Zoltán Sándor (grafikus)
| Zoltán Sándor | |
| Született | Balássy Zoltán 1943. március 4. Budapest[1] |
| Elhunyt | 2015. május 7. (72 évesen) Veszprém |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | tervezőgrafikus |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Zoltán Sándor (eredeti neve: Balássy Zoltán; Budapest, 1943. március 4.[2] − Veszprém, 2015. május 7.) magyar grafikus.
Életútja, munkássága[szerkesztés]
A Dési Huber Körben tevékenykedett 1966 és 1968 közt. Képzőművészeti tanulmányokat magánúton folytatott, Bálint Endrénél és Szilágyi Máriánál tanult. 1978-ig Balássy Zoltán néven működött. 1978-tól 1985-ig az NSZK-ban élt, 1994 óta Győrben majd rövid ausztriai meg német tartózkodás után 2014 óta Veszprémben egészen bekövetkezett haláláig..
Bálint Endre és Max Ernst hatását mutató szürrealista kollázsai szereztek ismertséget művészetének az 1970-es években. Majd önkifejezését és sajátos stílusát az úgynevezett dobozművészetben találta meg, doboznyi tereket rendezett be a legkülönfélébb elemekből, talált vagy készített képekből, tárgyakból, fényképekből, torzókból, játékokból, tükrökből, művészeti reprodukciókból, alkotói fantáziával egybeszerkesztett elemei szürreális hangulatot sugalltak, leginkább a francia új-realisták és az amerikai pop-art assemblage alkotásaival rokoníthatók.
A dobozművészetnek régi hagyományai vannak, a 18. században születtek meg a Wunderkammerek, azaz csodakamrák. Ezekben a még szabályos szobákban az uralkodók természettudományos furcsaságokat és egzotikus tárgyakat gyűjtöttek össze. Németalföldön „kukucskálódobozokat” készített egy holland festő, Samuel van Hoogstraten. Az Osztrák-Magyar Monarchia területén kialakultak az apácamunkák, keretbe rakott és különböző szakrális tárgyakkal díszített ereklye képecskék-dobozkák. A dobozok a 20. század elején, a dadaizmus és a szürrealizmus korában önálló tárgyakká, műfajjá váltak, Man Ray művei, Kurt Switters épített terei, stb.
A modern magyar művészetben 1970 körül jelentek meg a kifejezetten dobozművek, egyik első felélesztője Zoltán Sándor. A lényeg „a dolgok, a javak összeterelése, együtt tartása, bekerítése...” Kováts Albert definíciója nyomán.[3]
Zoltán Sándor műveiből az Első Magyar Látványtár (Tapolca-Diszel) és a Kiscelli Múzeum (Budapest) őriz példányokat. Néhány dobozműve az Első Magyar Látványtárból és egy magángyűjteményből:
- Ország Lili szív I., 1991
- doboz, vegyes technika, 37,5×41×10 cm
- Az Első Magyar Látványtár tulajdona
- Két lélekmadár, 1991
- nyitott doboz, fehérre festett fa, 2 karajcsont, műanyag sakkfigura 23,5×19,5×7 cm
- Az Első Magyar Látványtár tulajdona
- Szerelmes bohóc (Dorosz K. úrnak), 1991
- doboz, vegyes technika, 29,5×36×15 cm
- Az Első Magyar Látványtár tulajdona
- Karácsonyi szívem, 1992
- vegyes technika, 14×14 cm
- Albert Katalin & Ganczaugh Miklós tulajdona[2]
Kiállításai (válogatás)[szerkesztés]
Egyéni[szerkesztés]
- 1978 • Koppenhága
- 1981 • Galerie Bredeneyer, Essen • WAZ Galerie, Essen
- 1985 • Galerie Calico, Essen
- 1990 • II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár, Miskolc
- 1991 • Várfok 14 Galéria, Budapest
- 1994 • Műcsarnok, Győr
- 1997 • Városi Művészeti Múzeum (Nagy Ildikóval), Győr (katalógussal)
- 2005 • Dobozok, Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum, Győr
- 2010 • Dobozok, kollázsok, Memoart Galéria, Budapest.
Csoportos[szerkesztés]
- 1984 • Meglökött csendélet, Fészek Galéria, Budapest
- 1991 • Nyúl, Miskolci Galéria, Miskolc
- 1992 • A.B.S.O.L.U.T. Tükrök és dobozok, Tihanyi Múzeum, Tihany
- 1994 • Speculum, Első Magyar Látványtár • Budapest Galéria Lajos u., Budapest
- 1998 • Modern magyar művészet a Kolozsváry-gyűjteményben, Műcsarnok, Budapest
- 2006 • 8x8 – Feketén-fehéren - ef Zámbó István, Nagy Ildikó, Zoltán Sándor kiállítása, Home Galéria, Budapest
- 2007 • Kortárs magángyűjtemények XI. - Dr. Nagy Miklós gyűjteménye[4] Godot Galéria, Budapest
- 2008 • Dobozvilág. Kortárs dobozművészet Magyarországon.[5] Váczy Péter Gyűjtemény, Győr.
- 2011 • Dobozművek – tematikus tárlat,[6] Pelikán Galéria, Székesfehérvár
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 16.)
- ↑ a b Kortárs művészet, Zoltán Sándor grafikus. [2013. november 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. november 1.)
- ↑ Mik is valójában a dobozmunkák? Hogyan definiálhatjuk őket?
- ↑ Kiállítók: Bács Emese, Zoltán Sándor, Vojnich Erzsébet, Váli Dezső, Szüts Miklós, Szurcsik József, Szotyory László, Nagy Miklós, Nádler István, Gaál József, feLugossy László, El Kazovszkij, Csurka Eszter, Bukta Imre.
- ↑ Kiállítók: Bada Tibor, Zoltán Sándor, Wegroszta Gyula, Ujházi Péter. Takács Szilvia, Szilágyi Júlia, Szikora Tamás, Szemadám György, Šwierkiewicz Róbert, Prutkay Péter, Pataki János, Mózes Katalin, Július Gyula, El Kazovszkij, ef Zámbó István Bereznay András, Barabás Márton.
- ↑ Kiállító művészek: Bogdándy Zoltán Szultán, Dér Adrienn, Dobó Krisztina, Duliskovich Bazil, Haraszti Zsolt, Hegedűs 2 László, Jónás Attila, Koppány Attila, Kováts Albert, Martus Éva, Nagy István, Pinke Miklós, Prutkay Péter, Revák István, Revák Katalin, Sebestyén Zoltán, Szemadám György, Szentes Ottokár, Szűts Angéla, Újházi Péter, Verebics Ágnes, Zoltán Sándor.
Források[szerkesztés]
- Kortárs magyar művészeti lexikon. 3. köt. Budapest : Enciklopédia Kiadó, 2001. Zoltán Sándor szócikkét lásd 960. p. ISBN 9638477 46 6
- Simon Zsuzsa: Zoltán Sándor, artportal.hu
