Zibolen Endre

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Zibolen Endre (Budapest, 1914. június 6.Budapest, 1999. szeptember 14.) magyar pedagógus, neveléstörténész.

„Vizsgáljatok meg mindent, tartsátok meg a jót, s ha bennetek valami jobb érlelődik, azt tegyétek igazsággal és szeretettel.” Idézte Zibolen Pestalozzit, de az ő életelve is ez volt, Pestalozzit mesterének vallotta. A nemzetközi pedagógiai áramlatokat figyelemmel kísérte és rálátása volt a magyar nevelésügyre, a nagy pedagógusok (köztük Tettamanti Béla, Szokolszky István, Faragó László) értékei nem kerülték el figyelmét, a fiatalokkal türelemmel vitatkozott, sokat lehetett tanulni tőle.

1966-tól a neveléstudományok kandidátusa, 1987-től a neveléstudományok doktora tudományos fokozatot érte el.

Tartalomjegyzék

Életpályája [szerkesztés]

Felsőfokú tanulmányokat Budapesten és Heidelbergben folytatott, 1938-ban szerzett középiskolai tanári oklevelet. 1938-tól Losoncon, majd a pestszentlőrinci gimnáziumban tanított. 1941-ben munkavégzésre az Országos Közoktatási Tanácshoz rendelték be. 1944-től a Magyar Királyi Testnevelési Főiskolán, 1945-től a Magyar Testnevelési Főiskolán, 1954-től a Pedagógiai Tudományos Intézetben, 1958-tól az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeumban dolgozott. 1967-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen megalapította a Felsőoktatási Kutató Csoportot, amelyet hamarosan átneveztek Felsőoktatási Pedagógiai Kutatóközpontnak, ezen intézmény munkatársa, főmunkatársa, majd igazgatója lett. Közben az MTA Pedagógiai Bizottságában is fontos szerepet töltött be titkárként, tagként, majd 1990-től elnökként.

Nevéhez fűződik a Magyar Pedagógiai Irodalom és a Köznevelésünk évkönyveinek közreadása. Foglalkoztatta a műszaki felsőoktatás didaktikája, számos matematikai példatár összeállításában működött közre. Az 1976-tól megjelenő pedagógiai lexikonok, s a Magyar életrajzi lexikon[1] számos szócikkének szerzője.

Munkái (válogatás) [szerkesztés]

  • Szociális érés az iskolában. Budapest, 1939.
  • Embernevelés és ipari képzés Pestalozzi pedagógiájában. (Doktori disszertáció.) Budapest, 1964.[2]
  • Képességvizsgálatok a felsőoktatási felvételi eljárásában : Magyar Pedagógiai Társaság Felsőoktatási Szakosztálya által 1973. febr. 13-án rendezett vita feldolgozása / [szerk. és bev. Völgyesy Pál.]; [előszó Zibolen Endre].[3]Budapest, 1973.
  • Johann Heinrich Pestalozzi. Budapest, 1984.
  • Faragó László. Budapest, 1990.
  • Nevelésügyünk az önkényuralom korában. Budapest, 1993.

Szerkesztései (válogatás) [szerkesztés]

  • Balatonfüredi Pedagógus Konferencia: 1956. október 1–6. – rövidített jegyzőkönyv. Budapest: Pedagógiai Tudományos Intézet – sokszorosított kézirat (1957)  – szerk. Szarka József, Zibolen Endre, Faragó László
  • Pestalozzi válogatott művei. 1–2. köt. Budapest, 1959.
  • Fejezetek a műszaki felsőoktatás didaktikájából / szerkesztette [és a bevezető tanulmányt írta] Zibolen Endre; [írta Szentmártony Tibor et al.]. Budapest, 1980.
  • Tehetségmentés az iskolában, 1920–1944 : Az intézményes tehetségkutatás, tehetségvédelem és tehetségfejlesztés irodalma a két világháború között. Budapest, 1986.
  • Oktatásügyi kutatások / [szerk. biz. Halász Gábor, Sándor Ernőné, Zibolen Endre]. Budapest, 1986–1988.

Díjak, elismerések (válogatás) [szerkesztés]

Jegyzetek és források [szerkesztés]

  1. MÉL
  2. Egyoldalas sokszorosítvány 369 p.
  3. Közreadó és kiadó: Felsőoktatási Pedagógiai Kutatóközpont
  • Pedagógiai Ki Kicsoda. Főszerk. Báthory Zoltán, Falus Iván. Budapest : Keraban Könyvkiadó, 1997. Zibolen Endre lásd 296. p. ISBN 963-8146-48-6

Külső hivatkozások [szerkesztés]