Zöldike

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A Zöldike keresztnévről itt, a Zöldike (Coeloglossum viride) védett növényről itt olvashatsz.

Zöldike
Státusz
••••••• Nem veszélyeztetett •••••••
Magyarországon védett Eszmei érték: 10 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Madarak (Aves) Rend: Verébalakúak (Passeriformes) Alrend: Verébalkatúak (Passeri) Család: Pintyfélék (Fringillidae) Nem: Carduelis Faj: C. chloris
Tudományos név
Carduelis chloris Linnaeus, 1758
Szinonimák
Chloris chloris
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Zöldike témájú rendszertani információt. A Wikimedia Commons tartalmaz Zöldike témájú médiaállományokat.

A zöldike (Carduelis chloris) a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a pintyfélék (Fringillidae) családjába tartozó faj.

Egyes rendszertanok a Chloris nembe sorolják. Neve beszélő név, zöldes tollazatáról kapta.

Tartalomjegyzék 1 Előfordulása 2 Alfajai 3 Megjelenése 4 Életmódja 5 Szaporodása 6 Kárpát-medencei előfordulása 7 Védettsége 8 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Előfordulása

A hideg, északi részeket kivéve, egész Európában, Ázsia egy részén és Észak-Afrikában is fészkel. Életmódja elsősorban fákhoz köti, de nem csak erdőkben találkozhatunk vele. Az ember közelségét is jól viseli.

Betelepítették az Azori-szigetek, Ausztrália, Új-Zéland, Uruguay és Argentína területére. Sikertelenül próbálták meghonosítani az Egyesült Államok és Szent Ilona területén.

[szerkesztés] Alfajai

• Carduelis chloris chloris – Európa nagy része, köztük a Kárpát-medence
• Carduelis chloris aurantiiventris – Dél-Európa és Észak-Afrika, nagyobb és élénkebb színű
• Carduelis chloris chlorotica – a Közel-Kelet, halványabb, sárgás
• Carduelis chloris turkestanica – Közép-Ázsia és Oroszország, erőteljesen szürkés

[szerkesztés] Megjelenése

Hossza 15 centiméter, szárnyfesztávolsága 24–28 centiméter, testtömege 80–100 gramm. A magevőkre jellemző kúpos csőrrel rendelkezik, mely halvány hússzínű. A kifejlett hím színe élénkzöld (erről kapta nevét is), a tojó színe tompább, szürkébb. Mindkét nemre jellemző az élénksárga szárnytükör és faroktő.

[szerkesztés] Életmódja

Erős csőrével a fák és növények magvait fogyasztja, mezőgazdasági területeken károkat okozhat – igaz, a hernyókat és ormányosbogarakat pusztítja. Állandó fajnak számít, bár telente alkalomadtán kóborol. Hangadása változatos, repülés közben pergő „tyü-tyü-tyü”, a költési időszakban pedig a madarászok által „zsírozás”-nak nevezett „dzöíí”.

[szerkesztés] Szaporodása

A zöldike különféle erdőkben és az emberi tevékenység fás területein (parkok, temetők, kertek) fészkel magányosan vagy csoportokban. A fára épített fészek fűszálakból, mohából, gyökérszálakból készül, és a szülők tollpihékkel bélelik. Az 5–6 tojásból 13–14 nap költés után kelnek ki a fiókák, akik 11–14 nap múlva bekövetkező kirepülésükig fészeklakók. Évente rendszerint két fészekalj nő fel, az első április-májusban, a második a június-júliusi időszakban.

[szerkesztés] Kárpát-medencei előfordulása

Egész Magyarországon gyakori, rendszeres fészkelő. Stabil állománya, mely becslések szerint 445 000 – 585 000 példányt foglal magában, a Duna és a déli országhatár mentén a legsűrűbb.

[szerkesztés] Védettsége

A széles körben elterjed faj a Természetvédelmi Világszövetség értékelése szerint jó kilátásokkal rendelkezik. Az európai állomány stabilnak mondható, ezért SPEC-kategóriája 4-es. A zöldike Magyarországon védettséget élvez, eszmei értéke 10 000 forint.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján (2009. 03. 28.)
• Az MME Monitoring Központ adatlapja
• Hermann Heinzel – Richard Fitter – John Parslow: Európa madarai (ISBN 9635451946)
• Kárpátkert
• Díszmadár Magazin
• Pinty.lap.hu - linkgyűjtemény