Zöld útvesztő
| Zöld útvesztő | |
| Szerző | Anatolij Sztaszj[1] |
| Eredeti cím | Зелена пастка |
| Ország |  Szovjetunió |
| Nyelv | orosz |
| Téma | sci-fi, ifjúsági, kaland |
| Műfaj | regény |
| Sorozat | Delfin könyvek |
| Kiadás | |
| Kiadó | Веселка, Київ |
| Kiadás dátuma | 1972 |
| Magyar kiadó | Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest és a Kárpáti Kiadó, Uzsgorod |
| Magyar kiadás dátuma | 1974 |
| Fordító | Radó György |
| Illusztrátor | Miklosovits László |
| Oldalak száma | 209 |
| ISBN | ISBN 963 11 0142 8 |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Zöld útvesztő (Зелена пастка) Anatolij Sztaszj[2] szovjet (ukrán) író 1972-ben megjelent sci-fi és ifjúsági kalandregénye, eredeti címén: Зелена пастка. A kötet 1974-ben jelent meg a Móra Ferenc Könyvkiadó és a Kárpáti Kiadó közös gondozásában a Delfin könyvek sorozatában.
Történet[szerkesztés]
 |
Alább a cselekmény részletei következnek! |
Körülbelül 70 évvel a második világháború befejezése után, a XXI. század elején Latin-Amerika dzsungelében, a Vachuayo folyó mentén a Seni-Moro ("az örök erdő földje") Köztársaságban játszódik a történet. Itt egy élelmiszerforrásokat kutató tudományos expedíció tagjai végzik mostoha körülmények között a munkájukat. Egy napon a főszereplő, a 14 éves – a Dnyeper-parti Komszomolszk városából származó – Ihor Vovcsenko kihallgat egy titkos beszélgetést, s azután eltűnik a táborból. Hamarosan az őserdő mélyén, egy – újfasiszták által felügyelt – kényszermunkatáborban találja magát. Indiánokkal együtt dolgozik egy titkos rakéta-kilövőhely építésén. Az erdei „kalózok” vezetője a „halál karmesterének” nevezi magát, és világuralmi tervei vannak. Baktériumfegyvere képes akár az egész világ elpusztítására.
A Nemzetközi Nyomozószolgálat felügyelője, a magyar származású Csanády Zoltán nyomoz a titkos szervezet után, amely terrorakcióival már korábban is hatalmas károkat okozott a békében élő emberiségnek. A fogságban Ihor ismerősökkel találkozik, barátokra, szövetségesekre lel, s mindenáron szökni akar. Ugyanis rájött arra, hogy fogva tartói a világ megzsarolására készülnek. Az Sz-17-es baktériumtenyészet bevetésekor ugyanis valamennyi ember, állat, növény elpusztulhat abban a zónában (200 km-es körben), ahol megalkotói bevetik. Egy félelmetes hatású plazmafegyver birtokába jutva merész lépésre szánja el magát, és szembeszáll elrablóival.
A „halálos orkán” mellett az indiánok is a segítségére sietnek, hogy megküzdjenek a „holt emberekkel”. A földi összecsapást légi ütközetek is követik, s a hatóságok is beavatkoznak a dzsungelháborúba. A kiszabadult indiánok az őserdő mélyében keresnek menedéket, itt próbálnak rabszolga sorsuk után új életet kezdeni. Ihor és szerettei már majdnem megmenekülnek, de a barna egyenruhásoktól szerzett repülőgépüket a dél-amerikai köztársaság vadászgépe lelövi. Főhősünk és társai csak megsebesülnek, így majmok és pumák, jaguárok és anakondák között egy újabb, végső kaland veszi kezdetét.
 |
Itt a vége a cselekmény részletezésének! |
Szereplők[szerkesztés]
- Ihor Vovcsenko, 14 éves szovjet fiú
- Andrij Vovcsenko, az ENSZ élelmezési bizottságának szakértője, Ihor édesapja
- Okszana Vovcsenko, oceanologus, Ihor édesanyja
- Csanády Zoltán, magyar származású rádiótávírász
- Erzsi, Csanády Zoltán unokahúga
- Szinicja professzor
- Jacques, a Vörös Nyúl, Ihor barátja
- senore Degaldado, énekesnő, Jacques édesanyja, Brazília csalogánya
- Catultece, cajao törzsbéli öreg indián
- senhor Augustino, helikopter-pilóta
- senhora Rosita
- Vu, indián fiú
- Zahbi, hatalmas termetű indián
- Otto Brenndorf (alias Rohas Vereira) Standartenführer
- Gertrude Wurm (Fräulein Trude), orvosnő
- Theodor Knosse, fasiszta vezető
- Wolfgang Schumer, feltaláló
- Zacher parancsnok
- Hugo Larsen, misszionárius
Magyarul[szerkesztés]
- Zöld útvesztő; ford. Radó György; Móra, Bp., 1974 (Delfin könyvek)
Tartalom[szerkesztés]
- Előszó
- Új vendég a kastélyban
- Az öreg Catultece éneke
- Apám a múltat firtatja
- Repülőút – ismeretlen cél felé
- Zöld útvesztő
- A fehér jacht utasa
- Amikor a holtak életre kelnek
- A mínusz kettes kategória
- A rózsaszínű szélroham
- Utószó
Technikai jövőbelátás[szerkesztés]
| Találmányok a regényben | |
|---|---|
|
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Helyesen Anatolij Sztasz.
- ↑ Életrajz és bibliográfia - Анатолій Олексійович Стась (ukránul)
Források[szerkesztés]
- Anatolij Sztaszj: Zöld útvesztő, Móra Könyvkiadó, Budapest, 1974 ISBN 963-11-0142-8
- A regény szövege[halott link]
