Zalai Szalay László

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zalai Szalay László
Élete
Született1879. november 26.
Kiskőrös
Elhunyt1944. február 15. (64 évesen)
Budapest
SírhelyFarkasréti temető
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)novella, színmű

Zalai Szalay László (Kiskőrös, 1879. november 26.Budapest, 1944. február 15.) író, szerkesztő.

Élete[szerkesztés]

Kiskunhalason járt gimnáziumba, majd Kecskeméten jogot hallgatott. Ő alapította az első kecskeméti napilapot, a Kecskeméti Hírlapot. Később a Magyar Hírlap, a Világ, a Magyar Nemzet számára dolgozott, 1934–1944 közt a Sztár című film- és színházi lap főszerkesztője és tulajdonosa volt.

Munkássága[szerkesztés]

Népi tárgyú novelláinak jó részét a kiskunhalasi adatközlők elbeszélései nyomán vetette papírra. Ezek közül is kiemelkedett Gózon István gazdálkodó, parasztverselő. Még későbbi évtizedeiben, Budapesten is az főként kiskunhalasi élményei, gyűjtései alapján: az alföldi rétek, buckák, pásztorok, pákászok a nincstelen kisparasztok népies hangon mesélő krónikása maradt. Színdarabjait sikerrel játszották a fővárosi és vidéki színpadok. Legnépszerűbb alakja Szuhay volt.

Művei[szerkesztés]

  • Aranyos város Jeruzsálem (192?)
  • A zsidó nők története (1924)
  • A kovács (dráma színmű) (1932);
  • Szuhay (dráma színmű) (1932);
  • Szuhay. Budapest, 1925;
  • Ez a föld. Budapest, 1928;
  • Mihály bácsi. Budapest, 1928;
  • Aranyos város Jeruzsálem. Budapest;
  • A puszta balladája. Budapest, 1930;
  • Zörgessetek. Budapest, 1937;
  • Ólmos eső. Budapest, 1939);
  • Farsangi esküvő (színmű, 1939;
  • A legendás Szuhay. Budapest, 1942;
  • Az utolsó nagyúr. Budapest, 1942;
  • Öreg Szuhay. Budapest, 1942;
  • Szuhay a tanyán. Budapest, 1944.

Források[szerkesztés]