Xen (virtuális gép)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Xen
Xen logo.png
Xen NetBSD és három különböző Linux vendég operációs rendszerrel
Xen NetBSD és három különböző Linux vendég operációs rendszerrel

Fejlesztő Xen Project
Első kiadás 2003
Legfrissebb fejlesztői kiadás ismeretlen +/-
Platform Linux, BSD, OpenSolaris, valmint vendégként Microsoft Windows
Kategória Hypervisor
Licenc GNU GPL
A Xen weboldala

A Xen egy natív hypervisor, amely több operációs rendszer számára teszi lehetővé, hogy ugyanazon a hardveren egyidejűleg működjenek. A Xen szabad szoftver és GPL licenc alatt érhető el, jelenleg IA-32, x86-64 és ARM processzorokon.

A Cambridge-i Egyetem számítógépes laboratóriuma fejlesztette ki a Xen első verzióját.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Xen fejlesztése a Cambridge-i Egyetemen kezdődött egy kutatási projectként. Simon Crosby és Ian Pratt vezette, ekkor mindketten az egyetem oktatói voltak, később a XenSource alapítói lettek. Az első publikus kiadás 2003-ban jelent meg.

A Xen-hez eredetileg a XenSource adott terméktámogatást, majd a cég 2007-es felvásárlása után a Citrix.

2007 októberében a Citrix befejezte a XensSource felvásárlását és a Xen projekt a xen.org-ra költözött. Bejelentették a Xen tanácsadó testületet, amelynek tagjait a Citrix, az IBM, az Intel, a Hewlett-Packard, a Novell, a Red Hat, a Sun és az Oracle delegálták. Ez a testület tanácsokat ad a Xen project vezetőjének és felelős a Xen márkanévért, amelyet a Citrix minden projektnek és vállalatnak, amelyek a Xen hypervisoron dolgoznak.

Architektúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Xen magasabb privilégiumú szinten fut, mint bármely más szoftver. A hypervisor feladata a CPU-idő és a memória kiosztása a virtuális gépek között, ezen kívül a legmagasabb privilégiumú domain (a "dom0") elindítása – ez az egyetlen domain, amelynek közvetlen hozzáférése van a hardverhez. A dom0-ból lehet kezelni a hypervisort és privilégiumokkal nem rendelkező virtuális gépeket ("domU") lehet indítani.[1]

A dom0 általában egy Linux vagy egy BSD. A felhasználói virtuális gépek lehetnek tradicionális operációs rendszerek, mint pl. Microsoft Windows.

Használata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szolgáltatások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közismert felhő alapú vagy virtuális szerver szolgáltatások, amelyek Xen-t használnak:

Xen a Linux disztribúciókban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Linux kernel 3.0-ás verziója óta a Xen Dom0 és DomU a kernel disztribúció része.

Technológia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Paravirtualizáció módosított vendég operációs rendszerekkel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Xen támogatja a paravirtualizációt. Ebben az esetben a vendég rendszerek egy módosított operációs rendszert futtatnak.

Hardveresen támogatott virtualizáció[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Azokon a processzorokon, amelyek támogatást adnak a virtualizációhoz lehetséges nem módosított operációs rendszereket is futtatni például Microsoft Windows-t. Ezt általában hardveresen támogatott virtualizációnak nevezik, a Xen hardver virtuális gépnek (HVM - hardware virtual machine) nevezi.

Virtuális gép migráció[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Xen virtuális gépeket át lehet mozgatni egyik fizikai számítógépről egy másikra hálózaton keresztül az elérhetőség szüneteltetése nélkül. Ez alatt a virtuális gép memóriája átmásolódik a cél számítógépre, a virtuális gép futtatásának felfüggesztése nélkül. A folyamat végén egy 60-300 ms hosszú leállásra van szükség, ezalatt egy utolsó szinkronizációt hajt végre a gép memóriáján és állapotán, majd a célgépen indul újra.

Skálázhatóság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Xen képes kezelni a x86-os fizikai gépen maximum 4095 CPU-t és 16 TB memóriát. A hardveresen segített virtuális gépeken 512 virtuális CPU-t és 512 GB memóriát, a paravirtuális gépeken pedig maximum 256 virtuális CPU-t és 1 TB memóriát.[2]

Vendég operációs rendszerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Unix-szerű operációs rendszerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Windows operációs rendszerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kereskedelmi verziók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]