg Csatájában.

Ezután (2942. május-júniusi visszaérkezésétől kezdve) viszonylagos nyugalomban élt hobbitfalvi rezidenciáján. H.k. 2968-ban megszületett unokaöccse, Zsákos Frodó, akit szülei csónakbalesete után Bilbó örökbe fogadott és gyámfiaként magához vett.

Bilbó mintegy hatvan évig őrizte az Egy Gyűrűt, mint sem tudva annak természetéről, sem arról, hogy annak készítője, Szauron, a Sötét Úr nagy erőkkel keresteti. A Gyűrű azonban lassan-lassan éreztetni kezdte gonosz hatását, és Bilbó nyugtalanná vált. H.k. 3001-ben, Bilbó száztizenegyedik születésnapján (3001. szeptember 22.), hatalmas, születésnapi mulatságnak álcázott búcsúünnepséget rendezett Hobbitfalván (véletlenül Frodónak is ugyanerre a napra esett a születésnapja, ő ekkor 33 éves volt), s az öreg hobbit bejelentette a Megyéből való távozását, a láthatatlanná tévő gyűrűjét észrevétlen ujjára húzva eltűnt – közbotrányt okozva – a sokadalom szeme elől, és elvándorolt. A Gyűrűt Gandalf hosszas rábeszélésére Frodóra hagyta; ahogy otthonát, Zsáklakot is.

Úgy tervezte, meglátogatja törp-barátait Ereborban (közülük Fundin fia Balin és Óin már hét éve halottak voltak, mivel H.k. 2994-ben lemészárolták őket az orkok és más szörnyetegek Móriában), de végül a tündék és féltündék lakta Völgyzugolyban telepedett le, és ott is élt késő öregségéig. Még megünnepelte 131-edik születésnapját, ezzel a legöregebb ismert hobbit lett szerte Középföldén, de halála, ha elérte is valaha, már nem itt következett be, ugyanis H.k. 3021. szeptember 29-én Frodóval és a megmaradt három más Gyűrűhordozóval együtt felszállt Szürkerév kikötőjében egy tünde-gályára, s a nagy tengeren túli Halhatatlanföldre távozott. Ezzel véget ért Középfölde Harmadkora.

Bilbóból élete után legenda lett. A környéken élők leszármazottai, miután a valódi események már rég feledésbe merültek, a Bolond Zsákosként emlegették, aki hol itt, hol ott tűnik fel (avagy: el), alkalmanként hatalmas kincsesládákat cipelve. Életében is csak a műveltebb hobbitok tudták, ki volt ő valójában és mekkora szerepet játszott Középfölde történelmének alakulásában.

Családfa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(kövéren szedve a férfinevek, dőlten a női nevek)

                       Zsákos Balbó × Boffin Berylla
                                    │
    ┌──────────────┬──────────────┬─┴────────────┬──────────────┐
    │              │              │              │              │
  Mungó         Pancsi          Pontó          Largó          Lili
    ×              ×              ×              ×              × 
  Turka         Bögyös         Dudori         Kürtös          Pozsga
  Laura        Fastolph        Mimóza          Tanta           Togó
    │
    │
    │
    ├─────────────┬─────────────┬─────────────┬────────────┐
  Bungó         Belba         Longó         Linda        Bingó
    ×             ×             ×             ×            ×
   Tuk         Bögyös      Tarisznyádi     Csülök        Hurka
Belladonna     Rudigár      Kamélia         Bodó        Csilla
    │                           │             │            │
    │                           │            …          …
    │                           │
  Bilbó              Tarisznyádi-Zsákos Othó

Bővebb családfát és az eredeti angol elnevezéseket ld. [1].

Zsákos Frodó az öreg Balbó ükunokája (Balbó fia Largó fia Foszkó fia Drogó fia). Tehát Bilbó dédapjának (Balbónak) dédunokája.

Bilbó mint irodalmi alak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tolkien egyik életrajzírója, H. Carpenter párhuzamokat vélt felfedezni az író és Bilbó alakja között:

„A történetben Bilbo Baggins (akinek anyja az életvidám Belladonna Tuk volt, a Vén Tuk három nem mindennapi lányának egyike) a tiszteletre méltó és szolíd Bagginsoktól ered, középkorú és a legkevésbé sem kalandvágyó teremtés, igénytelen ruhákat visel, de szereti az élénk színeket, és az egyszerű ételek a kedvencei … J. R. R. Tolkien, fia a vállalkozó szellemű Mabel Suffieldnek, aki a majdnem százéves kort megért John Suffield három nem mindennapi lányának egyike, ugyancsak a tiszteletre méltó és szolíd ősöktől, a Tolkienoktól származott, középkorú volt és hajlott a borúlátásra, igénytelenül öltözött, de ha módja volt rá, színes mellényt viselt, s végül az egyszerű angol ételekre esküdött. … Tolkien maga is tisztában volt teremtő és teremtménye hasonlóságával: »Valójában hobbit vagyok« – írta egyszer … Baggins házatájának a Bag End … nevet adta – ezen a néven hívták ugyanis a helybeliek Jane néni farmját Worchestershire-ben”.[1]

Bilbó elnevezésében szerepett játszhatott E. A. Wyke-Smith A snergek csodálatos országa (The marvellous land of snergs) c. mesekönyve. Ennek főszereplői: két kisgyermek, akik egy félember méretű, széles vállú, erős, de butácska nép, a sznergek távoli földjére kerülnek. Itt egy Gorbó nevű sznerg segíti őket kalandjaik során. Tolkien ismerte és nagyra tartotta ezt a regényt, gyermekei is kedvelték.[2]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. H. Carpenter: J. R. R. Tolkien élete – ember a mű mögött . Ciceró, Bp., 2001.; 164. old.
  2. Ld. Carpenter, 152. old.