Zola (film)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zola élete
(The Life of Emile Zola)
Rendező William Dieterle
Producer Henry Blanke
Műfaj filmdráma
Forgatókönyvíró Heinz Herald
Geza Herczeg
Norman Reilly Raine
Főszerepben Paul Muni
Gloria Holden
Gale Sondergaard
Joseph Schildkraut
Zene Max Steiner
Operatőr Tony Gaudio
Vágó Warren Low
Gyártás
Gyártó Warner Bros.
Ország  USA
Nyelv angol
Időtartam 116 perc
Forgalmazás
Forgalmazó USA Warner Bros.
Bemutató USA 1937. augusztus 11.
Magyarország 1963. május 5. (MTV1)
Magyar adó MTV1
Külső hivatkozások
IMDb-adatlap

A Zola élete (eredeti cím: The Life of Emile Zola) egy 1937-ban bemutatott William Dieterle rendezésében készült amerikai életrajzi filmdráma. A késői XIX. században játszódó, Émile Zola életét feldolgozó produkciót tíz Oscar-díjra jelölték, melyből hármat nyert meg, köztük a "legjobb film" díját. A film középpontjában a Dreyfus-ügy áll.

2000-ben az Amerikai Egyesült Államok Nemzeti Filmmegőrzési Bizottsága beválasztotta a filmet a Nemzeti Filmarchívumba.

Történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A küszködő író Émile Zola (Paul Muni) egy párizsi tetőtéri hajlékban tengeti napjait a festő barátjával, Paul Cézanne-nal (Vladimir Sokoloff). Egy véletlen találkozása egy rendőrség elől bujkáló utcai prostituálttal segíti az első könyvsikeréhez, a Nanához, mely alulnézetből mutatja be a párizsi utcákat.

A Nanát további sikeres könyvek követik, és Zolából gazdag és híres író válik. Feleségül veszi Alexandrinet (Gloria Holden) és kényelmes életet kezd élni egy kúriában. Egy nap régi barátja Cézanne - aki még mindig szegény és ismeretlen - meglátogatja mielőtt elhagyja a várost. A festő szerint író barátja önteltté vált, és nagyon messzire került reformer ifjúkori önmagától.

Eközben egy francia titkosügynök megszerez egy levelet, melyet egy katonatiszt a német nagykövetségnek címzett. A levél tartalma megerősíti, hogy egy kém van a francia hadsereg vezetésében. Rövid tanácskozás után a sereg parancsnokai úgy döntenek, hogy a zsidó Alfred Dreyfus (Joseph Schildkraut) az áruló, akit a Francia Guyanán található Ördög-szigeten börtönöznek be.

Később a hírszerzés új főnöke, Picquart ezredes (Henry O'Neill) olyan bizonyítékot fedez fel miszerint a kém Ferdinand Walsin-Esterhazy őrnagy (Robert Barrat), de a felettesei parancsára csendben kell maradnia, elkerülve, hogy kínos helyzetbe hozza őket. Gyorsan át is helyezik egy távoli szolgálati állomásra.

Évek telnek el mikor Dreyfus hűséges felesége, Lucie (Gale Sondergaard) meggyőzi Zolát, hogy vállalja fel férje ügyét. Az író nem hajlandó lemondani kényelmes életéről, de a Lucie által elébe tárt bizonyítékok felcsigázzák érdeklődését. Közzétesz egy levelet egy újságban, melyben a hadsereget szörnyű igazságtalansággal vádolja. Később alig tud elmenekülni a hadsereg ügynökei által felpaprikázott dühös tömeg elől.

Ahogy várható volt az írónak bíróság elé kell állnia rágalmazásért. Az ügyvédje, Maitre Labori (Donald Crisp) minden követ megmozgat, de az elnöklő bíró elutasítja, hogy Dreyfus százados ügyét is felvessék a tárgyalás során. Zolát bűnösnek találják és egy év börtönbüntetésre ítélik. Vonakodva fogadja barátjai tanácsát, hogy Angliába meneküljön, ahol tovább folytatja írói tevékenységét Dreyfus ügyének szolgálatában.

Végül az új vezetés elismeri Dreyfus ártatlanságát. Az ügy felősei kénytelenek lemondani vagy elbocsátják őket tisztségükből, Walsin-Estherhazy pedig elmenekül az országból. Zola meghal Szén-monoxid-mérgezésben egy meghibásodott tűzhely mellett, egy éjszakával azon nyilvános ceremónia előtt, melyet Dreyfus felmentésének szenteltek.

Szereposztás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Színész Karakter Magyar hang
Paul Muni Émile Zola Kálmán György
Gale Sondergaard Lucie Dreyfus Váradi Hédi
Gloria Holden Alexandrine Zola Avar István
Joseph Schildkraut Alfred Dreyfus százados
Donald Crisp Maitre Labori
Robert Barrat Ferdinand Walsin-Estherhazy
Morris Carnovsky Anatole France
Louis Calhern Dorn őrnagy
Ralph Morgan Párizs parancsnoka
Harry Davenport katonai parancsnok
Robert Warwick Henry őrnagy
Montagu Love Cavaignac
Erin O'Brien-Moore Nana
John Litel Charpentier
Henry O'Neill Picquart ezredes
Vladimir Sokoloff Paul Cézanne
Grant Mitchell Georges Clemenceau
Charles Richman Delagorgue
Gilbert Emery hadügyminiszter
Walter Kingsford Sandherr ezredes
Frank Sheridan Van Cassell
Lumsden Hare Mr. Richards
Marcia Mae Jones Helen Richards
Florence Roberts Madame Zola
Dickie Moore Pierre Dreyfus
Rolla Gourvitch Jeanna Dreyfus
További magyar hangok
Angyal Sándor, Bakos Gyula, Bánhidi László, Básti Lajos, Békés Rita, Bitskey Tibor, Budai István, Csákányi László, Deák Sándor, Dömsödi János, Egri István, Gaál János, Greguss Zoltán, Győrffy György, Hindi Sándor, Inke László, Kamarás Gyula, Képessy József, id. Kőmíves Sándor, Kovács Károly, Láng József, Mányai Lajos, Molnár Tibor, Nagy István, Orbán Viola, Psota Irén, Siménfalvy Sándor, Sugár László, Ungvári László, Vándor József, Zách János

Oscar-díj[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Oscar-díj (1938)
    • díj: legjobb film – Warner Bros.
    • díj: legjobb férfi mellékszereplő - Joseph Schildkraut
    • díj: legjobb adaptált forgatókönyv - Heinz Herald, Geza Herczeg, Norman Reilly Raine
    • jelölés: legjobb rendező - William Dieterle
    • jelölés: legjobb férfi főszereplő - Paul Muni
    • jelölés: legjobb rendezőasszisztens - Russell Saunders
    • jelölés: legjobb művészeti rendező - Anton Grot
    • jelölés: legjobb betétdal - Leo F. Forbstein
    • jelölés: legjobb hang - Nathan Levinson
    • jelölés: legjobb eredeti történet - Heinz Herald, Geza Herczeg

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a The_Life_of_Emile_Zola című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.