Zomba

Zomba légifotója

Zomba címere

Közigazgatás

Ország

Magyarország

Régió

Dél-Dunántúl

Megye

Tolna

Kistérség 2012-ig

Szekszárdi

Jogállás

község

Polgármester

Szűcs Sándor (Fidesz-KDNP)^[1]

Irányítószám

7173

Körzethívószám

74

Népesség

Teljes népesség

2131 fő (2010. jan 1.)^[2] +/-

Népsűrűség

37,20 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

57,29 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Zomba

Pozíció Magyarország térképén

Koordináták: é. sz. 46° 24′ 32,69″, k. h. 18° 34′ 3,68″

Zomba

Pozíció Tolna megye térképén

é. sz. 46° 24′ 32,69″, k. h. 18° 34′ 3,68″

Zomba weboldala

Zomba község Tolna megyében, a Szekszárdi kistérségben.

Fekvése [szerkesztés]

A Tolnai-Hegyhát délkeleti részén, Szekszárdtól 17 km-re északnyugatra. Megközelíthető a 65-ös főúton.

Története [szerkesztés]

Zomba már az ókorban is lakott volt. A Római Birodalom idejéből maradt ránk az a bronzszobor, amely a zombai Szárnyas Géniusz néven ismert és a Néprajzi Múzeumban található. A római időben Zombának római kolóniának kellett lennie, a mellette fekvő Ódány helységgel együtt. „Saját szememmel láttam a mai temetőben előkerült hamvvedret” – írja Maronics Mihály plébános az 1770-es években.

Néhány éve a régészek egy avarkorból származó település nyomaira bukkantak a község határában. Valószínűleg a honfoglaló magyarok is letelepedtek itt, ugyanis a környék településeinek nevei Árpád törzsét idézik. A településre vonatkozó első írásos emlékek szerint Szent István 1015-ben a pécsváradi apátságnak 41 helységet adományozott, ezek közül a harmadiknak szerepel Zumba (Zomba régi neve).

A korai középkorra vonatkozóan a településre vonatkozó írásos emlékek nincsenek, de valószínűleg lakott hely volt, ugyanis a szomszédos Ódány már templomos helységként szerepel a pápai tized összeírásban.

A török megszállás elnéptelenítette a vidéket. A török defterek szerint az 1580-as években Zombának 11 adózója van. 1603-ban azonban a törökök Simontornya környékén telelnek, melynek következtében Tolna megye helységeinek nagy része, köztük Zomba és környéke elpusztul.

Ezután 1704-ig rácok lakják a vidéket. A török kiűzése után a település a császári kincstár birtokába került. A kincstártól Zombát és további 5 települést Dőry László a magyar királyi kancellária Bécsben működő hírvivője kapta adományba 40 000 váltóforint megfizetése ellenében.

Az 1728-as összeírás szerint 1725-ben települt újra Zomba. A kutatások szerint a Felsőrábaközből és Győr megyéből érkeztek lakosai. Ezekben az évtizedekben Dőry László a szinte lakatlan vidék betelepítésére német telepeseket is hozatott, így 1741-ben a községet 69 család lakja, közötte 15 német család. 1732-ben Dőry László özvegye, második házasságában Andor Józsefné (innen ered az Andor-puszta elnevezés) szerződést köt a jobbágyokkal az akkori hűbérszolgáltatások teljesítése tárgyban. Átengedi a jobbágyoknak az egész zombai határt, megállapítást nyert a jobbágyok és zsellérek szolgáltatásainak mértéke, a szabad költözködés feltételei.

Az első telepesek között nagy számban voltak evangélikusok, akiknek már 1728-ban saját imaházuk volt, és a sárszentlőrinci lelkész tartott számukra istentiszteletet.

Az ellenreformáció folyományaként a katolikus földesúr Dőry Ádám elvette imaházukat, megtiltotta a szentbeszédek tartását, valamint a hétköznapi könyörgéseket. A hűbérszolgáltatások terén is előnyben részesítette a katolikusokat.

Az elégedetlen zombaiak közül 1744. április 20-a táján 29 család – megtudva, hogy báró Harruckern J. György Békés megyei földbirtokos terjedelmes és lakatlan birtokaira jobbágyokat keres – tudós és jámbor Dénes Sándor iskolamester vezetésével vándorútra indult, bérbe vették az orosházi pusztát és felépítették Orosházát. Orosházán még ma is megvan a harang, amit az odaköltözött zombaiak magukkal vittek.

A Zombán maradt magyar és németajkú lakosság szorgalmas munkával egyre jobb anyagi körülmények közé került, a termékeny lösztalajon virágzó mezőgazdasági kultúrát teremtettek, a Szekszárd vidéki szőlőkultúrának és élenjáró művelői voltak.

A 19. században a község Tolna vármegye jelentős települései közé tartozik, melynek eredményeként 1861-ben a megye 13-ik településeként megkapta a gyógyszertár fenntartásának jogosítványát.

A község első gyógyszerésze Rozsnyai Mátyás gyógyszerész. Emlékét a helyi gyógyszertárban emléktábla őrzi.

A 20. század első felében Zomba közigazgatásilag a Bonyhádi járás elsősorban mezőgazdasági jellegű települése. A jó természeti adottságoknak köszönhetően a község gazdái élenjárnak a növénytermesztésben és az állattenyésztésben. Állatvásárai jelentősek, önálló téglagyára, malma, sajtgyára működik. Földművelő gazdái a megyében először használnak gazdálkodásukhoz műtrágyát.

A második világháborút közvetlenül megelőzően a községben 229 magyar és 238 németajkú család lakott összesen 2040 fő. A háborút követően a német lakosság közül 172 család kitelepítésre került, helyébe székelyek (158 család 586 fővel) és felvidékiek (44 család 138 fővel) települtek be. A községben 66 német család (162 fő) maradt.

Jelenleg a községnek közel 2300 lakosa van, ősmagyar, székely, felvidéki és német népcsoportok lakják - teljes megbékélésben.

A zombai mikrotérség (Zomba, Harc, Kéty, Felsőnána) vezetője. Fontosabb külterületei: Szentgál-Szőlőhegy, Nagytormáspuszta.

Az iskola 1996 óta működik társulásban Felsőnánával, azóta a következő iskolák csatlakoztak: 1998-tól Harc, 2007-től Kéty illetve Tengelic.

Neves zombaiak [szerkesztés]

Itt élt 1869 és 1888 között Rozsnyay Mátyás (1833-1895) neves gyógyszerész, az íztelen kinin feltalálója.
A Zombához tartozó Szentgálpusztán született Palkó Sándor (1959–2002) ornitológus, természetvédelmi szakember.

Jegyzetek [szerkesztés]

↑ Zomba települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)