Zagve-dinasztia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zagve-dinasztia
Etiópia császárai
Uralkodási ideje
937 vsgy 11371270
Elődje Akszúmi királyok
Utódja Salamon-dinasztia

A Zagve-dinasztia Etiópia fölött uralkodott az Akszúmi Királyság végétől (10. század közepétől) vagy 1137-től 1270-ig, amikor Jekuno Amlak egy csatában megölte az utolsó Zagve királyt.

Elnevezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A dinasztia neve valószínűleg az agaw nép nevéből származik, jelentése „agaw” (melléknévként) vagy szó szerint „az agawok közül való” (a ze az angol of szónak felel meg a ge'ez nyelvben, amely a szertatások és az udvar hivatalos nyelve volt).

Tagjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Zagve-dinasztia egy agaw keresztény hercegi családból származott. A dinasztiához tartozó királyok száma bizonytalan: az etióp királyokat tartalmazó listákon 5-től 16-ig szerepelnek Zagve királyok, akik összesen 133 vagy 333 évig uralkodtak (más, kevésbé valószínű elméletek 137, 250 vagy 373 évre teszik).

Történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Trónra kerülés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A történészek egyetértenek abban, hogy a dinasztia alapítója Mara Takla Hajmanot volt, az Akszúmi Királyság utolsó királyának, Dil Na'odnak volt a veje.

A 10. század közepén Gudit királynő seregei elpusztították az Akszúmi Királyságot. Az ezt követő sötét korról többféle elképzelés ismert: az egyik, főleg etióp szájhagyományon alapuló nézet szerint Gudit 40 évig uralkodott, majd utódai örökölték a trónt. Közülük az utolsót az utolsó akszúmi király Dil Na'od tábornoka és veje, Mara Takla Hajmanot fosztotta meg hatalmától. Amennyiben a Zagve-dinasztia 333 évet uralkodott, akkor ez 937 körül történt, ha azonban a 133 éves uralkodás a helyes, akkor az eseményeknek 1137 körül kellett lejátszódni, ami azt is jelenti, hogy Mara Takla Hajmanot nem lehetett Dil'Naod lányának, csak egy későbbi utódjának a férje. Az utóbbi nézetet támasztja alá Carlo Conti Rossini is, aki szerint az 1150 előtt az alexandriai V. János kopt pápához írt Etiópiából származó levél is ezekhez az eseményekhez kapcsolódik. A levélben a névtelen etióp uralkodó azt kéri, hogy nevezzenek ki új abunt (egyházi vezetőt) az Etióp Ortodox Egyház élére, mert a hivatalban lévő már túl öreg. Rossini szerint a levelet Mara Takla Hajmanot íratta, azért, mert a régi vezető nem volt hajlandó elismerni az új uralkodóház trónra kerülését.

Fénykor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Templom Lalibelában

A Zagve-dinasztia legismertebb tagja Gebre Meszkel Lalibela, akinek a nevéhez fűződnek a Lalibela városban található sziklába vájt templomok.

Bukás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az utolsó Zagve neve azonban nem ilyen biztos – a fennmaradt krónikák és a szájhagyomány Za-Ilmaknun-nak nevezik, ez azonban bizonyosan egy álnév (Taddesse Tamrat etióp történész fordítása szerint azt jelenti, hogy „az Ismeretlen, a rejtett”), amelyet azt követően használtak, hogy a Salamon-dinasztia átvette az uralmat. Taddesse Tamrat szerint az utolsó uralkodó Jetbarak volt, aki a Szent Qirqos templomban ölt meg a Salamon-dinasztia alapítója, Jekuno Amlak.

Utódlás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A későbbi etióp szokástól eltérően, Taddesse Tamrat történész szerint a Zagve dinasztián belül testvérről testvérre szállt a trón, az agaw utódlási szokásoknak megfelelően.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Zagwe dynasty című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.