Zilog Z8

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zilog Z8 processzor
Zilog Z8 (Super-8 család)

A Zilog Z8 egy 1979-ben bevezetett mikrovezérlő-architektúra, amely mostanra kiegészült az eZ8 Encore!,[1] eZ8 Encore! XP és eZ8 Encore! MC családokkal.

Az architektúra egyik jellemző vonása a max. 4096 gyors integrált regiszter, amelyek akkumulátorokként, mutatókként vagy egyszerűen tárolóként (RAM) használhatók. A processzor két 16 biten címezhető memóriaterületet használhat, ezek közül az első mérete 1 KiB és 64 KiB között lehet és fizikai kialakítása egyszer programozható (OTP) ROM vagy flash memória lehet: ez a terület programkód és állandók tárolására használható; a második, szintén 16 biten címezhető terület nagyobb alkalmazások számára szolgálhat.

A lapkára integrált perifériák között megtalálhatók az analóg-digitális átalakítók, soros perifériális interfész sín (Serial Peripheral Interface Bus, SPI) és I²C csatornák, IrDA kódolók-dekódolók, stb. A csipek 8-tól 80 csatlakozósig terjedő változatokban, PDIP, MLF, SSOP, SOIC és LQFP tokozásokban készülnek. A eZ8 Encore! sorozat programozása és a hibakeresés (debug) akár egy egyetlen csatlakozást használó soros interfészen keresztül is történhet.

A processzorok alapfelépítése a módosított, tehát nem szigorúan vett Harvard architektúrát követi, ezért technikailag nagy mértékben különbözik a Zilog Z80-as felépítéstől. Ennek ellenére, az ezeknél a processzoroknál használt utasításkészlet és az assembly nyelvi szintaxis meglehetősen hasonló a többi Zilog processzonál alkalmazottakhoz: a beolvasó-kiíró (load/store) műveleteket ugyanaz az LD mnemonik jelöli – tehát nincs MOV vagy MOVE –, a jellemző utasítások, mint pl. a DJNZ, ugyanazok.

A processzorokhoz ingyenes C fordítóprogram és integrált fejlesztői környezet (IDE) tölthető le a Zilog weboldaláról.

A vezérlőcsalád legnagyobb konkurense a némileg hasonló[2] Microchip PIC család és az összes Intel 8051 származék.

Az elterjedtebb Neumann-architektúrát megvalósító egycsipes mikrovezérlők szintén konkurenciát jelentenek, olyanok mint a 6800/6809 alapú Motorola 68HC11, a Hitachi H8 család, és az olyan Z80-származékok, mint a Toshiba TLCS-870, csak néhányat említve ezek közül.

Termékvonal[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • ROMless: integrált ROM nélküli modellek
  • ROM: integrált ROM-mal felszerelt modellek
  • BASIC: beépített (ROM-ban lévő) BASIC értelmezővel és debugger-rel rendelkező modellek
  • OTP: integrált OTP ROM-mal ellátott modellek
  • Low Voltage: alacsony tápfeszültségű modellek: akár 2 V-on is működhetnek
  • GP: általános célú (general purpose) mikrovezérlő
  • Encore!: integrált flash-alapú memóriával rendelkezik
  • Encore! XP: Encore! szenzorokkal felszerelve
  • Encore! MC (Motor Control): motorvezérlő alkalmazásokhoz

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Az "Encore!" termékek az újabb eZ8 magot tartalmazzák, amely 2–3-szor hatékonyabb az órajelciklusok tekintetében, mint az eredeti Z8 mag. (The "Encore!" products contains the newer eZ8 core which is 2-3 times as clock cycle efficient as the original Z8 core.)
  2. A PIC és a 8051 egyaránt Harvard architektúrával rendelkezik, ám azt sokkal szigorúbb módon alkalmazzák. (The PIC and the 8051 are using Harvard architektúras as well, but in a more rigid manner.)
  • Grehan, Rick (September 1994). "Processors Proliferate". Byte.

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Zilog Z8 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]