Zingeron
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
| Zingeron | |
|---|---|
 |
|
| IUPAC név | 4-(4-hidroxi-3-metoxifenil)-2-butanon |
| Azonosítók | |
| CAS-szám | [122-48-5] |
| PubChem | 31211 |
| ChemSpider | 28952 |
| SMILES | O=C(C)CCc1cc(OC)c(O)cc1 |
| InChI | InChI=1/C11H14O3/c1-8(12)3-4-9-5-6-10(13)11(7-9)14-2/h5-7,13H,3-4H2,1-2H3 |
| Tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | C11H14O3 |
| Moláris tömeg | 194,22 g/mol |
| Olvadáspont |
40-41 °C |
| Forráspont |
187-188 °C 14 mmHg-en |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standard állapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa) |
|
A zingeron, más néven vanillálaceton[1] fehér vagy halványsárga kristály (op. 39–43°C)[2]. Vízben alig, éterben jól oldódik.
A gyömbér csípős ízét adó vegyület. A friss gyömbérben nem található meg: a főzés során keletkezik gingerolból retro-aldol reakció során; egyúttal a gyömbér veszít a csípősségéből.
Szerkezetileg hasonlít más ízesítőkre, pl. az eugenolra és a vanillinra. Ezekhez hasonlóan ízesítőnek használják csípős olajokban és csípős aromájú parfümökben.
Valószínűleg a zingeron a felelős a gyömbér hasmenés elleni hatásáért, mely a fejlődő országokban a gyermekekhalálozás egyik jelentős oka.[1]
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Zingerone című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a szócikk részben vagy egészben a Gingerol című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
