Zöld ásóbéka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zöld ásóbéka
Evolúciós időszak: Középső miocén - jelen
Kifejlett példány
Kifejlett példány
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Kétéltűek (Amphibia)
Rend: Békák (Anura)
Alrend: Mesobatrachia
Öregcsalád: Pelobatoidea
Család: Ásóbékafélék (Pelobatidae)
Nem: Pelobates
Wagler, 1830
Faj: P. cultripes
Tudományos név
Pelobates cultripes
(G. Cuvier, 1829)
Szinonimák
  • Rana cultripes Cuvier, 1829
  • Rana calcarata Michahelles, 1830
  • Cultripes provincialis J. P. Müller, 1832
  • Bufo calcaratus Schinz, 1833
  • Pelabates calcaratus Schinz, 1833
  • Pelobates cultripes Tschudi, 1838
  • Cultripes cultripes Leunis, 1844
  • Didocus calcaratus Cope, 1866
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Zöld ásóbéka témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Zöld ásóbéka témájú médiaállományokat és Zöld ásóbéka témájú kategóriát.

A zöld ásóbéka vagy késlábú béka (Pelobates cultripes) a kétéltűek (Amphibia) osztályának békák (Anura) rendjébe, ezen belül az ásóbékafélék (Pelobatidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

A zöld ásóbéka Franciaország, Portugália és Spanyolország területén honos. Akár 1800 méteres tengerszint feletti magasságban is megtalálható. Ősi békafaj, amely már a középső miocén korszakban megjelent.[1]

Megjelenése[szerkesztés]

Akár 11 centiméteresre is megnőhet; az ebihalai is igen nagyok. A bőre sima, felül az alapszín szürkés-sárgás rajta sötétbarna vagy zöldes foltokkal és pettyekkel. A hátsó lábain fekete színű bőrkeményedések vannak, ezek segítségével ássa be magát a talajba.

Életmódja[szerkesztés]

Az ürege akár 20 centiméter mély is lehet. Éjszaka mozog és általában magányos, de esőzések után tömegesen látható.

Szaporodása[szerkesztés]

Ideiglenes édesvizekben, néha brakkvízben is szaporodhat. Először a hímek bújnak elő, őket követik a nőstények. A legnagyobb nőstények akár 7000 petét is rakhatnak, a peték 1 méteres zselatinos zsinórba vannak összefogva. A kikeléshez két hét kell, a kifejlődéshez 4-6 hónap. A friss kis békák csak 2-3,5 centiméteresek, még 3 év szükséges amíg felnőtté válnak. Körülbelül 15 évig él.

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 'Pelobates cultripes (Cuvier, 1829). Lisanfos KMS. Version 1.2. Online reference accessible at http://www.lisanfos.mncn.csic.es/. Museo Nacional de Ciencias Naturales, MNCN-CSIC, Madrid (Spain), 2014. [2014. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. március 3.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]