Yo-Yo (dal)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nicola Roberts
Yo-Yo
Kislemez a Cinderella’s Eyes albumról
B-oldalYo-yo (High Level Radio Edit)
Megjelent2012. január 8.
(lásd még: Megjelenések)
FormátumDigitális letöltés
Felvételek2011
StílusDance-pop
Hossz3:25
KiadóPolydor
SzerzőNicola Roberts, Tikovoi, von Doll
ProducerTikovoi
Nicola Roberts-kronológia
Lucky Day
(2011)		Yo-Yo
(2012)
Sablon • Wikidata • Segítség

A Yo-Yo egy dal Nicola Roberts brit énekesnőtől. A szám Roberts debütáló, Cinderella's Eyes című albumának harmadik kislemezeként jelent meg. Előző kislemezei, a Beat of My Drum és Lucky Day pozitív kritikákat szereztek a kritikusoktól, viszont nem sikerült kereskedelmileg jelentős sikereket elérniük. Eredetileg a Yo-Yot tervezte az énekesnő első kislemeznek, viszont később a Beat of My Drumot megfelelőbbnek találta. Maya von Doll és Dimitri Tikovoi mellett szerezte a dalt, Roberts szerint a szám jellemző zenei stílusát.

A Yo-Yo egy 50-es évek témájú dance-pop dal, döntésképtelen szerelméről szól. Énekhangját Kate Bushéval vetették össze. Egy videóklip is megjelent a dalhoz, mely a szöveg cselekményét követi. Roberts különböző öltözékekben jelenik meg egy bulin, ahol szerelme megcsalja egy másik lánnyal. A klip alacsony költségvetését sokan kritizálták, viszont Roberts határozottságát az öltözködésben sokan elismerték. A Alan Titchmarsh Show című műsorban adta elő a dalt.

Dalszerzés és inspiráció[szerkesztés]

Nicola Roberts a Girls Aloud egyik tagja. Amíg az együttesben volt, magánnyal küszködött, mivel távol élt szülővárosától Londonban, emellett elfoglalt volt, a média is kritizálta, sokszor „homály”-nak titulálták a csapat mellett töltött idejét.[1] Ezek következtében fáradt lett, majd megtalálta két énjét, a normális lányt, és a másik a celeb énje, melyet kényelmetlennek érzett. Az énekesnő szerint a média folyamatos jelenléte miatt volt rossz az együttes részének lennie. Nicola így beszélt erről a korszakról: „Meg kellett erősítenem magamat, belül tulajdonképpen haldokoltam”.[1] A lemezhez a csapattal töltött ideje inspirálta. Ez volt az első szám, melyet Maya von Doll és Dimitri Tikovoi mellett szerzett. A szám segített Robertsnek megtalálni stílusát, „Úgy éreztem, megtaláltam a hangzásomat… Igazán közel áll hozzám. A legelső dalok között van, amelyet írtam, és igazán büszke vagyok rá.”[2] A Holy Molynak így nyilatkozott: „A produkció hihetetlen. A ritmus olyan erőteljes és állandó. Ez volt az első dal, amit Maya és Dimitri mellett szereztem. Úgy éreztem, megtaláltam a hangzásomat. Én ruhaként tekintettem rá…”

Kiadás[szerkesztés]

Első kislemeze, a Beat of My Drum volt, mely pozitív kritikákat szerzett,[3] viszont a slágerlistákon nem ért el erős helyezéseket (brit kislemezlista 27. hely[4]). Másodikként a Lucky Day jelent meg, mely a kritikusok elismerését vívta ki,[5][6] viszont a listákon szintén nem ért el sikeres eredményeket, a skót és brit kislemezlistán 40. lett.[7][8] A Holy Moly oldalán Roberts bejelentette, a Yo-Yo lesz a harmadik kislemez, novemberi kiadási dátumot tervezve,[2] viszont később januárra halasztották.[9] Eredetileg a dal jelent volna meg első kislemezként, viszont Nicola később úgy érezte, a Beat of My Drum megfelelőbb lesz.[2] 2012. január 2-án jelent meg, Dimitri Tikovoi és Roberts szerezte. Később kiderült, egy CD kislemez is megjelenik két élő előadással és a Sticks + Stones demó változatával.[9]

Fogadtatása[szerkesztés]

Tim Chipping (Holy Moly) írt először a felvételről 2011. májusában. Elsősorban a kórust és a vokálokat dicsérték, Nicolában pedig az új popkirálynőt látták.[10] Emily Mackay (NME) szerint Nicola a számmal sebezhető oldalát mutatja meg.[11] Robert Copsey (Digital Spy) szerint a felvétel sóvárgó, és Kate Bush stílusával vette össze, a címadó dallal együtt.[12]

Háttér[szerkesztés]

Egy MSN-nek adott interjú során beszélt a számról az énekesnő: "A Yo-Yo-nál gondoltam azt hogy minden fordulatot vett és "felfedeztem" a saját céljaimat. Nagyon büszke vagyok a számra, imádom."[13] A szám pop stílusú, Nicola egy vágyakozó számnak szánta, szövegében álmodozó lánynak nevezi magát.

Élő előadások[szerkesztés]

Az énekesnő 2011. szeptember 21-én mutatott be egy exkluzív videót, melyben a számot adja elő.[14] Ugyanekkor a Lucky Day akusztikus változatát is elénekelte.[15] Nagyközönség előtt a G-A-Y nevezetű rendezvényen adta elő, a Beat of My Drum, Porcelain Heart, Lucky Day és Everybody’s Got To Learn Sometime mellett.[16]

Dallista[szerkesztés]

  • Digitális letöltés
  1. Yo-Yo (Radio Edit) - 3:29
  2. Lucky Day (Acoustic Mix) - 3:19
  3. I (Acoustic Mix) - 3:40
  4. Sticks + Stones (Acoustic Mix) - 4:14
  • Digitális EP
  1. Yo-Yo (Clean Radio Mix) - 3:29
  2. Yo-Yo (High Level Radio Edit) - 3:42
  3. Yo-Yo (High Level Club Mix) - 6:37
  4. Yo-Yo (JRMX Radio Edit) - 3:54
  5. Yo-Yo (JRMX Club Mix) - 5:59
  6. Memory of You (iTunes előrendelés esetén) - 3:47

Megjelenések[szerkesztés]

Ország Dátum Kiadó Formátum
 Írország 2012. január 5.[17] Polydor Records Digitális letöltés
 Egyesült Királyság 2012. január 8.[18]
2012. január 16. CD kislemez

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Nicholson, Rebecca: Nicola Roberts: Diplo and Metronomy dance to the bang of my drum. The Guardian, 2011. június 4. (Hozzáférés: 2011. augusztus 11.)
  2. ↑ a b c Roberts, Nicola: Guest Blog: Nicola Roberts, Lucky Day 2, Topshop and Titchmarsh. Holy Moly, 2011. szeptember 20. (Hozzáférés: 2011. október 3.)
  3. ↑ Williams, Andrew: Nicola Roberts: I thought I'd won the jackpot when I got in Girls Aloud. Metro, 2011. június 26. (Hozzáférés: 2011. augusztus 11.)
  4. ↑ Chart stats. Brit kislemezlista. [2012. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 11.)
  5. ↑ Song of the Day "Lucky Day". Popjustice. (Hozzáférés: 2011. augusztus 14.)
  6. ↑ Lambden, Dan: Track Review: Nicola Roberts 'Lucky Day'. SoSoGay. [2011. szeptember 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 14.)
  7. ↑ Archive Chart. Official Charts Company, 2011. október 1. (Hozzáférés: 2011. szeptember 25.)
  8. ↑ Archive Chart. Official Charts Company, 2011. október 1. (Hozzáférés: 2011. szeptember 25.)
  9. ↑ a b Nicola announces brand new single Yo-Yo. Polydor, 2011. november 14. [2011. november 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. november 16.)
  10. ↑ http://www.holymoly.com/celebrity-news/music-review-nicola-roberts-cinderella%E2%80%99s-eyes-3-track-sampler-uk-pop-has-new-queen563
  11. ↑ http://www.nme.com/blog/index.php?blog=140&p=11106&title=first_listen_nicole_roberts_cinderella_s&more=1&c=1
  12. ↑ Archivált másolat. [2011. szeptember 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 27.)
  13. ↑ Archivált másolat. [2011. szeptember 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 27.)
  14. ↑ Archivált másolat. [2011. szeptember 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 27.)
  15. ↑ http://www.nicolaroberts.co.uk/2011/09/video-acoustic-versions-of-yo-yo-and-lucky-day/[halott link]
  16. ↑ http://www.nicolaroberts.co.uk/2011/09/videos-watch-nicola-perform-5-songs-at-g-a-y/[halott link]
  17. ↑ Beat of My Drum - Single by Nicola Roberts. Apple Inc.. (Hozzáférés: 2011. augusztus 11.)
  18. ↑ Beat of my Drum Single. Apple Inc.. (Hozzáférés: 2011. augusztus 11.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Yo-Yo_(dal)&oldid=26443666”