Xenon-oxitetrafluorid
| xenon-oxitetrafluorid | |||
 A xenon-oxitetrafluorid pálcikamodellje | |||
 A xenon-oxitetrafluorid kalottamodellje | |||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 13774-85-1 | ||
| ChemSpider | 10326200 | ||
| |||
| |||
| InChIKey | ONRYXFFHIXYZMZ-UHFFFAOYSA-N | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | XeOF4 | ||
| Moláris tömeg | 223,23 g/mol | ||
| Megjelenés | színtelen folyadék | ||
| Sűrűség | 3,17 g/cm³ (folyadék) | ||
| Olvadáspont | −46,2 °C | ||
| Oldhatóság (vízben) | reakcióba lép a vízzel | ||
| Veszélyek | |||
| EU osztályozás | nincs | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A xenon-oxitetrafluorid (XeOF4) szervetlen vegyület, a xenon-oxifluoridok egyik legismertebb képviselője.[1] Nagyon reakcióképes és instabil, vízben hidrolizál, az így keletkezett termékek veszélyesek és korrozívok:
XeOF4 + 2H2O → Xe + 4HF + 3/2 O2
Ezeken a termékeken kívül a reakcióban még némi ózon és fluor is keletkezik. Ez a reakció nagyon veszélyes, ezért a xenon-oxitetrafluoridot távol kell tartani a víztől és a vízgőztől.
Reakciók[szerkesztés]
Vízzel az alábbi lépésekben reagál:
XeOF4 + H2O → XeO2F2 + 2HF
XeO2F2 + H2O → XeO3 + 2HF
A XeO3 szobahőmérsékleten könnyen felrobbanhat, ekkor Xe és 3/2 O2 keletkezik.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ szerk.: Náray-Szabó Gábor: Kémia. Budapest: Akadémiai Kiadó, 360. o. (2006). ISBN 963 05 8240 6
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Xenon oxytetrafluoride című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.