ZU–23–2

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
ZU–23–2
ZU-23-2 in Saint Petersburg.jpg
ZU–23–2 a szentpétervári tüzérségi múzeumban
Gyártási adatok
Típus légvédelmi gépágyú
Ország  Szovjetunió
Alkalmazás
Alkalmazás ideje 1960-tól napjainkig
Használó ország Lásd Üzemeltetők
Műszaki adatok
Űrméret 23 mm
Lőszer 23×152 mm
Tömeg 0,95 t
Fegyver hossza 4570 mm
Csőhossz 2000 mm
Elméleti tűzgyorsaság 2000 lövés/perc
Gyakorlati tűzgyorsaság 400 lövés/perc
Csőtorkolati sebesség 970 m/s
Hatásos lőtávolság 2000-2500 m
Oldalirányzás 360°

A ZU–23–2 vagy ZU–23 (oroszul Зенитная Установка, Zenitnaya Ustanovka, magyarul légvédelmi gépágyú) egy szovjet gyártmányú vontatott, ikercsövű, 23 mm-es légvédelmi gépágyú. Magyarországon a "Szaporapuska"-nevet kapta, tűzgyorsasága után.

Fejlesztés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A ZU–23–2 gépágyút az 1950-es évek végén fejlesztették ki. Feladata 2,5 km-es hatótávolságban az alacsonyan repülő célpontok, 2 km-es hatótávolságban páncélozott járművek megsemmisítése illetve katonák és stratégiai fontosságú pozíciók védelme helikopterrel vagy alacsonyan támadó repülőgéppel végrehajtott támadások ellen. Önjáró légvédelmi gépágyú a ZSZU–23–4 Silka fő fegyverének rész egységei és lőszere azonos, de felszerelték tűzvezető lokátorral (1RL33), analóg RPK-2 tűzvezető számítógéppel.

Leírás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az eszköz két darab 23 mm-es 2A14 gépágyút foglal magában, melyeket egy kicsi vontatmányra helyeztek, amely átalakítható rögzített tüzelési pozícióvá. Ebben a pozícióban a kerekeket oldalra döntik. A gépágyút vontatási helyzetből tüzelési helyzetbe 30 másodperc alatt át lehet állítani, de vészhelyzet esetén vontatási helyzetben is lehet használni. A fegyverrel manuálisan céloznak és tüzelnek, a ZAP–23 optikai-mechanikai irányzék segítségével. A fegyverhez egyenes csövű távcsövet is használnak földi célpontok ellen, mint például élőerő, páncélozatlan vagy könnyen páncélozott járművek. A fegyvert rakaszokban elhelyezett hevederekből táplálják. A rakaszok a gépágyú két oldalán helyezkednek el, tartalmuk 50 darab töltény. A tüzelés közben keletkezett füstöt részben a fegyvercső oldalnyílásain keresztül vezetik el.

A gépágyú futóműve egy repülőgép futóművén alapul. A gépágyú vontatás után, a kerekeket oldalra billentve a lövegtányérokra ül, menet helyzetbe állításhoz megváltoztatják a gépágyú súlypontját (a gépágyú csöveket elfordítják a vontatófej felé, és az alul levő talp segítségével meg emelik annyira, hogy a kerekek szabadon, terheletlenül állnak), és a kerekek tehermentesítése után, azok maguktól vissza állnak, és rögzítődnek. A ZPU szériához hasonlóan a ZU–23 gépágyúnak is kifejlesztették egycsövű és négycsövű változatát is. Ezek a változatok azonban nem kerültek rendszeresítésre.

A ZU–23–2 gépágyút többféle járművel lehet vontatni. A Szovjetunióban, majd később Oroszországban általában GAZ–66 teherautókkal vagy GAZ–69 terepjárókkal vontatták a gépágyúkat.

Lőszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gépágyúk ugyanazt a 23×152 mm B lőszert tüzelik, mint a ZSU-23-4 légvédelmi gépágyú (ezeknek semmi közük a repülőfedélzeti gépágyúkhoz). A lőszereket vegyesen fűzik a gépágyú hevederekbe, kézi vagy gépi úton. Alkalmazott lőszer fajták: OFZT: Repesz-Romboló-Fényjelző-Gyújtó BZT: Páncéltörő-Fényjelző-Gyújtó

Gyakorló lőszer (a lőszer nem tartalmaz harci részt és a lőpor helyére egy erős rugó került, a hüvely hosszanti irányban bordázott, hibás és selejtes lőszereket alakították át erre a változatra)

MG-25 gyújtóval szerelt (2. világháborús német lőszerek alapján készült)., mely becsapódáskor, vagy repülés végén működik el (önmegsemmisítés).

Irányzék, tűz vezetés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fegyverhez a ZAP-23-jelzésű irányzékot használják, mely egy légi (reflex, megvilágítható szálkeresztel) és egy földi irányzó egységgel (T-3 földi irányzó távcső) van felszerelve, valamint két tárcsával, amin az irányt, magasságot és sebességet lehet be állítani (előretartás, lőelemek). A célzás történhet a nyomjelzők alapján is, minden lőszere nyomjelzővel szerelt, ami jól látható a kezelők számára. A lő elemek meghatározása becsléssel, vagy elöljáró parancsa szerint történik.

Üzemeltetés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A ZU–23–2 gépágyút 1960-ban rendszeresítették a Szovjet hadseregnél. A fegyvert gyakran helyezték teherautók platójára, majd alkalmazták mind légvédelmi, mint földi támogató feladatkörben. A gépágyút az MT–LB lánctalpas páncélozott szállítójármű tetejére is fel lehet rögzíteni. Speciálisan módosított háromlábú változatát (leszerelték a kerekeket és a gépágyú tányérok alá 3 rögzített fatuskót helyeztek.) használják a BTR–DG deszantpáncélos főfegyverzeteként is. A fegyver olcsó, könnyen kezelhető és hatékony, az orosz hadsereg és még több mint húsz másik ország a mai napig hadrendben tartja. A finn hadseregben elterjedt beceneve a Sergei. A fegyvernek léteznek nem-szovjet gyártmányú változatai. Az egyik ilyen a lengyel gyártmányú ZUR–23–2TG, melyet fejlesztett irányzékokkal és Grom légvédelmi rakétákkal láttak el. A másik a finn gyártmányú 23 ItK 95 gépágyú, melyet gyakran helyeznek fel járművekre is.


Változatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szovjetunió[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

ZU–23–2 tüzelés közben. Vicebszk, Fehéroroszorzság
  • ZU–23 – Eredeti szovjet változat.
  • ZU–23M – Továbbfejlesztett szovjet változat új célzórendszerrel (lézeres távolságmérő, optikai-mechanikai berendezés, televíziós rendszer, hőérzékelő, televíziós rendszer éjszakai használathoz) és elektromechanikus forgatórendszerrel.

Lengyelország[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hibneryt – Star 266 teherautóra helyezett ZUR–23–2KG gépágyú
  • ZU–23–2 – Az alapváltozat lengyel jelölése. 1972-től gyártották licenc alatt a Zakłady Mechaniczne "Tarnów" S.A.-nál.
  • ZUR–23–2S Jod – Lengyel változat GP–1R elektro-optikai irányzékkal és két darab Sztrela–2M rakétaindítóval, 1988-tól alkalmazták.
  • ZUR–23–2KG Jodek–G – A ZUR–23–2S-ből fejlesztették ki fejlettebb CKE–2 reflex irányzékkal (később CP–1 lézeres távolságmérővel ellátott éjszakai-nappali irányzékkal), elektromechanikus forgatórendszerrel és két darab Grom rakétaindítóval, 2002-től gyártják.
  • ZU–23–2M Wróbel – Tengerészeti változat, hidraulikusan meghajtott, 1979-től gyártották.
  • ZU–23–2MR Wróbel–II – A ZUR–23–2S tengerészeti változata, Sztrela–2M rakétaindítókkal és folyadék hűtésű csövekkel, 1986-tól gyártották.
  • Hibneryt – ZU–23–2 gépágyú speciálisan módosított Star 266 teherautóra rögzítve, a teherautót lőszerrel és elektromos rendszerrel látták el, amellyel a gépágyú elektromechanikus forgatását végzik.

Legutolsó változatát TV, Infra optikai célzóberendezéssel, lézertávmérővel és 2 db Grom kézi légvédelmi rakétával, magassági és oldal irányú mozgatása elektro motorokkal történik, lehetőség van tűzvezető lokátorra kapcsolni, a gépágyút egy operátor és két töltő-kezelő működteti, akár fedezékből, táv irányítással.

Csehország/Szlovákia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • ZU–23–2M2 Vlara – Modernizációs csomag.

Finnország[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 23 ItK 95 – Finn továbbfejlesztés.
  • SAKO 23 mm/87 – Tengerészeti igényeket kielégítő továbbfejlesztés. Változatai: 23 M74, 23 M77, 23 M80 és 23 M85. A géppuskákat el lehet távolítani és Mistral légvédelmi rakétákkal lehet őket helyettesíteni.

Kína[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 85-ös típus – Kínai gyártmányú változat.
  • 87-es típus – Kínai továbbfejlesztett változat.

Üzemeltetők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lengyel ZUR–23–2S Jod a lőtéren.

Korábbi üzemeltetők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eredeti szolgálati könyv: Léfe, ZU-23-2 23mm-es Ikercsövű Légvédelmi Gépágyú kezelési utasítás kezelők számára, CSLKK Nagyoroszi, MN 7486 alapján, Juhász Gábor.

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a ZU-23-2 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz ZU–23–2 témájú médiaállományokat.