Xiropotámu kolostor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Koordináták: é. sz. 40° 13′ 41″, k. h. 24° 13′ 11″

Xeropotamou kolostor (rajz, 1894)
Athosz kolostorai
Xeropotamou kolostor
A kolostor látképe a tenger felől

A Xiropotámu kolostor (görögül Μονή Ξηροποτάμου) Athosz húsz kolostorának egyike. A Szent Hegy kolostorainak hierarchiájában a nyolcadik helyet foglalja el. Jelenleg fennálló épületei a 18. századból származnak. Negyven görög szerzetes otthona.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Halkidikí-félsziget keleti nyúlványán elterülő Athosz-hegyi Köztársaság területén, az Athosz-félsziget nyugati részén, a Dáfni és Kariész közötti út mentén 200 m tengerszint feletti magasságban elterülő fennsíkon fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hagyomány szerint alapítása 424-re nyúlik vissza, hiteles források szerint azonban csak a 10. században kezdték el építését. Alapítója Xeropotamiai Pál szerzetes volt. Ezen kolostor szerzetesi életformája 1661-ig cenobita volt, ezt követően anakoréta, 1981-től azonban ismét cenobita.

A kolostor szerzeteseinek létszáma
Év 1903 1959 1968 1978 1988 2000
Létszám 106 43 36 22 38 40

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Itt őrzik a Szent Kereszt ereklye legnagyobb fennmaradt darabját.
  • Könyvtárában több mint ötszáz kéziratot és megközelítőleg négyezer nyomtatványt őriznek.
  • A Szent Negyven vértanúk tiszteletére szentelt szentélyét 1761-ben emelték, freskói 1783-ból származnak.
  • A kolostor Athosz leggazdagabb ikongyűjteményével rendelkezik.
  • A kolostornak 16 kápolnája van.

Források és jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Kloster Xeropotamou című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

  • Anestis Vasiliadis: Athosz