Hszincsiang–Ujgur Autonóm Terület
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
| Xinjiang (شىنجاڭ ئۇيغۇر ئاپتونوم رايونى Shinjang Uyghur Aptonom Rayoni 新疆维吾尔自治区 Xīnjiāng Wéiwú'ěr Zìzhìqū) |
|
.svg) |
|
| Rövidítés: 新 pinjin rövidítés: Xīn |
|
| Név eredete | 新 xīn – új 疆 jiāng – határvidék "új határvidék" |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Kína |
| Közigazgatási szint | autonóm terület |
| Székhely | Ürümcsi |
| Prefektúrák (地区) | 14 |
| Megyék (县) | 99 |
| Járások (乡) | 1005 |
| A KKP tartományi bizottságának titkára | Wang Lequan |
| Kormányzó | Ismail Tiliwaldi |
| Terület | 1 660 000 km², 1. a rangsorban |
| ISO 3166-2 | 65 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 19 630 000 fő (2004) +/- |
| Népsűrűség | 11,8 fő/km² |
| Főbb nemzetiségek | Ujgur – 45% Han – 41% Kazah – 7% Hui – 5% Kirgiz – 0,9% Mongol – 0,8% Dongxiang – 0,3% Tadzsik – 0,2% Xibe – 0,2% |
| GDP 2004 | |
| GDP | 220 milliárd CNY, 25. a rangsorban |
| GDP per fő | 11 200 CNY, 13. a rangsorban |
| A zárójelben szereplő rangsorok Kína tartományi szintű közigazgatási egységeinek összehasonlításában értendőek. | |
| Xinjiang weboldala | |
Hszincsiang–Ujgur Autonóm Terület vagy Xinjiang Kína legnyugatibb és legnagyobb tartománya.
Tartalomjegyzék |
Földrajzi helyzete [szerkesztés]
Kína északnyugati régiójában található a Xinjiang tartomány. Északon Oroszország, észak/északkeleten Mongólia, keleten Kína, délen Tibet, nyugaton India (Kasmír), Afganisztán, Tádzsikisztán, Kirgizisztán és Kazahsztán határolja.
Természeti értékei és éghajlata [szerkesztés]
Délen a Himalája északi hegyvonulata határolja a Kunlun. Az ország közepén nyugat-kelet irányban a Tien-san hegyvonulat húzódik, ahol a legmagasabb pontja 7719 méter magas Kongur-san hegycsúcs. Két nagy medencéje van: Dzsungária és a Takla-Makán, melynek legnagyobb része a Tarim-medence. Kevés folyója van. A leghosszabb a Tarim folyó. Nyolc tava van, a legnagyobb a Lop nor-tó, de vannak időszakos tavai is. A szárazföldi kontinentális éghajlatnak köszönhetően a terület nagy része sivatag, csapadék alig esik, évi 250–500 mm átlagosan.
Nyelvek [szerkesztés]
Hivatalos a kínai és az ujgur nyelv, de beszélnek még kazak, altaji és kirgiz nyelven. Az ujgur nyelv az altaji nyelvcsalád török ágába tartozik.
További információk [szerkesztés]
|
||||||||||||||||
 |
Ez a közigazgatással kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
