Yorktown osztály (repülőgép-hordozók)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Yorktown-osztály szócikkből átirányítva)
Yorktown osztály
HajótípusRepülőgép-hordozó
NévadóUSS Yorktown (CV 5)
ÜzemeltetőAz Egyesült Államok haditengerészetének zászlaja Az Amerikai Egyesült Államok Haditengerészete
Pályafutása
ÉpítőNewport News Shipbuilding
Általános jellemzők
Vízkiszorítás20 117 t
25 908 t (teljes terhelés)
Hossz232 m (vízvonalban)
Szélesség25 m
Merülés7,9 m
Hajtóműgőzturbina
Sebesség32,5 csomó (60,2 km/h)
Hatótávolság23 150 km
Fegyverzet
  • 4×2 db 12,7 cm-es légvédelmi/felszíni célok elleni ágyú
  • 4×4 db 28 mm-es légvédelmi gépágyú
  • 24 db 12,7 mm-es légvédelmi géppuska
Repülőgépek90 db
Páncélzat
  • Övpáncél: 63–101 mm
  • Parancsnoki torony: 101 mm

  • Legénység2217 fő
    Férőhelyek száma
  • 2217 személyzet (1941)
  • 90 légi jármű
  • A Wikimédia Commons tartalmaz Yorktown osztály témájú médiaállományokat.
    SablonWikidataSegítség

    A Yorktown osztály amerikai repülőgéphordozó-osztály[1] volt a második világháborúban, melynek hajóegységeit a Newport News hajógyár építette az Amerikai Egyesült Államok Haditengerészete (US Navy) számára az 1930-as években.[2] Az osztály tagjai: USS Yorktown, USS Enterprise és USS Hornet. A korábbi amerikai hordozók közül a USS Langley (CV 1), és a USS Ranger (CV 4) kisebbek, a Lexington (csatacirkáló) osztály két egysége, a USS Lexington (CV 2) és a USS Saratoga (CV 3) azonban jóval nagyobb méretűek voltak a Yorktown osztály egységeinél.

    A hajóosztály egységei[szerkesztés]

    USS Yorktown (CV 5)[szerkesztés]

    A Yorktown a Karib-tengeren lehorgonyozva (1938 január 17.)

    Először a Csendes-óceáni flotta tagja volt, majd 1941 júniusában átkerült az Atlanti-óceánra, ahol konvojokat kísért. 1942 elején újra a Csendes-óceánon volt. 1942 tavaszán több hadműveletben is szerepet játszott. Májusban a korall-tengeri csata során súlyosan megrongálódott. Az amerikai hírszerzésnek- a SIGINTnek - ekkor már tudomása volt a japánok újabb támadási tervéről, ezért létfontosságú volt, hogy újra harcképessé tegyék a hajót. Pearl Harborban Chester Nimitz admirális erőteljes sürgetésére kétnapi rohammunkával ez sikerült is, így részt tudott venni a csendes-óceáni háborúban fordulópontot jelentő midwayi csatában.[3] A flotta összes torpedóvető repülőgépe[4] 6 db kivételével megsemmisült, de zuhanóbombázói érzékeny veszteségeket okoztak az ellenségnek. Nem sokkal ezután torpedó- és bombatalálatokat kapott. Kiürítették a megdőlt hajót, de mivel stabilizálódott az állapota, a mentőosztagok visszatértek, hogy újra csatarendbe állítsák. Ez nem sikerült. Két nap múlva az I-168-as japán tengeralattjáró elsüllyesztette.

    USS Enterprise (CV 6)[szerkesztés]

    A USS Enterprise a Csendes-óceánon (1941 június)

    Hadrendbe állítása után azonnal a Csendes-óceánra került. A 1941. december 7-én repülőgépeket szállított a Wake-sziget-en lévő támaszpontra. Elkísérte testvérhajóját, a Hornet-et a Tokió elleni híres támadás során. A midwayi ütközetben[3] a flotta összes torpedóvető repülőgépe[5] 6 db kivételével megsemmisült, de zuhanóbombázói négy japán repülőgép-hordozón és egy cirkálón is végzetes találatokat értek el. Ezt követően a csendes-óceáni hadszíntér minden jelentősebb ütközetében részt vett. 1942. augusztus 24-én a Kelet-Salamon-szigeteki csatában, valamint október 26-án a Santa Cruz-szigeteki ütközetben[6] bombatalálatokat kapott. 1945 tavaszán részt vett Okinaváért folyó küzdelmekben, ahol két kamikaze támadást is túlélt. Kijavításra visszatért az Egyesült Államokba, s ezt követően már nem vett részt harcokban. 1950-ben tartalékállományba került és 1957-ben lebontották.

    Egy SBD Dauntless zuhanóbombázó felszállásra készül az Enterprise-ről a Marshall szigeteknél 1942-ben

    USS Hornet (CV 8)[szerkesztés]

    A Hornet 28 mm-es légvédelmi ütegei tüzelés közben 1942 májusában

    Nem sokkal az Egyesült Államok hadba lépése előtt készült el. Róla indultak azok a B-25-ösök, melyek Tokiót bombázták.[7] 1942 nyarán részese volt a midway-i csatának. Az ütközetben sok torpedóvető repülőgépe megsemmisült, zuhanóbombázói nagy szerepet játszottak a győzelemben. Ezt követően konvojokat kísért. Október 26-án a Santa Cruz-szigeteki csatában[6] négy bomba- és két torpedótalálatot kapott. Két repülőgép is rázuhant. Egy japán romboló süllyesztette el később. A hajó roncsait a milliárdos Paul Allen alapítványa találta meg ötezer méter mélyen 2019 elején.[8]

    Jegyzetek[szerkesztés]

    1. Amerikai Anyahajók/Repülőgép-hordozók (magyar nyelven). [2012. február 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 22.)
    2. Repülőgép-hordozók a második világháború éveiben (magyar nyelven)[halott link]
    3. a b Walter Lord. Hihetetlen győzelem (magyar nyelven). Háttér Kiadó, Budapest 
    4. Második világháborús repülőgépek (angol nyelven)
    5. Amerikai repülőgépek a Második Világháborúban (angol nyelven)
    6. a b Santa Cruz-i csata (magyar nyelven). [2014. február 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 22.)
    7. A Doolittle-rajtaütés - Tokió első bombázása (angol nyelven)
    8. Megtalálták a 77 éve eltűnt USS Hornet roncsait (magyar nyelven)

    Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]