Zacharias Jansen

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zacharias Jansen
Zacharias.jpg
Zacharias Jansen
I. Beeckman metszete Pierre Borel De vero telescopii inventore című könyvéből[1]
Született 1580 körül
 Németalföld, Hága
Elhunyt 1632 körül (52 évesen)
 Németalföld, Amszterdam
Nemzetisége holland
Házastársa Catharina de Haene (1610-1624)
Anna Couget (1625-)
Foglalkozása üvegműves, optikus
Jansen mikroszkópja
Metszet Pierre Borel De vero telescopii inventore című könyvéből[1]

Zacharias Jansen (1580 körül, Hága, Spanyol Németalföld - 1632 körül, Amszterdam, Spanyol Németalföld) holland üvegműves, optikus, a mikroszkóp és a teleszkóp feltalálója. Nevét még szokás Sacharias Jansennek vagy Zacharias Janssennek is írni.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1580-ban[2], más források szerint 1585-ben, 1588-ban[1] vagy 1589-ben[3] született a hollandiai Hágában Hans Martens middelburgi szemüvegkészítő, egy amszterdami optikai cég házaló ügynöke (hollandul: marskramer) és Maeyken Meertens második gyermekeként[3]. Szülei feltehetően Antwerpenből származtak. Jansen Middelburgban nőtt fel, húgával Sara-val együtt. Édesapjától tanulta az optikusi mesterséget és hamarosan a szintén middelburgi Hans Lippershey legnagyobb konkurense lett.

1610. október 23-án összeházasodott Catharina de Haene-nel[3]. A házassági bizonyítványra Jansen születési helyeként Hágát tüntették fel, de amíg Cornelis de Waard 1906-ban rá nem bukkant erre dokumentumra egy levéltárban, addig a legtöbb helyen Middelburgot írtak. 1611-ben született meg fiúk, Johannes Sachariassen[3].

Pénzhamisítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jansenék a middelburgi pénzverde szomszédságában laktak, ahol Zacharias bátyja dolgozott. Zacharias 1613 és 1619 között több ízben hamisított spanyol érméket. A büntetés elől egy közeli faluban, Arnemuiden-ben rejtőzött el, ahol tovább folytatta az illegális tevékenységet. 1619-ben több a hamisításhoz használatos eszközt foglaltak le nála és feljelentették. Az akkori törvények szerint halálbüntetés várt volna rá, de az arnemuideni végrehajtó édesapja Jansenék bűntársa volt. Ennek kiderülése késleltette a tárgyalást, így Zacharias ismét el tudott menekülni a törvény elől. Az ügyet később ejtették, így Jansen 1621-ben visszatérhetett Middelburgba[4].

Kései évek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jansen első felesége, Catharina, 1624-ben meghalt. Jansen 1625 augusztusában összeházasodott az antwerpeni származású Anna Couget-val, aki Zacharias rokonának Willem Jansennek volt az özvegye. 1626 novemberében Amszterdamba költöztek[3]. Jansen 1632-ben[3], más források szerint 1638-ban[2] hunyt el.

A mikroszkóp és a teleszkóp feltalálása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1590-ben Jansen édesapja elkezdett dolgozni egy egylencsés mikroszkópon, amelyben fia is közreműködött. 1590-ben[3], más források szerint 1595-ben[1][2] egyedül elkészítette az első összetett mikroszkópot, mely 9-szeres nagyításra volt képes. Később továbbfejlesztette az összetett mikroszkópot (18-szoros nagyításúvá) és 1601-ben szabadalmi kérelmet nyújtott be. A kérelmét nem bírálták el. A jelenleg elfogadott álláspont szerint Zacharias Jansen 1595-ös mikroszkópját tartják az első összetett mikroszkópnak[5]. Jansen találmányát később Antoni van Leeuwenhoek fejlesztette tovább.

1604-ben Zacharias Jansen elkészítette az első teleszkópot, de nem szabadalmaztatta azt. 1608-ban Hans Lippershey és Jacob Metius is szabadalmat nyújtott be a teleszkópra, melyet Jansen megtámadott. 1634-ben Isaac Beeckman, újságíró, Jansen fiához, Johannes Sachariassen-hez ment üvegcsiszolást tanulni, ekkor jelentette meg folyóiratában Zacharias Jansen életrajzát és a bizonyítékokat, hogy Lippershey az ő korábbi terveit használta fel a terveihez[2]. A németalföldi kormányzó, Fernando de Austria bíboros, III. Fülöp spanyol király fia, Jansent ismerte el a távcső és a mikroszkóp feltalálójaként. Pierre Borel, francia kémikus 1655-ben könyvet jelentetett meg De vero telescopii inventore (A teleszkóp igazi feltalálója) címmel, felhasználva Beeckman írását, melyben Zacharias Jansent tekineti a teleszkóp igazi feltalálójának. Galileo Galilei 1609-ben továbbfejlesztette a távcsövet, de ő Metius-t ismerte el feltalálóként.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d Borel, Pierre. De Vero Telescopii Inventore (digitális könyvtár) (latin nyelven) [1655. szeptember 19.]. Hozzáférés ideje: 2013. január 8. 
  2. ^ a b c d Beeckman, Isaac, Cornelis de Waard (1935.). {{{title}}}. Journal tenu par Isaac Beeckman de 1604 à 1634. (3). Hozzáférés ideje: 2013. január 8.  
  3. ^ a b c d e f g Boorstin, J.D.. De Ontdekkers (A feltalálók). ISBN 9051571402 [1985. szeptember 19.] 
  4. Zeeland története (html). (Hozzáférés: 2013. január 8.)
  5. Bíró, Sándor, Kevei Ferenc, Kucsera Judit, Hornok László.szerk.: Pesti Miklós: Általános mikrobiológia, Maráz Anna, Vágvölgyi Csaba, Szűcs György (magyar nyelven), Budapest: Dialóg Campus. ISBN 9639123714 [2000. szeptember 19.]