Záhi Havássz
| Záhi Havássz (زاهي حواس) | |
 | |
| 2006-os portréja | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1947. május 28. (76 éves) Damietta |
| Ismeretes mint | Zahi Hawass |
| Nemzetiség |  |
| Állampolgárság | egyiptomi |
| Lakhely | Kairó |
| Iskolái |
|
| Iskolái | |
| Felsőoktatási intézmény | Pennsylvaniai Egyetem Kairói Egyetem Alexandriai Egyetem |
| Pályafutása | |
| Szakterület | régész |
| Kutatási terület | egyiptológia |
| Tudományos fokozat | Ph.D. (1987)[3] honorary doctorate (2005)[4] |
| Szakintézeti tagság | régészeti főfelügyelő (1969)[1] régiségek legfelsőbb tanácsának főtitkára (2002)[2] kulturális miniszter helyettese (2009–2011) |
| Munkahelyek | |
| Más munkahelyek | Kulturális Minisztérium (2011-ig) |
| Tudományos publikációk száma | publikációk |
| Szakmai kitüntetések | |
| |
| Záhi Havássz (زاهي حواس) weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Záhi Havássz (زاهي حواس) témájú médiaállományokat. | |
Záhi Havássz (arabul: زاهي حواس, Zāhi Ḥawāss, Damietta, 1947. május 28. –) egyiptomi régész, egyiptológus, egyiptomi kulturális miniszterhelyettes. Pályafutása során terepi régészként Egyiptom számos jelentős lelőhelyén dolgozott, a Nílus deltavidékétől a nyugati sivatagon át Felső-Egyiptomig.
Élete[szerkesztés]
Havássz eredetileg ügyvédnek készült, majd Alexandriában görög–római régészetet tanult. 1967-ben szerezte régészeti diplomáját. 1980-ban a Kairói Egyetemen egyiptológiából szerezte B.Sc. fokozatát, majd Fulbright-ösztöndíjjal 1987-ben PhD-fokozatot nyert el Pennsylvaniában egyiptológia és szír–palesztin régészet tárgyban.
1988-tól a kairói egyetemen, valamint a Kaliforniai Egyetem Los Angeles-i intézetében egyiptomi régészetet és egyiptomi kultúrtörténetet tanított. 1993-ban egyetemi katedráit feladva a gizai fennsík főfelügyelője lett, majd 1998-tól annak igazgatója. 2002-től az egyiptomi régiségek legfelsőbb tanácsának főtitkára, 2009-től miniszterhelyettes.
Amellett, hogy számos projektet irányított a gyakorlati régészet területén, Havássz több könyvet írt, még többet szerkesztett, dokumentumfilmek állandó szereplője – vagy narrátorként vagy szakértőként – és szövegírója. Ezek miatt az egyiptológia művelőinek egy része úgy tartja, hogy Havássz kisajátítja az egyiptológia tudományát.
A Nagy Szfinx helyreállítását is ő vezette, valamint minden, a memphiszi nekropolisz területére eső kutatást. Az elmúlt években élénken foglalkozott Tutanhamon rejtélyének kibogozásával. 2005. január 6-án CT-vizsgálatnak vetette alá a múmiát a halál okának kiderítésére, és még abban az évben publikálta az uralkodó halálára vonatkozó elképzeléseit.
A kormányzat 2011. március 3-i átszervezését követően, március 6-án beadta a lemondását. A lemondását azzal indokolta, hogy a forradalom után a kormányzat nem képes megvédeni a műemlékeket, nem garantálják a biztonságot. Március 30-án bejelentette, hogy újra ő a kulturális miniszter, és az új miniszterelnök ki is nevezte, de július 17-én ismét lemondatta.
Magyarul megjelent művei[szerkesztés]
- Piramisok rejtett kincsei; szerk. Zahi Havassz, ford. Babits Péter; Alexandra, Pécs, 2004
- A fáraók birodalma; ford. Bank Szilvia; Alexandra, Pécs, 2006
- Királysírok Thébában. Kapu az örökkévalóságba; fotó Sandro Vannini, ford. Nitkovszki Stanislaw; Aquila, Debrecen, 2006
- A fáraók hegyei. A piramisépítők története; ford. Kmilcsik Ágnes; Gold Book, Debrecen, 2007
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Különböző területeken
- ↑ General supreme council antiquities. [2011. február 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 8.)
- ↑ Ph.D. University of Pennsylvania. [2011. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 8.)
- ↑ Honorary Doctorate. [2011. március 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 8.)