Zóhár
 |
Ezt a szócikket egy, a témában jártas személynek vagy szakértőnek át kellene olvasnia, ellenőriznie a szövegét, tartalmát – részletek a cikk vitalapján. |
|
|
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
A Zóhár könyve – a Ragyogás könyve (סֵפֶר זֹהָר Széfer Zóhár) a Kabbala széles körben legfontosabbnak tartott írásműve, az időszámítás szerinti 2. században, Rabbi Simon bár Jocháj (Rásbi) és tanítványai által íródott. A Zóhár, amely arámiul lett írva, az ún. Tikkun (magyarul: (ki)javítás) módszerét mutatja be, és noha rejtett formában, de leírja mindazt, amit a természettel egyensúlyba került ember megél. Továbbá, leírást találunk benne az összes jövőbeni helyzetről, amin az emberiség az ego végső kijavítását bezárólag végig kell, hogy menjen.
A Zóhár útja [szerkesztés]
A Zohár könyve azt követően, hogy az írása befejeződött, el lett rejtve. Csak a 13. században, Spanyolországban került elsőként kiadásra, a nagy nyilvánosság számára. Mintegy 1400 évvel a Zóhár megírását követően, a tizenhatodik században jelent meg Cfát városában Ári. Ugyanazon kijavítási módszert, amelyet a Zóhár egy rejtett utalásokkal és példázatokkal teli nyelvezettel ír le, azt Ári egy olyan tudományos és módszeres nyelv útján fejezi ki, amely az egyetemes természetteli egyensúlyhoz elvezető módszer fázisait a lehető legapróbb részletekig bemutatja és kifejezésre juttatja.
Írásai a felső világ struktúrájának leírásait tartalmazzák, illetőleg elmagyarázzák az embernek, hogy az miként léphet be a valóság ezen dimenziójába.
A Zóhár napjainkban és annak hatása [szerkesztés]
Napjainkban a kijavítás módszere teljes egészében feltárul: Baal HaSzullám (1884-1954) érdemeként a Zóhár könyve, illetve Ári írásai olyan magyarázattal lettek ellátva, hogy azokat már mindenki meg tudja érteni.
HaSzullám legfőbb írásai: a Zóhár Könyvéhez írott Szullám (létra) elnevezésű szövegmagyarázata; a Tíz Szefírá tanulmánya c. műve, amelyben Ári írásait magyarázza. Továbbá, még számos olyan értekezést is írt, melyekben a természettel egyensúlyban levő emberi társadalom megépítésének a módját magyarázza el.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
 |
Ez a zsidósággal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
