Zoltai Gusztáv
| Zoltai Gusztáv | |
 | |
| Született | Zucker Gusztáv 1935. július 28. Újpest |
| Elhunyt | 2021. szeptember 19. (86 évesen)[1] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | zsidó közéleti vezető |
| Kitüntetései | |
| Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető |
| A Budapesti Zsidó Hitközség ügyvezető igazgatója | |
| Hivatali idő 1987 – 2014 | |
| A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének ügyvezető igazgatója | |
| Hivatali idő 1991 – 2013 | |
| Utód | Kunos Péter |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zoltai Gusztáv témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Zoltai Gusztáv (szül. Zucker Gusztáv,[2] Újpest, 1935. július 28. – Budapest, 2021. szeptember 19.[3]) a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) ügyvezető igazgatója (1991–2013), a Zsidó Világkongresszus magyarországi elnöke[forrás?], a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) társelnöke[forrás?]. A harmadik Orbán-kormány alatt a Miniszterelnökséget vezető miniszter tanácsadója volt.[4][5]
Életpályája[szerkesztés]
Zoltai az akkor még Budapesttől független városban, Újpesten született. Szülei Tusák Piroska (1904–1945) és Zucker Béla (1904–1945) voltak; mindkettejüket megölték a holokauszt során.
Zoltai az 1956-os forradalom alatt a kecskeméti repülőtéren teljesített katonai szolgálatot. A forradalom után munkásőr lett a Kőbányai Textilgyárban, illetve belépett a kommunista állampártba, az MSZMP-be is. 1959–1967 között a Magyar Hirdető osztályvezetője volt.[6] 1968–1976 között a Mikroszkóp Színpadnál Komlós János művészeti titkáraként tevékenykedett.[6] 1976–1987 között a Várszínház művészeti főtitkára, a Játékszín ügyvezető igazgatója Rigó László keze alatt, ill. a Pesti Vigadó művészeti vezetője volt.[6] 1987-től az Emanuel Alapítvány titkára.[6] 1987–1991 között a Budapesti Zsidó Hitközség kulturális központjának igazgatója.[6] 1989-től a Magyarországi Cionista Szövetség vezetőségi tagja.[6] 1991-től a Magyar Izraeliták Országos Képviselete, illetve a MAZSIHISZ ügyvezető igazgatójává választották.[6] Utóbbi tisztségéről 2014 áprilisában lemondott.[7][8] 1992-től a Zsidó Világkongresszus v. b. tagja volt.[6] 1997-től a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (MAZSÖK) társelnöke.[6]
Egy időben az Európai Zsidó Kongresszus végrehajtó bizottságának tagja is volt. 1992-ben Landeszmann György budapesti főrabbi mellett ő volt a másik alanya a „bőgatya és fütyülős barack” néven elhíresült interjúnak, amiben Landeszmann a zsidóság és a magyarság kulturális összefonódottságára tett gúnyosnak értelmezhető kijelentést (Zoltai az interjú egy részétől hamar elhatárolta magát). Mivel az egyik legfőbb magyarországi zsidó hitközségi elöljáró, személye a rózsadombi paktumtól kezdve gyakori alakja a rendszerváltás utáni változatos összeesküvés-elméleteknek.
Kritikák[szerkesztés]
Az antiszemita hangokon kívül leginkább a hitközségen belülről érték kritikák, miszerint irányításával a Mazsihisz monopolizálta a zsidók reprezentációját a magyar közéletben, illetve az általa a szervezeten keresztül közvetített magyarországi zsidókép roppant egysíkú, egyoldalú és inkább negatív.[9] Szintén sokan vetették szemére munkásőr és MSZMP-s múltját.[10]
Díjai, elismerései[szerkesztés]
- Szenes Hanna-díj (1999)[6]
- Erzsébetváros díszpolgára (1999)[6]
- A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2005)
- Pro Fidelia érdemrend (2006)
- Budapest díszpolgára (2009)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Meghalt Zoltai Gusztáv. (Hozzáférés: 2021. szeptember 19.)
- ↑ Ki kicsoda 2004: Kortársaink életrajzi lexikona. Budapest: Enciklopédia. 2003. 1794. o. ISBN 963-863-450-2
- ↑ https://mazsihisz.hu/hirek-a-zsido-vilagbol/megemlekezesek/zoltai-gusztav-1935-2021
- ↑ Zoltai Gusztáv lett Lázár János tanácsadója, hvg.hu
- ↑ http://hvg.hu/itthon/20180608_gulyas_gergely_nem_tart_igenyt_zoltai_gusztav_tanacsaira
- ↑ a b c d e f g h i j k MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283
- ↑ Szombat, 2014.04.09.
- ↑ Mazsihisz, 2014.04.09.
- ↑ Alternatív zsidó mozgalmak - Önépítkezés Archiválva 2008. szeptember 21-i dátummal a Wayback Machine-ben, Magyar Narancs, XX. évf. 15. szám, 2008. április 10.
- ↑ Archivált másolat. [2019. szeptember 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 20.)
Források[szerkesztés]
- Zoltai Gusztáv Sztálin mellett, pufajkában, Magyar Hírlap, 2009. október 14.
- Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz munkásőr elnöke díszpolgár, Magyar Hírlap, 2009. november 18.
- ↑ Szombat, 2014.04.09.: Szombat, zsidó politikai és kulturális folyóirat: Átvilágították a hitközséget – Zoltai Gusztáv lemond, 2014. április 9. (Hozzáférés: 2014. szeptember 26.)
- ↑ Mazsihisz, 2014.04.09.: A megszállási emlékmű miatt mondott le Zoltai Gusztáv. Mazsihisz, 2014. április 9. (Hozzáférés: 2014. szeptember 26.)
